Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Dobrev Klára meglepheti az ellenzéki szimpatizánsokat a hét elején meghirdetett gazdaságpolitikai elképzeléseivel, amelyeket Magyarország reménybeli vezetőjeként valósítana meg 2022-től.
A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje annak apropóján fogalmazta meg „ígéretek helyett tettek vállalását”, hogy hétfőn a párt EP-képviselőjeként online sajtótájékoztatón jelentette be: a G7-országok döntése szerint a nemzetközi nagyvállalatok globális különadót vezetnek be, amivel a régóta magas fokon űzött európai adóelkerülési ügyeket fojtanák el.
A megszorító intézkedésektől ígéretében elrugaszkodó DK-s jelölt lendületes, konkrétumok nélküli mondataival a nemzeti érzelmű választókat és a túlnyomó többségben lévő kkv-kat igyekezhetett megszólítani.
Számukra azonban nem sok újdonságot sejtetnek a nemzeti szemléletre váltott dobrevi elképzelések, amelyek egyébként a Fidesz-kormány által 2010 óta következetesen és eredményesen képviselt patrióta gazdaságpolitika jelenleg is érvényes alapelveire hajaznak.
A DK-s politikus szólt a kisebb vállalkozásokhoz is, mondván, elfogadhatatlan számára, hogy egy magyar kkv nagyobb terheket viseljen, mint egy multivállalat.
– A vagyon kötelez – fogalmazott a miniszterelnök-jelölt, programja részeként említve az arányos közteherviselésre támaszkodó adófizetés igazságos elvét, ami egyébként jelenleg meghatározza a magyar adópolitikát.
– A Fidesz további kedvezményekkel is kedveskedik a multiknak, pedig nem erre halad a világ, hanem a tisztességes adófizető rendszerek felé – állította Dobrev –, ezért ideje lenne, hogy a kkv-k kevesebb adót fizessenek hazánkban, míg a nagyok többet.
Erről szerinte stratégiai megállapodásokat kell kötni.
– Miniszterelnökként megígérhetem, hogy
a multicégekkel nem kötök megállapodást, a magyar kis- és közepes vállalkozásokkal viszont igen
– fogadta meg az országot kiszolgáltató baloldali kormányok programjainak károkozása után a nemzeti húrokat hamiskásan pengető vezetőjelölt.
A Gyurcsány-párt politikusai tavaly még kifogásolták a nagyvállalatok erősebb adóterhelését, amikor a járványhatások ellen a kormány a lakosság további nyomása helyett különadóról döntött a félmilliárd forintnál nagyobb árbevételű cégek esetén a hitelintézeti szektorban és a kiskereskedelemben.
Akadt olyan áruházlánc, amelyik válaszul az évek óta
magas bevételei és a munkaerőhiány ellenére tömeges kirúgásokkal fenyegetett,
míg az egykor Gyurcsány köreiben járatos MSZP-s politikus, Sáling József által hosszú időn át elnökölt Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is az elsők között ment neki a protekcionista intézkedésnek.
A bolti dolgozók baloldali tüntetéseken is többször szerepelt képviselői és hasonló szervezetek vezetői Dobrev Klárával is egyeztettek a különadóról, kifejezve, hogy remélik, az EU-n keresztül nyomást lehet gyakorolni a kormányra.
Varju László,
a DK politikusa akkor szemfényvesztésnek titulálta a Dobrev által a minap frissen üdvözölt különadót,
mivel szerinte rontja a jövedelmek közötti egyenlőtlenséget, a munkanélküliséget és az eladósodottság mértékét.
A bevételarányos, progresszív közterhet előbb a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul a második Orbán-kormány 2010 és 2012 között alkalmazta a kereskedelemben, a távközlésben és az energiaszektorban.
A sérülékeny kisebb hazai cégek vagy a családok ellehetetlenítése helyett a multiszereplőket nagyobb arányban megterhelő adót az ellenzék hamar kikezdte, és áremeléseket, a beruházások visszaesését, rejtett támogatásokat emlegettek.
Tíz éve még azt kifogásolták a kormányellenes hangok, hogy
a törvény a kisebb forgalmú, magyar piaci szereplőket kíméli az adózástól, ami diszkriminatív.
A nemzetközi lobbierő a különadó ellenében Brüsszelből indított kötelezettségszegési eljárást is hazánkra szabadított, azt utóbb megszüntették.
A távközlési szektorból a Vodafone, a kereskedelemben a Tesco indított pert 2018-ban az adóhivatal ellen, amelyben uniós irányelvek alapján vitatták a lengyel mintául is szolgáló magyar „multiadót”, de tavaly
precedensértékű ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy az egyezik az uniós joggal.
További összefonódásokra utalt korábban az is, hogy 2015-ös nyilvános fotók szerint a Tesco sajátmárkás élelmiszerekkel támogathatta a DK egyik ételosztási akcióját, továbbá hogy a kormányzásuk alatt a baloldalhoz köthető üzletemberek körében megszaporodtak a láncok különmegbízásai.
Például Gyurcsány egykori tanácsadója, Braun Róbert is tulajdonolta a Braun & Partners kommunikációs tanácsadó céget, amely éveken keresztül havi hárommillió forintért szolgáltatott a Tescónak, akkoriban, amikor Iglódi-Csató Judit, a Simor András vezette jegybank kommunikációs vezetője még a Bajnai-kormány bukása előtt a multihoz került vezető pozícióba.
A gázszállítás leállítása mögött az OMV és a Gazprom között kialakult jogvita áll.
Átlagosan harminc százalékkal növekszik a dolgozók bére január elsejétől.
A tulajdonosok tömegével hirdetnék eladásra azokat a lakásokat, amelyeket nem tudtak kiadni.
Van olcsó menü is 1600 forintért, de azt nem verik nagydobra.
Így készül Orbán Viktor a ma esti holland-magyar meccsre
Videón a vadászgép, amely 360 fokos fordulatot tesz repülés közben
Megismételte magát a történelem a Dancing with the Starsban: nem Andrei Mangra az első...
Újabb hangfelvételek láttak napvilágot
Itt az új fenyőfaőrület, idén karácsonyra mindenki ilyet akar
Célpont - A Lakatos Márk-botrány csak a jéghegy csúcsa + videó
Sima győzelem, csalódott nézők a Tyson–Jake Paul meccsen
Zokogva vette át ellopott olimpiai aranyérmét a magyar sportlegenda - videó
Orbán Viktor fontos döntés miatt érkezett Párizsba
Lecsapott a vészmadár Orbán Viktorra, de csúnyán pórul járt
Rezeda Kázmér nem politizál, de azért egy kicsit mégis
A nyugdíjasokat teljesen kiakasztotta Magyar Péter
A gázszállítás leállítása mögött az OMV és a Gazprom között kialakult jogvita áll.
Átlagosan harminc százalékkal növekszik a dolgozók bére január elsejétől.
A tulajdonosok tömegével hirdetnék eladásra azokat a lakásokat, amelyeket nem tudtak kiadni.
Van olcsó menü is 1600 forintért, de azt nem verik nagydobra.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Rohamosan nő a táplálékkiegészítők globális piaca, a jövő csodaszere a kollagén.
A gázszállítás leállítása mögött az OMV és a Gazprom között kialakult jogvita áll.
Átlagosan harminc százalékkal növekszik a dolgozók bére január elsejétől.
A tulajdonosok tömegével hirdetnék eladásra azokat a lakásokat, amelyeket nem tudtak kiadni.
Van olcsó menü is 1600 forintért, de azt nem verik nagydobra.
A Liberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének.
Az idei második negyedévben is Európa legjobbjai közé tartozott Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésében.
Erről a hosszabbításról még a Liverpool öltözőjében is lesz mit beszélni.
Habár Magyar alkalmatlannak tartja őket, de legalább „van közöttük programozó matematikus, kutató fizikus, sebész orvos, biogazdálkodó” is.
Georgiában a végleges eredmények szerint is a kormánypárt nyerte meg a választásokat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
