Annak idején a zöld, modern, fiatalos, haladó, valamint magas és vékony, mindenhova is biciklivel járó Karácsony Gergely főpolgármesterré választásáért óriási erők mozdultak meg a baloldalon. Majd később, ha lehet még nagyobbak, midőn bejelentette, hogy inkább miniszterelnök lenne. Mert ő olyan tehetséges, okos, no meg magas, vékony, haladó, és köztudott ugyebár, hogy 46-os lábikói vannak. (Ez utóbbi roppant fontos tulajdonság, ha valaki egy országot szeretne irányítani.)
Meg valósággal imádja a földet, köpi a környezetszennyezést, és a fosszilis energiahordozókat tartja a világ legnagyobb ellenségeinek. Épp ezért használ a munkába járáshoz kerékpárt.
Az állati zöld, bringás Karácsony miniszterelnöki kampányára a hazai és a nemzetközi baloldal aztán annak rendje és módja szerint el is égetett ötszázmillió forintot. Gyuri bácsi egyik legrosszabb befektetése volt a mi Gerink.
A kampány egyik legfontosabb, központi eleme pedig a fiatalos, kerékpárral pózoló főpolgármester volt, aki a nap huszonnégy órájában a bolygóért aggódik, és ugyan ha nagyon muszáj, akkor egy elektromos szolgálati autót használ sofőrrel a buszsávban – a jogosítvány megszerzésének négyszer futott neki, de egyszer sem járt sikerrel –, de alapvetően teker. Az összes ellenzéki lap az összes propagandainterjúhoz olyan fényképet használt, amin a bringával pózoló Karácsonyt csodálhatta meg a nagyérdemű, és így tettek a nemzetközi baloldal külföldi újságírói is, hiszen Greta kisasszony felbukkanása óta a csak szavakban zöldpolitikusok igazán jól eladható termékké váltak.