Egyes elemzések szerint ezek az okok vezethettek odáig, hogy a cég a sok éven át tartó növekedés után most elkezdte elveszíteni az előfizetőit. A Disney viszont 19-re lapot húzott, és a most készülő, élő szereplős Pinokkió című film kék tündérét egy nem épp dekoratív, kissé teltkarcsú, kopasz, fekete bőrű színésznőre, bizonyos Cynthia Erivóra osztotta. A hölgy olyannyira nem nőies, hogy az első előzetes megjelenésekor sokan a szívükhöz kaptak, hiszen a művésznő inkább művész úrnak tűnt, s minekutána az LMBTQ-lobbi nyomása miatt újabban szinte minden mostanában megjelent rajzfilmben felbukkan minimum egy homo-, bi- vagy transzszexuális szereplő, nem tudjuk elítélni a feleslegesen aggódókat, ráadásul, mint fentebb említettem, Cynthia asszony finoman szólva sem a földkerekség legszebb és legtörékenyebb személye.

Nyilván nem szerencsés egy filmről és egy szereplőről úgy véleményt mondani, hogy még nem láttuk a produktumot, de azért azt nyugodt szívvel kijelenthetjük: az, hogy a szép, fehér bőrű és szőke hajú tündérből egy alacsony, köpcös, kopasz fekete nőt csináltak, nem a véletlen műve. Egyértelmű, hogy érzékenyítéssel, identitáspolitikai harccal van dolgunk, amivel amúgy nem is lenne különösebb baj; ha a libsik erre vágynak, csinálják, csak ott van a bibi, hogy ez az erőszakos libernyák kultúrháború már megint a gyerekeinket veszi célba.

Ráadásul minden jel szerint Karácsony Gergelyt is roppant mód bánthatja az Amerikában tapasztalható, a feketéket érintő rendszerszintű elnyomás, mert a főpolgármester úr bejelentette, hogy a híres kommunistáról, Nelson Mandeláról fog elnevezni egy új közparkot. Akinek pedig ez nem tetszik, az szélsőjobboldali. Ügyes.

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pixabay)