– Látva a minimálbér-tárgyalások korábbi nehézkes előrehaladását, fel vagyunk készülve arra is, hogy csak következetes kitartással érhetjük el a magyar munkavállalók érdekeit szolgáló feltételeket. Több vállalatnál folynak megbeszélések az alkalmazottakkal, de a 12-13 ezer embert foglalkoztató Tesco februárban kezdődő bértárgyalása a leginkább mérvadó iparági szinten, amelyre határozott elvárásokkal készülünk – közölte Bubenkó Csaba a Magyar Nemzettel.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke ezt annak kapcsán jelezte, hogy megszületett az országos egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum februártól érvényes, négyszázalékos emeléséről, illetve a későbbi egyszázalékos emelés lehetőségéről.
Egyes nemzetgazdasági ágazatokban ugyancsak az év elején döntenek a fizetések rendezéséről, például az alapellátási lánc nélkülözhetetlen részét jelentő kiskereskedelemben.
Tegnap a francia Auchan már bejelentette a márciustól érvényes áruházi fizetéseket. Eszerint az üzletekben legnagyobb munkaerőtömeget jelentő fizikai dolgozók bére átlagosan 5,6 százalékkal emelkedik, a magasabb beosztásúaké pedig két lépcsőben 7,1 százalékkal. Az új alkalmazottak minimális alapbérét 6,2 százalékkal emelve bruttó 260 ezer forintban állapította meg az Auchan.

Bubenkó Csaba rámutatott: a naponta több millió magyart kiszolgáló fogyasztásicikk-értékesítésben az elmúlt évek bérfejlesztései után egyes árukörökben még mindig átlag alatti a pult mögött állók, a pénztárosok, az árufeltöltők havi fizetése, ami viszont szavai szerint a koronavírus éve után újabb szempont szerint méretik meg. Vagyis várhatóan a Tescónál is négy százaléknál magasabb emelési igénnyel indul a 2021-es licit.
– Egyelőre a konkrét javaslat nélkül azt kijelenthetjük, hogy
az élelmiszerboltokban a Covid okozta válság ellenére is van realitása az alapbérek infláció fölötti emelésének,
amire nagy szükség is van – mondta. Az érdekképviselő aláhúzta: általános céljuk elérni, hogy
megszűnjön a több helyütt jellemző kettős mérce az azonos munkakörök fizetései között,
azaz a multik ne tudják alulfizetni a magyar munkavállalókat a Nyugaton alkalmazott bérekhez képest – e tekintetben korábban húsz-harminc százalékos bérkülönbségeket is találtak az érdekvédők.