Dédanyáink konyhája korszerű felfogásban – megnyitott a Páva étterem testvéregysége Csíkszeredában

Nagy szerencséje nemcsak az erdélyieknek, de az egész magyarságnak, sőt végső soron az egyetemes emberi kultúrának is, hogy akadt valaki, aki az utolsó pillanatokban tűzhelyről tűzhelyre járva összegyűjtötte az erdélyi konyha jellegzetes receptjeit.

2025. 12. 10. 15:32

A beltér igényes, hangulatos, a dekorációban szemgyönyörködtetően keverednek a hagyományos népi s a korszerű polgári elemek.

A plafont nád fedi és gerendák teszik még rusztikusabbá, az egyik falból fehér tányérok és tálalóedények emelkednek ki, az asztalokon szárazvirág-csokor, a kandalló felett lapítók (vágódeszkák), fakanalak és laskasírítők (nyújtófák). A világítás úgy diszkrét, hogy a fény viszont elegendő. Vendégmarasztaló, otthonos környezet.

A konyha vonatkozásában azt olvashatjuk a honlapon, hogy itt „helyi jellegzetességek, Székelyföld és Erdély sajátosságai találkoznak a modern technikákkal, eljárásokkal és az ételek iránt érzett szenvedéllyel.” Trucza Adorján itt is arra törekszik, hogy bemutassa Erdély kulináris sokszínűségét, helyi alapanyagokra támaszkodva, kreatívan, ötletesen, az eredeti ízharmóniákat megőrizve. Kínálnak többek között szarvasgombás csángó bócot tejfellel, gulyáslevest, bárányflekkent pityókasalátával és marinált hagymával, csomboros töltött káposztát, vörösboros marhapofát polentával, Angus rib eye-t és -bélszínt.

Bő tucatnyi bort kínálnak a belsőmagyarországi és erdélyi élvonalból, de helyet kap a szortimentben két délromán nedű is. Hat tételt mérnek ki decire, baráti áron. Birra Moretti-t csapolnak, a Heineken cég további két söre kapható palackban. E műfajban igencsak lenne tér a fejlődésre. A töményválaszték szűk, erősségét a csúcsminőségű székelyudvarhelyi Jamy pálinkák jelentik. Készítenek koktélokat, limonádékat és szörpöket is.

A kiszolgálás udvarias, figyelmes, segítőkész és felkészült.

Nem hagyhattuk ki a velős csontot, amit félbevágva, morzsával megszórva sütöttek meg. Az eredmény kifogástalan, mellé hidegségi pityókás kenyeret adnak megpirítva, valamint egy helyi vállalkozó levélegyveleg-salátáját ügyesen dresszingelve.

A tatárbifsztek is remek, a húst nem darálták péppé, mint annyi helyen, az ízesítés is izgalmas.

Az érlelt sajtos-tejfeles lángos könnyed, öröm enni. Mint megtudtam, udvarhelyi Gordon tejfölt és árkosi Arkase sajtot használnak hozzá.

A csángó pacalleves selymes, kellemes tárkonyos, a pacal benne nem rágós, de nincs is túlfőzve, van tartása. A roppanós, julienne-re vágott zöldség is emel a levesen.

A szezonális ajánlatban szereplő, ramen stílusban készült bárányleves minden tekintetben kiváló, a lé áttetsző, szép színű, mély ízű, koncentrált, a belevalók – konfitált bárány, marinált tojás és rizstészta - kifogástalanok.

Mint megtudtam, a desszertekért a segesvári egységgel együtt immár három étterem vezetőjének, Gedő Szilinek a felesége, Barbara felel, az ő keze munkáját dicséri az a baszk sajttorta, amiről Jókuti András, a Világevő azt mondta, hogy a legjobb San Sebastianon kívül. Baszkföldön még nem jártam, de ilyen jó sajttortát még nem ettem.

A házi marlenka hozta a jellegzetes örmény desszert erényeit, össze nem lehet hasonlítani a kereskedelemben kapható változattal.

A Páva Csík által nyújtott élmény semmiben nem maradt el attól, amit Székelyudvarhelyen alsó hangon már féltucatszor megtapasztaltam. Egy apró „sőt-öt” is hozzátehetek, mivel ennek a helynek a térkiképezése számomra még megnyerőbbnek tűnt, mint az udvarhelyié.