idezojelek

A felzárkózás kulcsa a versenyképesség javítása

Kétségtelen, hogy Bécs gazdasági szerepe „túlsúlyos” a szomszédban, de nem égbekiáltók az eltérések.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined

Ahhoz, hogy utolérjük vagy megközelítsük a hőn áhított osztrák gazdasági fejlettségi szintet, valamint a mindennapokban mérhető, magas életnívót, elengedhetetlen feltétel, hogy a versenyképességben is szűküljön a szakadék Ausztria és Magyarország között. 

 

Versenyképesség terén egyébként az elmúlt időben nagyot lépett előre Magyarország: hazánk szinte minden esztendőben tudott javítani a nemzetközi versenyképességi rangsorban.

 

De még így sem értük be az Európai Unió átlagát, nem is beszélve Ausztriáról, amely mind a jegybank, mind a kormány koordináta-rendszerében minta EU-tagállamnak van beállítva.

A magyar gazdaság további sorsát jelentősen befolyásolja a regionális ágazati szerkezeti egyensúly javítása és a termelékenység általános emelése. Hazánkban a két tényező egymással nagyon is összefügg, hiszen az ágazati szerkezet hozzáadott értéket teremtő képessége jelentős hatással van a termelékenységre. Ott tartunk, hogy Budapest mellett bizonyos régiók – általában a nyugat-magyarországiak – fejlettek vagy a felzárkózás stádiumában vannak, míg az észak- és kelet-magyarországi vármegyék teljesítménye a kanyarban sincs.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A képet árnyalja, hogy a prosperáló térségek „feljövetelét” általában az adja, hogy „eluralják” őket bizonyos ágazatok, gondolhatunk itt például a feldolgozóiparra. Közben a világszerte divatos ágazatok – infokommunikációs és szakmai-tudományos szegmensek – felpörgése csak budapesti jelenség. A fejlettségi különbségeket ez tovább fokozza. Ráadásul az említett ágazatok nagy hozzáadott értéket állítanak elő, kvalifikált munkahelyeket teremtenek és tovagyűrűző hatással vannak a többi ágazatra is. Sajnos a főváros teljesítményét csak Pest vármegye tudta megközelíteni. Kétségtelen, hogy jelentős szakmai-tudományos tevékenységgel büszkélkedhetnek egyetemi váro­saink is, de termelési értékben Budapest és vonzáskörzete tarol.

Miközben a feldolgozóiparban is Budapest vezet, rögtön utána találjuk Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyét. Persze a feldolgozóipar széles ágazat, sok mindent foglal magába. Míg például a fővárosban a nagyobb hozzáadott értéket előállító feldolgozóipari cégeket, főként a gyógyszeripari vállalatokat találjuk, a járműgyártás terén a vidék jeleskedik. Igaz, utóbbinál a hozzáadott érték előállítása és a termelékenység jóval alacsonyabb, mint a gyógyszeriparé. Ugyanakkor a mezőgazdasági tevékenységek hozzáadottérték-termelésének eloszlása majdnem egyenletes hazánkban.

Mindent összevetve, ha a vármegyék ágazati szerkezetét vizsgáljuk az említett három területen (feldolgozóipar, info­kommunikáció, szakmai-tudományos ágazat), akkor nagy aránytalanságokat fedezhetünk fel. 

Nota bene: az egyenlőtlenségek azért is veszélyesek, mert a domináló ágazatokban alacsonyabb a termelékenység, ami pedig a versenyképesség javítását is gátolja.

Ahhoz tehát, hogy beérjük Ausztriát, javítani kell a magyar gazdaságban is fontos ágazatok termelékenységén. Ha ugyanis rápillantunk az Eurostat összeállítására, nagyon fel kell pörögnünk: a gyógyszeriparban megközelítjük az osztrák érték hatvan százalékát, a feldolgozóiparban azonban a negyven százalékot sem érjük el. Utóbbi pedig azért is szomorú, mert Magyarországon leginkább a feldolgozóipar aránya a jelentős tétel. Annak érdekében, hogy Magyarország minél hamarabb felzárkózzon, önálló és önellátó gazdaságra van szükség, amely versenyképes vállalkozásokon és versenyképes gazdasági környezeten alapszik.

Tavaly ősszel írtam arról, hogy nagy szükség lenne a vidék felzárkóztatására, miután Budapest befolyása a gazdasági kibocsátásban több mint jelentős. A megoldás nincs túl távol: elég rápillantani az osztrák gazdaság szerkezetére. Kétségtelen, hogy Bécs gazdasági szerepe „túlsúlyos” a szomszédban, de nem égbekiáltók az eltérések. Vagyis hazánkban javítani kellene az alacsony termelékenységű ágazatok termelékenységi szintjét, amihez nagyobb hozzáadottérték-előállításra, több – helyben keletkező – innovációra és tudáshasznosításra lenne szükség. Az adminisztráció csökkentése mellett a rövid távon is hatékony megoldást úgy hívják: digitalizáció.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztő-helyettese

Borítókép: illusztráció (Fotó: Zaol)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Vidékellenes flaszterhuszárok

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.