Még hivatalba sem lépett az új kormány, ismert baloldali és liberális szakértők máris több ezer milliárd forintos megszorítást, sőt Argentin-típusú válságot emlegetnek, valamint azt is: Orbán Viktor miniszterelnök nem tudja majd kezelni a küszöbön lévő krízist.
A költségvetési és gazdasági bázis pedig csupa lyuk: a kormány csak úgy szórta a pénzt! Persze azért, hogy győzzön az országgyűlési választásokon, mintha nem is lenne holnap! Utóbbi persze önmagában logikai bukfenc, hiszen ha valaki a kormányrúdnál akar maradni, nem ás saját magának vermet, de fátylat rá, nézzük, mi is a valóság.
Kezdjük az örökséggel, miként budapesti balliberális körökben fogalmaznak, a hátrahagyott, szekrényekből kidőlő csontvázakkal.
Azt kell, hogy írjam: a bázis erős. Idén nagyon jól kezdett a gazdaság, és a költségvetéssel sincs akkora baj, miként azt láttatni kívánják. De nézzük a konkrétumokat: a frissen közzétett adatok szerint a vártnál jobban, 76,8 százalékra csökkent GDP-arányosan az államadósság mértéke 2021 végére, a költségvetési hiány pedig 6,8 százalék lett a jósolt 7,5 százalék helyett. Utóbbi hátterében pedig az állt, hogy a magasabb növekedés több központi bevételt hozott, valamint a Pénzügyminisztérium nem engedte a múlt év végén a tárcáknak, hogy elköltsék a megmaradt több százmilliárd forintos keretet, továbbá egy pénzügyi tartalékot is létrehoztak. Mindez mérsékelte hazánk pénzügyi kitettségét. Ha pedig nincs az orosz-ukrán háború, akkor simán benne lenne a pakliban egy hat százalék körüli éves gazdasági növekedés 2022-ben.
Amennyiben pedig elfogultsággal vádolnak bennünket, nézzük, hogy mit is mondanak más, nem politikai indíttatásból megszólaló szakértők. Az OTP Bank közgazdászai például azt, hogy az említett, 6,8 százalékos tavalyi hiány az általuk várt deficitszámnál (7,3 százalék) is jobb lett. A közgazdászok szerint a tavalyi adóbevételi számokat meghatározta többek között az szja-visszatérítés, ugyanis a jelek szerint a kormány a 2021-es évre számolta el a 2022 februárjában kifizetett összeget. Közben a főbb bevételek (áfa, jövedelemadó, és járulékok) mind magasabban teljesültek a várakozásoknál, és ezeket csak részben vitték el a tervezettnél magasabb költségvetési kiadások. A központi beruházások például elmaradtak attól a szinttől, ami várható volt. Az OTP szakértői szerint bár a kormány év végi kiköltekezése ezúttal is jelentős volt, azonban elmaradt a 2020-as mértéktől. Nevezett közgazdászok egyébként korábban úgy kalkuláltak, hogy a 2022-re kitűzött 4,9 százalékos új GDP-arányos költségvetési hiánycél elérhető a beruházások befagyasztásával, elhalasztásával.
