Még hivatalba sem lépett az új kormány, ismert baloldali és liberális szakértők máris több ezer milliárd forintos megszorítást, sőt Argentin-típusú válságot emlegetnek, valamint azt is: Orbán Viktor miniszterelnök nem tudja majd kezelni a küszöbön lévő krízist.
A költségvetési és gazdasági bázis pedig csupa lyuk: a kormány csak úgy szórta a pénzt! Persze azért, hogy győzzön az országgyűlési választásokon, mintha nem is lenne holnap! Utóbbi persze önmagában logikai bukfenc, hiszen ha valaki a kormányrúdnál akar maradni, nem ás saját magának vermet, de fátylat rá, nézzük, mi is a valóság.
Kezdjük az örökséggel, miként budapesti balliberális körökben fogalmaznak, a hátrahagyott, szekrényekből kidőlő csontvázakkal.
Azt kell, hogy írjam: a bázis erős. Idén nagyon jól kezdett a gazdaság, és a költségvetéssel sincs akkora baj, miként azt láttatni kívánják. De nézzük a konkrétumokat: a frissen közzétett adatok szerint a vártnál jobban, 76,8 százalékra csökkent GDP-arányosan az államadósság mértéke 2021 végére, a költségvetési hiány pedig 6,8 százalék lett a jósolt 7,5 százalék helyett. Utóbbi hátterében pedig az állt, hogy a magasabb növekedés több központi bevételt hozott, valamint a Pénzügyminisztérium nem engedte a múlt év végén a tárcáknak, hogy elköltsék a megmaradt több százmilliárd forintos keretet, továbbá egy pénzügyi tartalékot is létrehoztak. Mindez mérsékelte hazánk pénzügyi kitettségét. Ha pedig nincs az orosz-ukrán háború, akkor simán benne lenne a pakliban egy hat százalék körüli éves gazdasági növekedés 2022-ben.
Amennyiben pedig elfogultsággal vádolnak bennünket, nézzük, hogy mit is mondanak más, nem politikai indíttatásból megszólaló szakértők. Az OTP Bank közgazdászai például azt, hogy az említett, 6,8 százalékos tavalyi hiány az általuk várt deficitszámnál (7,3 százalék) is jobb lett. A közgazdászok szerint a tavalyi adóbevételi számokat meghatározta többek között az szja-visszatérítés, ugyanis a jelek szerint a kormány a 2021-es évre számolta el a 2022 februárjában kifizetett összeget. Közben a főbb bevételek (áfa, jövedelemadó, és járulékok) mind magasabban teljesültek a várakozásoknál, és ezeket csak részben vitték el a tervezettnél magasabb költségvetési kiadások. A központi beruházások például elmaradtak attól a szinttől, ami várható volt. Az OTP szakértői szerint bár a kormány év végi kiköltekezése ezúttal is jelentős volt, azonban elmaradt a 2020-as mértéktől. Nevezett közgazdászok egyébként korábban úgy kalkuláltak, hogy a 2022-re kitűzött 4,9 százalékos új GDP-arányos költségvetési hiánycél elérhető a beruházások befagyasztásával, elhalasztásával.
Miközben kétségtelenül figyelni kell a szomszédban zajló háború következményeire, az orosz-ukrán háború és annak negatív hatásai az előzetesen feltételezettnél szilárdabb helyzetben érték a költségvetést. A bevételek stabilan növekedtek, a kiadási oldalon pedig jelentős, de csak egyszeri (!) tételek jelentkeztek.
Ráadásul öröm az ürömben, hogy felbukkant egy váratlan tétel is: az erős gazdasági kezdésnek, a magasabb inflációnak, s az alacsonyabb hiánynak tulajdoníthatóan plusz mozgástere is lesz a büdzsének, a terven felül egy 100-150 milliárd forintos kerettel számolhat a régi-új pénzügyminiszter.
Természetesen senki sem tagadja, hogy az átalakuló gazdasági környezet egyre nagyobb kihívást jelent Magyarország számára is, és ez a költségvetést is eléri. Tudniillik az új helyzetben olyan komponensek – elszálló energiaárak, emelkedő kamatok – jöttek elő, amelyek összességében a makrogazdasági összkép romlását okozhatják. Ugyanakkor nem az idei költségvetési hiány alakulása a kérdés! Mégpedig azért, mert a magasabb kamatok növelik ugyan az MNB veszteségét, ezt azonban a következő évben kell megfizetni.
A legnagyobb kockázat a gazdasági kilátások romlása, ezt azonban mérsékli, hogy az első hónapok izmosak voltak, s tervezettnél magasabb infláció is támogatja a költségvetési bevételek növekedését.
Ami pedig a jövőt illeti: az OTP közgazdászai szerint ahhoz, hogy összejöjjön a 2023-as hiánycél, vagyis ha az új kormány 3-3,5 százalék körül akarja tartani a költségvetés következő évi deficitjét, akkor jövőre egy háromszázalékos pénzügyi kiigazításra lesz szükség. Az alapproblémát jövőre is a magasabb energiaárak – többletkiadás a rezsicsökkentés miatt –, valamint a jegybank vesztesége jelentheti, s a romló makrogazdasági összkép, amely Nyugat-Európa lassulásából, vagy éppen az esetleges német recesszióból tevődik ki.
Summa summarum: egyelőre még ráérnek a balliberális szakértők rémhíreket kelteni. Várjuk már meg a hivatalba lépő kormány új, költségvetést és gazdaságot érintő intézkedéseit.
Elég lesz utána is riogatni! De legjobb volna semmikor sem.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank homlokzata (Fotó: Kurucz Árpád)
