Aligha vádolható a magyar kormány azzal, hogy nem tesz meg mindent az uniós forrásokért: az elmúlt hetek jogalkotási menetrendje pont azt a célt szolgálta, hogy politikai játszmák helyett normális tárgyalások kezdődjenek a Magyarországot megillető közösségi pénzek ügyében. De nézzük, hol is tartunk!
Egyelőre nincs látványos előrelépés az uniós forrásokkal kapcsolatban. Amennyiben az egyeztetéseket sikerül a mostani ütemben folytatni, és ha létrejön a megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor az első összegek az uniós helyreállítási alapból 2023 első negyedévében érkezhetnek meg Magyarországra. Közben a kormány már több projektet is előfinanszírozott, első körben ezek számláit fogják benyújtani az Európai Bizottságnak, így a legújabb összegekből ezeket fogják finanszírozni. De ne áruljunk zsákbamacskát: szüksége van hazánknak az uniós forrásokra, hiszen ha idén ezek nem érkeznek meg, akkor újabb devizakötvényeket bocsáthatnak ki.
Egyébként nem lefutott ügy a megállapodás témaköre: a friss fejlemények alapján az Európai Bizottság, úgy tűnik, hajlik a konstruktivitásra, amely teljesen ellentétes az Európai Parlament magatartásával. Tudniillik az EP kifejezetten megfenyegette az Európai Bizottságot. Konkrétan: az EP-ben jelenleg 380 aláírás letétbe van helyezve, hogy bizalmatlansági eljárást indítsanak a bizottság, és így Ursula von der Leyen ellen, viszont valójában ez az egyetlen eszköz maradt csak az uniós forrásaink ügyében az uniós képviselők kezében. Ami pedig az operatív támogatásokat illeti: a bizottság javaslata most hatályban van, miszerint november végéig az Európa Tanács felfüggesztette az operatív támogatások kifizetésének megindítását. Ez persze jelentős érvágás, mert ebből lehetne előteremteni a nagy projektek pénzügyi hátterét.
A helyreállítási alapról való megállapodás húzása-halasztása pedig azért lehet problémás, mert ha ennek a magyar programját nem fogadják el az év végéig, akkor annak döntő része automatikusan törlődik. A kormány részéről már elhangzott: más devizaforrások is szóba jöhetnek. Miközben Magyarország még idén februárban is meg tudta oldani egy viszonylag olcsó és kedvező devizakötvény-kibocsátással a devizahiányát, addig mára nagyon drága lett a finanszírozás, elsősorban a háborús helyzet okozta világgazdasági bizonytalanságok miatt. Reálisabb célkitűzés tehát az uniós források lehívása, mintsem a pénzpiaci konstrukciók igénybevétele. Arról nem is beszélve, hogy ez a pénz jár nekünk mindaddig legalább, amíg nem érjük utol az Európai Unió fejlettségi átlagát. A tét nagy, mindent összevetve az előttünk álló években negyvenmilliárd euróról beszélhetünk.
