Nő a vasúti szállítás Európa és Kína között

Bár az új selyemút több közlekedési folyosóján is nehézségek hátráltatják a vasúti szállítást, az Európa–Kína konténervonatok száma ebben az évben is növekszik – közölte a kínai vasúttársaság. Az orosz vasút teljesítményén azonban már láthatók az európai szankciók, és ezt a Kínába irányuló szállítások sem tudták ellensúlyozni.

2021.10.28. Budapest BILK Cargo Logisztikai Központ Magyar Nemzet fotó: Éberling András (EA) Fotó: Éberling András

A Kína és Európa között közlekedő tehervonatok száma augusztus végén elérte a tízezret. A Kínai Állami Vasúti Csoport szerint idén ezt a mérföldkövet tíz nappal korábban sikerült elérni, mint egy évvel korábban. Mindez azt mutatja, hogy bár az eurázsiai folyosón a növekedés lelassult, de a nehézségek ellenére, mint a Covid vagy az orosz–ukrán háború, nem szűnt meg.

Az Európa–Kína konténervonatok száma ebben az évben is növekszik. Az Oroszországon keresztül haladó tranzit vasúti szállítás nem csökken, azonban a föderáció és az uniós tagországok közötti vasúti árufuvarozás mértéke jelentősen visszaesett (Fotó: Kurucz Árpád)

 

Lassan élénkül a vasúti forgalom az új selyemúton

Különféle módszerek léteznek az Európa–Kína vasúti áruszállítás teljesítményének a kiszámítására. Míg egyesek a vonatok számát mérik, mások az ezekben a vonatokban szállított konténerek (TEU) számát tartják nyilván, mivel nem minden vonat van teljesen megrakva – tette közzé a RailFreight.com vasúti szakportál.

Az idei évben a tehervonatok eddig 972 ezer TEU árut szállítottak, ami éves szinten ötszázalékos növekedést jelent a kínai vasúttársaság szerint. Korábban az első félévi adatok kétszázalékos növekedést mutattak a vonatok számában, a szállított konténerek mennyisége pedig 2,6 százalékkal nőtt.

Az új selyemúton, ha lassan is, de élénkül a forgalom. Bár az ukrajnai háború óta az úgynevezett középső folyosó (Middle Corridor) jelentősége nőtt, de soha nem volt igazán komoly alternatíva, mivel nem képes a fő útvonalon (Oroszország–Belarusz–Lengyelország) közlekedő rakomány mennyiségét átvenni. 

– Amíg a mennyiségek zuhantak idén márciusban és áprilisban, mivel sok szállító a középső folyosóra költözött, a Lengyelországon áthaladó útvonal iránti kereslet mára ismét növekszik – mondta Jakub Walczak, a CH Robinson munkatársa a portálnak. 

A lengyel szállítmányozók arra számítanak, hogy a szállított mennyiségek még ebben az évben tovább növekednek, különös tekintettel arra, hogy majd közeleg a karácsonyi szezon.

Ennek ellenére a szokásos növekedés idén jelentősen mérséklődött. 

Tavaly az Európa és Kína közötti tehervonatok száma 22 százalékkal, a konténerek száma pedig 29 százalékkal nőtt. Még előbb, 2020-ban ötven, illetve 56 százalékos volt a növekedés. 

Az uniós tagországok közötti vasúti árufuvarozás mértéke jelentősen visszaesett

Igaz, hogy 2020 kivételes évnek tekinthető, tekintve, hogy a világjárvány kezdete kedvezően befolyásolta a Kína és Európa közötti vasúti árufuvarozást, mivel ez a csatorna bizonyult az egyetlen életképes alternatívának. A légi fuvarozás rendkívül drága volt, és a vasúti árufuvarozás díjainak emelkedése lassabb volt az óceáni fuvaroknál.

Bár az Oroszországon keresztül haladó tranzit vasúti szállítás nem csökken, azonban a föderáció és az uniós tagországok közötti vasúti árufuvarozás mértéke jelentősen visszaesett. 

Az orosz vasúttársaság (RZSD) a nyugati szankciók életbe lépése után abban bízott, hogy a Kínával folytatott kereskedelem növekszik, a keleti irányú szállítást nem érintik korlátozások, és nem alakul ki válság a szankciók és a nemzetközi elszigetelődés miatt. 

A vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon az hangzott el, hogy nőtt a Kínába irányuló vasúti export. Példaképpen az RZSD vezetői elmondták, hogy 2022-ben megduplázódott a faszállítók száma ebben az irányban. Ugyanakkor elismerték, hogy az Oroszország és Kína közötti vasúti forgalom egészében nem áll jól. 

Ez elsősorban Kína zéró Covid-politikájának köszönhető, ugyanis egész nagyvárosokat állítanak le, és ezzel együtt a terminálok és a határátkelő infrastruktúra is leáll. Emiatt az RZSD új útvonalakat keres, elsősorban a távol-keleti kikötők és az Azovi–Fekete-tenger medencéje segítségével.

Borítókép: kínai konténerek magyar logisztikai központban (Fotó: Éberling András)