Miközben kétségtelenül figyelni kell a szomszédban zajló háború következményeire, az orosz-ukrán háború és annak negatív hatásai az előzetesen feltételezettnél szilárdabb helyzetben érték a költségvetést. A bevételek stabilan növekedtek, a kiadási oldalon pedig jelentős, de csak egyszeri (!) tételek jelentkeztek.
Ráadásul öröm az ürömben, hogy felbukkant egy váratlan tétel is: az erős gazdasági kezdésnek, a magasabb inflációnak, s az alacsonyabb hiánynak tulajdoníthatóan plusz mozgástere is lesz a büdzsének, a terven felül egy 100-150 milliárd forintos kerettel számolhat a régi-új pénzügyminiszter.
Természetesen senki sem tagadja, hogy az átalakuló gazdasági környezet egyre nagyobb kihívást jelent Magyarország számára is, és ez a költségvetést is eléri. Tudniillik az új helyzetben olyan komponensek – elszálló energiaárak, emelkedő kamatok – jöttek elő, amelyek összességében a makrogazdasági összkép romlását okozhatják. Ugyanakkor nem az idei költségvetési hiány alakulása a kérdés! Mégpedig azért, mert a magasabb kamatok növelik ugyan az MNB veszteségét, ezt azonban a következő évben kell megfizetni.
A legnagyobb kockázat a gazdasági kilátások romlása, ezt azonban mérsékli, hogy az első hónapok izmosak voltak, s tervezettnél magasabb infláció is támogatja a költségvetési bevételek növekedését.
Ami pedig a jövőt illeti: az OTP közgazdászai szerint ahhoz, hogy összejöjjön a 2023-as hiánycél, vagyis ha az új kormány 3-3,5 százalék körül akarja tartani a költségvetés következő évi deficitjét, akkor jövőre egy háromszázalékos pénzügyi kiigazításra lesz szükség. Az alapproblémát jövőre is a magasabb energiaárak – többletkiadás a rezsicsökkentés miatt –, valamint a jegybank vesztesége jelentheti, s a romló makrogazdasági összkép, amely Nyugat-Európa lassulásából, vagy éppen az esetleges német recesszióból tevődik ki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!