Nos, gyerekdal ide vagy oda, az Ádám, hol vagy? kétségkívül a magyar táncdalirodalom egyik népszerű alkotása. 

5. Palya Bea – Szaladós

Tiniként kezdtem el csodálni Palya Bea görcsmentes, merész és szókimondó stílusát. Ízig-vérig önazonos művész. Nem akar senkinek és semminek megfelelni, nem hódol be a pillanatnyi divathóbortoknak, teszem hozzá, a zenében sem. Minden porcikája muzsika. E listára tőle a Szaladós című dal került, de akár felsorakoztathatnám a Palya Bea-összest is.  Dal a váltásról, a változásról, amit nem mástól kell várnunk, hanem magunk kell tenni érte. Nemcsak nyárvégi mezítlábas koncerteken hozza meg a kellő hatást, de a mindennapi városi nyüzsgésből is kiszakít. 

4. Esti Kornél és Soharóza – Nem kár 
 

Nincs is annál gyönyörűbb pillanat, amikor két, számomra kedves formáció közös projektben gondolkodik. Jelen esetben ez az Esti Kornél zenekar és a Soharóza kísérleti énekegyüttes 2017-es Müpa-koncertje. A Nem kár című dal az Éjszaka című Esti Kornél-lemez kiemelkedő darabja, sűrű és erős szöveggel. A Soharózával pedig egy másik dimenzióba emelkedett a Nem kár. Bravúros hatásszünetek („Ha az idő megáll / Ha a szív lejár… felénél például a kórus egy több másodperces szünetet tart”) jellemzik a finoman és lassan építkező előadást, ami egyszer csak léptéket vált, s túlcsordul, de még ez is jól áll neki. Még pont nem giccses. 

3. Karády Katalin – Hamvadó cigarettavég
 

A két világháború közötti magyar filmek szerelmeseként megkerülhetetlen Karády Katalin. Karakteres hangja és kisugárzása már ikonná tette életében, emlékezetét pedig ápolja az utókor. 

Ugyanis a második világháborút követően először csak szűkült a mozgástere, majd a pártállam teljesen eltiltotta a természetes közegétől, az otthonától, azaz a színpadtól és a filmtől. Végül elhagyta Magyarországot és egy idő után New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont üzemeltetett. Hogy a magyar dal napja alkalmából miért kerül előtérbe Karády? Azért, mert Hegedűs Tamás dalát is az első előadója, Karády Katalin tette slágerré, tette halhatatlanná 1941 novemberében. Azt pedig vallom, hogy a Hamvadó cigarettavég recsegős bakeliten az igazi.

2. Napfonat – Ahol én elmegyek
 

Érdemes a Magyar popkulturális értéktár oldalát böngészni, hiszen igazai kis zenei különlegességekre lelhetünk. Így találtam rá a Napfonat együttesre is, pontosabban a formációt bemutató leírásra:  „A Napfonat 2018-ban alakult női a cappella együttes, ütős hangszerekkel kiegészítve. Az öt énekes különböző világokat képvisel, zenei (jazz, népzene, könnyűzene) és kulturális (Felvidék, Erdély, Oroszország) hátterükből fakadóan. Ez a sokféleség egyedi hangszínt és egyfajta világzenei jelleget kölcsönöz az együttesnek. Kompozícióikban gyakran nyúlnak vissza a hagyományos zenei gyökerekhez és sajátos módon fogalmazzák újra a magyar és más nemzetek népdalainak világát, polifonikus hangzásba öltöztetve ezeket.” Az, hogy az Ahol én elmegyek című dal lett a kedvenc Napfonat-nótám, egy csodálatos energiájú koncert kellett. 

1. Margaret Island – Libikóka
 

A Libikóka című Margaret Island-dalból sugárzik az életöröm és -igenlés, a szeretet, kicsit talán még a naivság is, és akarva-akaratlan táncra perdül az ember, legalábbis én aligha tudom megállni. A dalszöveget Hujber Szabolcs jegyzi, akinek egyébként a méltán híres Esőt is köszönhetjük. Természetes hangzás, nulla cicoma, mintha a szomszéd haverok zenélgetnének, de azért mégiscsak érződik, hogy egy profi stáb áll mögöttük. 

+1. Blahalousiana – Moving on 
 

Azt hiszem, hogy a Blahalousiana zenekart sem kell bemutatni senkinek. Nálam körülbelül egy polcon van a Margaret Islanddel és az Esti Kornéllal, akik a legkedvesebb magyar fesztiválegyütteseim. Azonban a plusz egy angol nyelvű dal kijelölésekor bajban voltam, mert sajnos nem minden zenekarnak áll jól az angol nyelv. 

A szerző a Mediaworks kulturális divíziója, a Kultúrnemzet munkatársa

Borítókép: Fenyvesi Gabi énekel (Fotó: Fortepan/Péterffy István)