Bár sokan óvnak az ár-bér spirál kialakulásától – amikor is a gazdasági növekedés hatására nő a foglalkoztatottság, a cégeknek pedig versenyezniük kell a dolgozókért, ami növekvő béreket eredményez, így a kényszerű spirál pörgeti az inflációt – , erről szó sincs, miután akkora mértékben emelkedtek a fogyasztói árak az elmúlt években, hogy van tere a bérfelzárkóztatásnak. De nézzünk szét a szomszédban:
a munkaerőköltség most óránként 11 euró nálunk átlagosan, a többi visegrádi országban 15, vagyis ha őket megközelítenénk, még mindig nem lehetne azt mondani, hogy túl drága a magyar munkaerő. Nem is szólva Ausztriáról, ahol 39 euró a viszonyítási alap.
Visszatérve a magas nyomású gazdaságra, a honi közgazdasági közbeszédben ez a modell úgy tűnik fel, mint ami növeli a költségvetési hiányt, azáltal pedig az államadósságot. A lényeg, hogy a gazdaságpolitika növeli a foglalkoztatást és magasabb kibocsátási szintre ösztönzi a reálgazdaságot, kihasználva így az összes kapacitást. Ráadásul kétségtelen, hogy a munkaalapú társadalom az Orbán-kormány stratégiájában meghatározó elem, lassan tizennégy éve.
Minél többen dolgoznak, annál nagyobb a bértömeg, és ez lecsapódhat inflációs oldalon. Ugyanakkor a jövedelemnövekedés hatására a gazdaság termelékenysége is javulni fog. Gyors jövedelemkiáramlás szükséges tehát ahhoz, hogy kezdetét vehesse a magas nyomású gazdaság 2.0. Ezt a gazdaságpolitika egy újabb jelentős mértékű és többéves minimálbér-emelési megállapodással tudná támogatni.
Ami pedig a leghosszabb távú célkitűzésekre vonatkozik: Magyarországot fel kell zárkóztatni, azaz a közepes jövedelmi helyzetből a magas jövedelmi helyzetű országok közé kell bevezetni. Hazánk ugyanis az elmúlt évtized fejlődése ellenére még mindig az unió átlagos fejlettségének 77 százalékán áll, tehát az EU fejletlenebb államai között található, amiben számos tényező játszik szerepet, köztük az alacsony tőkeintenzitás, a digitalizáció hiánya, a gazdaság duális jellege vagy a kkv-szektor széttöredezettsége.
Lényegében ezekre adna választ a magas nyomású gazdaság, ami az állandó, erőltetett béremeléseken keresztül kikényszeríti a vállalati koncentrációt, hogy aztán a méretgazdaságossági előnyök kiaknázásával magasabb jövedelmi színvonalat biztosítson.
Az osztrák vagy a német cégeket érdemes megnézni, amelyeket a magyarnál sokkal nagyobb koncentráció jellemez, és ez is magyarázza, hogy a jövedelmek terén miért van három-négyszeres különbség a javukra. Aligha szükséges az osztrák–német gyakorlatot megmagyarázni, elég rápillantani egy Lajtán túli munkalehetőségre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!