Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
Külön köszönetet mondott Németországnak, Norvégiának és Hollandiának a légvédelem terén nyújtott támogatásért.
Beszédét látványos képi anyag kísérte: a háttérben az orosz rakéta- és dróntámadások következményeit bemutató felvételek voltak láthatók – köztük olyan csapások képei is, amelyek éppen müncheni tartózkodása idején érték Ukrajnát.
Az ukrán elnök szerint januárban csaknem hatezer támadó drónt – többségükben iráni gyártmányú Sahíd típusú eszközöket –, több mint 150 különböző rakétát és ötezer siklóbombát kellett kivédeniük. Mint mondta, ez nem rendkívüli hónap, hanem a mindennapok valósága.
Zelenszkij arra kérte a jelenlévő vezetőket: képzeljék el ugyanezt saját városaik felett – romba dőlt utcákat, föld alá költöztetett iskolákat, folyamatos energiaválságot. Hangsúlyozta, hogy az orosz fegyverek folyamatosan fejlődnek: a Sahíd típusú drónok már sugárhajtóművel, eltérő magasságban és valós idejű irányítással támadnak. Figyelmeztetett: minél tovább húzódik a háború, annál veszélyesebbé válik az agresszor, és annál súlyosabb következményekkel kell számolni.
Az ukrán elnök bírálta a nyugati döntéshozatal lassúságát is, mondván, Kijev olykor hónapokat vagy éveket várt létfontosságú eszközökre.
„Minden egyes nap számít” – fogalmazott.
Noha Ukrajnának nincs közvetlen konfliktusa Teheránnal, az iráni rezsim drónokkal segíti Oroszországot – állította. Szerinte az iráni vezetést azonnal meg kell állítani, mert minél több időt kap, annál több kárt okoz. Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta: Ukrajna ma a világ egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező országa a drónok elleni védekezésben. Szerinte a legfontosabb „elfogórendszer” mégis a nyugati egység. Oroszország – ahogy fogalmazott – ezt próbálja megbontani Európában és az euroatlanti térségben.
Az ukrán elnök több országot – köztük Dániát, Németországot, Csehországot, a skandináv államokat, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Lengyelországot és az Egyesült Államokat – név szerint is megemlített és megköszönte a támogatásukat.
Figyelmeztetett arra is, hogy Oroszország mögött segítők állnak: Észak-Korea és egyes kínai vállalatok is hozzájárulnak a fegyvergyártáshoz szükséges alkatrészek biztosításával. Emellett sürgette az orosz „árnyékflotta” megfékezését, hogy Moszkva ne tudja megkerülni a szankciókat és finanszírozni a háborút.
Zelenszkij beszédének második felében a katonai helyzet drámaiságát és Oroszország veszteségeit hangsúlyozta. Elmondta, hogy decemberben és januárban az ukrán erők több mint 35 ezer orosz katonát öltek meg vagy súlyosan megsebesítettek. Jelenleg Oroszország minden elfoglalt ukrán kilométerért 156 katona életével fizet.
Putyin most nem aggódik emiatt, de van egy szint, ahol már törődni fog vele
– fogalmazott az elnök. Célul tűzte ki, hogy havonta ötvenezer fős orosz veszteséget okozzanak, ezzel növelve a háború folytatásának árát.
Az ukrán elnök rámutatott, hogy Ukrajna védelme kulcsfontosságú a szabad és független Lengyelország, a balti államok, Moldova és Románia biztosításához.
A beszédében Viktor Orbán szerepét is bírálta, és arra utalt, hogy szerinte a magyar kormány nem fordít kellő figyelmet a haderő megerősítésére és az ország biztonságának növelésére.
Zelenszkij méltatta az ukrán civilek hősiességét is: „népünk nem választotta, hogy hős legyen”, miközben minden nap a háborúval kell szembenéznie.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Putyin már semmi másban nem érdekelt, a háború nélkül nem tudja elképzelni az életét, és a háború rabszolgájává vált. Az ukrán vezető ezért erős biztonsági garanciákat sürget, amelyek biztosítják, hogy soha többé ne legyen háború.
Kritikusan beszélt a nyugati támogatás lassúságáról is. Elmondta, hogy Ukrajna mindent megtett a háború megelőzéséért, de a korábbi amerikai adminisztrációtól nem kapott érdemi segítséget az agresszió ellen.
Az egyetlen gyakorlati tanács, amit Mark Milley tábornok adott, az volt, hogy ássunk árkokat
– idézte. Kiemelte, hogy Európának önállóan is képesnek kell lennie reagálni a fenyegetésekre, és sürgette a védelmi kiadások növelését.
Zelenszkij szerint Ukrajna Európa legerősebb hadserege, ezért Európának szüksége van Ukrajnára.
Egyszerűen nem bölcs, ha ezt a hadsereget NATO-n kívül tartjuk, de legalább ez legyen az önök döntése, ne Putyiné
– hangsúlyozva, hogy a kontinens egysége és Ukrajna védelme szoros összefüggésben áll a térség biztonságával.
„Szembeszállhatunk Oroszországgal” – sürgette Zelenszkij a vezetőket.
Reményét fejezte ki, hogy ezek komoly, tartalmas és hasznos megbeszélések lesznek, ugyanakkor hozzátette: néha úgy tűnik, mintha a felek teljesen más dolgokról beszélnének.
Az ukrán elnök bírálta, hogy Európa gyakorlatilag nincs jelen az asztalnál, pedig aktívan kellene részt vennie a tárgyalásokban.
Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország és Putyin cselekedetei a 1938-as müncheni egyezményre emlékeztetik: „az az illúzió, hogy a háborút most Ukrajna felosztásával lehetne megbízhatóan befejezni, ugyanolyan tévhit, mint annak idején Csehszlovákia feláldozása, hogy Európát megmentsék egy nagy háborútól”.
Zelenszkij ismertette további kéréseit is: nagyobb támogatást sürgetett az ukrán energia-infrastruktúra helyreállításához, több rakétát igényelt, és beszélt az Európai Unióhoz való csatlakozás hosszabb távú perspektívájáról is.
Hangsúlyozta, hogy a béketárgyalások kulcsa az, hogy négy év múlva a civilizált világ ne legyen kénytelen ismét magyarázkodni, másokra hárítani a felelősséget, vagy újra keresni valakit, akit okolni lehetne egy újabb háborúért.
Az ukrán elnök egyértelművé tette: „Ukrajna készen áll egy olyan megállapodásra, amely valódi békét hoz nekünk, Ukrajnának és Európának”.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián (Fotó: AFP/Ronny Hartmann)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Ideig-óráig kecsegék puszilgatásával, római vakációkkal, parlamenti parádékkal, meg ellenzéki politikusok bebörtönzésével el lehet fedni a valóságot, de ahogyan telnek a hetek, hónapok, ez már kevés lesz, mint kecsegében a szálka.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Háborúpárti gyűlés Münchenben
