A svábgombóc
»Mi, svábok jó magyarok voltunk.«
Rezeda Kázmér édesanyja is főzte a kávét, régimódian, kotyogóban, s az a hang is ott ragadt Kázmér fejében, ahogy kifolyik a kávé a kotyogóból, s az utója olyan bizalomgerjesztően és jó illatot árasztva serceg és hörög.
Rezeda Kázmér rájött: azt, hogy mennyit kell majd meginnod, nem te döntöd el. Viszont fogsz kapni enni legalább.
Ma 95 éves a magyar karikaturisták doyenje.
Még Buda tetejéről is érdemes elzarándokolni egészen Pesterzsébetig, mert az ottani VakVarjú hibátlan konyhát visz.
Rezeda Kázmérnak volt kutyája. Arcsi, a weimari vizsla.
Ha Rezeda olyan helyre megy ebédelni, ahol már az ötödik generáció viszi a boltot, akkor elvárásai vannak.
Amiről pedig beszélünk, az a rántott borjúmáj szarvasgombás burgonyapürével.
Rezeda Kázmér másnap korán reggel indult haza, az anyaországba, egy nyelvet beszélni és nem káromkodni.
Az olvadt friss vaj, fokhagyma s a csili legszívesebben a tengeri herkentyűket fogadja magába, s olyan céda lesz ilyenkor, hogy mindegy neki, mit fogad be: kagylót, tintahalat vagy polipot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.