Hosszú-év volt – sportösszefoglaló 2013

Lélekemelő diadaloké és szívfacsaró tragédiáké volt a 2013-as magyar sportév.

Májusban hét elveszített nemzetközi kupadöntő után végre nyert a Győri ETO, méghozzá Bajnokok Ligája-serleget emelhettek magasba Görbicz Anitáék, elorozva azt a norvég Larvik elől. Hasonló magasságba legutoljára 1999-ben ért magyar csapat, akkor a Dunaferr.

Június derekán a Világliga nyolcas szuperdöntőjében ugrott vízbe a magyar férfi vízilabda-válogatott, Benedek Tibor újjászervezett csapata pedig nem vallott szégyent, a döntőig masírozott, ahol a szerbek diadalmaskodtak sajnos. Ekkor még nem sejtettük, milyen események következnek a férfi vízilabdázás legújabb korszakában

Ebben az időszakban nem szűkölködtünk a jó hírekben, bár a közvélemény nem igazán értékelte a portugáliai kontinensviadal 3 aranyos, 3 ezüstös, 5 bronzos kajakos teljesítményt. Igazából a sportág önhibáján kívül is túlzott gazdagságának csapdájába esett: Benedek Dalma például Szerbiának szerzett ezüstérmet, de Janics Natasa országváltogatása sem tett túl jót egységeink összteljesítményének.

Maradunk a víznél: júliusban kicsit korlátozták a hobbivitorlázók lehetőségeit a magyar tengeren, Balatonfüred és környéke ugyanis egymás után több világeseménynek is otthont adott, amivel most már végre kezdi visszaszerezni megtépázott hírnevét. (Az utolsó egytestű Kékszalagot „természetesen” Litkey Farkas szerezte meg.)

És akkor az aranynyár csúcsa: a barcelonai vizes világbajnokság . A vízilabdázók a csoportban még simán kikaptak a szerbektől, majd Ausztráliával is ikszeltek, de csak azért, hogy az egyenes kieséses szakaszban szétverjék Görögországot, óriási tusában nyerjenek az elődöntőben Horvátország ellen, a döntőben pedig a korábban szerbeket verő Montenegró elől elhalásszák az aranyérmet. „Csúcson kezdődik az új korszak” – írtuk akkor a minap az Év csapatának megválasztott, az Év edzője, Benedek Tibor által vezetett gárdát. Az úszóknak is világbajnoksága volt ez, Hosszú Katinka pedig a megváltozott körülmények hatására megtáltosodott (új ország, új edző), és feledtetve olimpiai rossz szériáját két aranyérmet is szerzett a két vegyes számban. Rajta kívül Gyurta Dániel (az Év férfi sportolója) ríkatott meg – mint mondta – 15 millió magyart a 200 férfi mell fináléja után. Cseh Lacitól kaptunk még egy ezüstöt (100 m pillangó), Hosszú Katinkától pedig még egy 200-as pillangóbronzot – nem csoda, hogy ő az Év sportolónője, edzője és férje, Shane Tusup pedig az Év trénere. És hát ne feledkezzünk meg a magyar női pólócsapatról sem, Merész András leányai szintén felkucorogtak a dobogó harmadik fokára. Magyarország az éremtáblázat 5. helyén végzett, csak a három világhatalom és Franciaország előzte meg. (Hosszú és Gyurta év végéig folytatta a remeklést, mindketten legyőzhetetlennek bizonyultak a világkupa-sorozatban.) És még mindig nincs vége: hazánk ugyanis Barcelonában megkapta a 2021-es vizes vb rendezési jogát, ami nem kis szó, ez az eseménysorozat a legnézettebb sportalkalom az olimpia és a foci-világesemények után.

150 fős mezőnyben szerzett kisvártatva Európa-bajnoki címet Hoang Thanh Trang magyar sakkozó, akire szintén büszkék lehetünk, bár kevesen tudnak róla, hogy ebben a sportágban is a közvetlen világelithez tartozunk – még mindig. Teljesítménye kvázi megágyazott a budapesti vívó-vb magyar sikerének : az olimpiai aranyérmes Szilágyi Áron és Szász Emese bronzérmet, az Imre Géza, Boczkó Gábor, Rédli András, Szényi Péter összeállítású csapat aranyérmet kaszabolt.

Az augusztusi tajvani öttusa-vb (a sikeres Eb után) igen kellemetlenül kezdődött magyar szempontból, aztán a női váltó (Gyenesei Leila, Földházi Zsófia, Kovács Sarolta) egy ezüsttel feledtette a gyengébb egyéni szereplést, a férfi váltó másnap pedig még ennél is eggyel feljebb kapaszkodott, jöhetett a magyar Himnusz! Az atlétikai vb-n szerencsétlenül járt Pars Krisztián, a világ egyik legjobb dobóatlétája aranyért ment, ezüsttel jött Moszkvából. A szombathelyi sportoló 2008-as éremügye közben még mindig nem zárult le teljesen. Ismert, bár negyedik helyen végzett Pars a pekingi olimpián, két őt megelőző dobót is doppingvétségen értek, de mivel fellebbeztek, megy tovább a huzavona. Pars ezüstérmes lenne

Az évszakváltás a kajak-kenusok javítási lehetőségét hozta, a duisburgi viadalon Storcz Botond válogatottja nem is vallott szégyent. A hagyományosan sikeres sportág ezúttal 7 aranyat is szállított , a mérleg viszont kicsit borult a nők felé, öt egység kapott aranyat a szebbik nemnél. (Fazekas-Zur Krisztina és Kozák Danuta három-három aranyéremben volt „bűnrészes”. Kapcsolódó hír, hogy Kovács Katalin és Fazekas-Zur Krisztina hamarosan anyai örömök elé néz.)

A budaörsi pingpongozók sikereit nem tudta megismételni a válogatott az októberi Eb-n, 1958 óta nem látott gyenge szereplést produkált, amit persze lehet magyarázni a sok-sok honosított ázsiaival, de akkor is kínos eredmény. Még ez előtt zajlott a hazai rendezésű birkózó-vb, ahol nem kevesebb, mint 6 érem termett 14 tagú csapatunknak. Sastin Marianna teljesítményéért csendült fel a Himnusz, a többi medál mind bronz volt.

Az év végére is jutott két fontos magyar vonatkozású sportesemény: a női kézilabda-világbajnokságra lejtmenetben és valódi szövetségi kapitány nélkül látogatott Szerbiába a magyar válogatott, és bár elsőkalaposként Romániától és Németországtól is kikapott a csoportban, továbbjutva káprázatos második félidőt produkálva betrappolt a negyeddöntőbe, ahol a dán–osztrák „motorral” üzemelő, feltörekvő Brazília állította meg a most Hajdu János által vezetett együttest.

A másik esemény a karácsony előtti kismedencés úszó-Eb volt, ahol az egész évben parádézó csapat 5 arannyal (Gyurta Dániel 2, Gyurta Gergely, Hosszú Katinka, Verrasztó Dávid 1-1), 3 ezüsttel és 2 bronzzal örvendeztette meg a hazai sportrajongókat.

Egy konkrét időponthoz vagy intervallumhoz nem kötődő eseményeink is voltak, sajnos, sokszor nem tapsolhattunk.

Május végén Erőss Zsolt és aktuális társa, Kiss Péter a Himalájában kalandozott, a Kancsendzöngán azonban kifutottak az időből, és az életben maradás szempontjából hibás döntést hozva későn indultak lefelé, mindketten odavesztek.

Augusztus végén együtt örült az ország Hosszú Katinka boldogságának, aki ekkor ment férjhez amerikai egyetemi barátjához, úszóedzőjéhez, Shane Tusuphoz. Pár nappal később bárcsak ne néztünk volna rá a tenisz-világranglistákra: se a férfi, se a női egyéni rangsorban nem találtunk honfitársat a legjobb 100 között.

Szeptember 7-én, egy szombati napon érkezett a hír, hogy balesetet szenvedett a Győr szép reményű női kosárlabdacsapatát szállító busz, a szerencsétlenségben meghalt a vezetőedző Fűzy Ákos és a klubigazgató Tapodi Péter. 16 további utas megsérült, a csapat szerb légiósára pedig életmentő beavatkozás, később pedig lábamputáció várt, a karrierje kettétört, de életben maradt.

Szeptember 25-én Akeem Adams, a Ferencváros labdarúgócsapatának trinidadi légiósa kapott váratlanul szívinfarktust, októberben életmentő műtétet hajtottak végre rajta, azóta szívátültetésre vár. A lábát neki is amputálni kellett. További párhuzam, hogy egyik zöld-fehér egylet sem heverte ki azóta a traumát.

A magyar foci szomorú évére külön kell sajnos fecsérelnünk pár szót: története legrosszabb szereplését produkálva egyetlen magyar nemzetközi indulónk sem élte meg az augusztust. Sem a Győr, sem a Videoton, sem a Debrecen, sem a Honvéd nem tudott semmit sem felmutatni a bajnokság lezárulta utáni hónapban. A válogatott pedig gyalázatos vereségekkel zárta le Egervári Sándor hároméves kapitányi időszakát, az őszi romániai kulcsmeccsen lélektelen és nézhetetlen játékkal még csak 3–0-ra, pár nappal később Amszterdamban viszont 8–1-re verték el a nemzeti együttest. Csoportunkban a harmadik helyen zártunk Hollandia és Románia mögött, igaz, megelőztük Törökországot. (Ismert az interpretáció: az előrelépés megkérdőjelezhetetlen.) De valahogy nem úgy emlékszünk, hogy ezt ígérték volna. Persze mindig reménykedhetünk: most Pintér Attilában és az ő rendszerében. Aprócska vigasz, hogy jó eséllyel hazánkban is rendeznek Eb-meccset 2020-ban.