Dobrev esete a patriotizmussal

Miniszterelnökként a magyar kkv-kkal kötne stratégiai megállapodásokat Dobrev Klára, aki a Demokratikus Koalíció jelöltjeként jövőre új nemzetgazdasági szemléletet ígér hazánkban. Habár 2010 óta az Orbán-kormány következetesen képviseli az arányos teherviselésről szóló patrióta gazdaságpolitika elveit, az EP-képviselő most sajátjaként hangoztat bizonyos elemeket.

Dobrev Klára meglepheti az ellenzéki szimpatizánsokat a hét elején meghirdetett gazdaságpolitikai elképzeléseivel, amelyeket Magyarország reménybeli vezetőjeként valósítana meg 2022-től.

A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje annak apropóján fogalmazta meg „ígéretek helyett tettek vállalását”, hogy hétfőn a párt EP-képviselőjeként online sajtótájékoztatón jelentette be: a G7-országok döntése szerint a nemzetközi nagyvállalatok globális különadót vezetnek be, amivel a régóta magas fokon űzött európai adóelkerülési ügyeket fojtanák el.

Következetes, egy évtizedes

A megszorító intézkedésektől ígéretében elrugaszkodó DK-s jelölt lendületes, konkrétumok nélküli mondataival a nemzeti érzelmű választókat és a túlnyomó többségben lévő kkv-kat igyekezhetett megszólítani.

Számukra azonban nem sok újdonságot sejtetnek a nemzeti szemléletre váltott dobrevi elképzelések, amelyek egyébként a Fidesz-kormány által 2010 óta következetesen és eredményesen képviselt patrióta gazdaságpolitika jelenleg is érvényes alapelveire hajaznak.

Példát mutat? A politikus szerint a vagyon kötelez, ezért a tehetősebbeknek nagyobb költségviselést kell vállalni Fotó: Kurucz Árpád

A DK-s politikus szólt a kisebb vállalkozásokhoz is, mondván, elfogadhatatlan számára, hogy egy magyar kkv nagyobb terheket viseljen, mint egy multivállalat.

– A vagyon kötelez – fogalmazott a miniszterelnök-jelölt, programja részeként említve az arányos közteherviselésre támaszkodó adófizetés igazságos elvét, ami egyébként jelenleg meghatározza a magyar adópolitikát.

Kirúgásokkal fenyegetés

– A Fidesz további kedvezményekkel is kedveskedik a multiknak, pedig nem erre halad a világ, hanem a tisztességes adófizető rendszerek felé – állította Dobrev –, ezért ideje lenne, hogy a kkv-k kevesebb adót fizessenek hazánkban, míg a nagyok többet.

Erről szerinte stratégiai megállapodásokat kell kötni.

– Miniszterelnökként megígérhetem, hogy

a multicégekkel nem kötök megállapodást, a magyar kis- és közepes vállalkozásokkal viszont igen

– fogadta meg az országot kiszolgáltató baloldali kormányok programjainak károkozása után a nemzeti húrokat hamiskásan pengető vezetőjelölt.

Mostanra megtetszett

A Gyurcsány-párt politikusai tavaly még kifogásolták a nagyvállalatok erősebb adóterhelését, amikor a járványhatások ellen a kormány a lakosság további nyomása helyett különadóról döntött a félmil­liárd forintnál nagyobb árbevételű cégek esetén a hitelintézeti szektorban és a kiskereskedelemben.

Fűt, fát, bokrot. Ígérgetnek a gazdaságban is, habár az nem vette észre az ország vezetésére készülő DK-s jelölt, hogy a patrióta szemlélet nem csupán egy politikai sláger, hanem tíz éve vezérelvként szolgál az Orbán-kormány következetes gazdaságpolitikájához Fotó: Bach Máté

Akadt olyan áruházlánc, amelyik válaszul az évek óta

magas bevételei és a munkaerőhiány ellenére tömeges kirúgásokkal fenyegetett,

míg az egykor Gyurcsány köreiben járatos MSZP-s politikus, Sá­ling József által hosszú időn át elnökölt Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is az elsők között ment neki a protekcionista intézkedésnek.

A bolti dolgozók baloldali tüntetéseken is többször szerepelt képviselői és hasonló szervezetek vezetői Dobrev Klárával is egyeztettek a különadóról, kifejezve, hogy remélik, az EU-n keresztül nyomást lehet gyakorolni a kormányra.

Baráti összefüggések? Sáling József (képünkön balra) a kereskedelmi alkalmazottak képviselőjeként is aktív kapcsolatot ápolt a bukott őszödi szónokkal Fotó: MTI

Varju László,

a DK politikusa akkor szemfényvesztésnek titulálta a Dobrev által a minap frissen üdvözölt különadót,

mivel szerinte rontja a jövedelmek közötti egyenlőtlenséget, a munkanélküliséget és az eladósodottság mértékét.

Balos összefonódások

A bevételarányos, progresszív közterhet előbb a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul a második Orbán-kormány 2010 és 2012 között alkalmazta a kereskedelemben, a távközlésben és az energiaszektorban.

A sérülékeny kisebb hazai cégek vagy a családok ellehetetlenítése helyett a multiszereplőket nagyobb arányban megterhelő adót az ellenzék hamar kikezdte, és áremeléseket, a beruházások visszaesését, rejtett támogatásokat emlegettek.

A reprezentatív szakszervezet régóta stabil kapcsolatot ápol a Tescóval, akárcsak a baloldallal. A kétségbeesett magyar munkavállalókat 2017-ben mégis a független érdekképviselet támogatta a sztrájkban Fotó: Havran Zoltán

Tíz éve még azt kifogásolták a kormányellenes hangok, hogy

a törvény a kisebb forgalmú, magyar piaci szereplőket kíméli az adózástól, ami diszkriminatív.

A nemzetközi lobbierő a különadó ellenében Brüsszelből indított kötelezettségszegési eljárást is hazánkra szabadított, azt utóbb megszüntették.

A távközlési szektorból a Vodafone, a kereskedelemben a Tesco indított pert 2018-ban az adóhivatal ellen, amelyben uniós irányelvek alapján vitatták a lengyel mintául is szolgáló magyar „multiadót”, de tavaly

precedensértékű ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy az egyezik az uniós joggal.

További összefonódásokra utalt korábban az is, hogy 2015-ös nyilvános fotók szerint a Tesco sajátmárkás élelmiszerekkel támogathatta a DK egyik ételosztási akcióját, továbbá hogy a kormányzásuk alatt a baloldalhoz köthető üzletemberek körében megszaporodtak a láncok különmegbízásai.

„Aki a maga vesztén nevet.” Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2012 decemberében
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Például Gyurcsány egykori tanácsadója, Braun Róbert is tulajdonolta a Braun & Partners kommunikációs tanácsadó céget, amely éveken keresztül havi hárommillió forintért szolgáltatott a Tescónak, akkoriban, amikor Iglódi-Csató Judit, a Simor András vezette jegybank kommunikációs vezetője még a Bajnai-kormány bukása előtt a multihoz került vezető pozícióba.