Növekedés nélkül nem kellünk az EU-nak! – a kilencvenes években ezzel a címmel tudósítottam Orbán Viktor Fidesz-elnök egri konferenciájáról a Világgazdaságnak. A Bokros-csomag után voltunk, a gazdaság padlón, s a kilátások sem voltak túl biztatóak: egy-két százalékos bővülési potenciállal aligha tűnt reális célkitűzésnek a nyugati jólét elérése. Az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktor az Országgyűlés európai integrációs ügyek állandó bizottságának volt az elnöke, azon belül is a jogharmonizációs albizottságának tagjaként tevékenykedett. Miként a fáma szólt: többet volt Brüsszelben, mint Budapesten. Tekintettel arra – erre bizonyára még sokan emlékeznek –, hogy Magyarország mindig öt évre volt az európai uniós tagságtól. Akkor is, amikor rendszert változtattunk, 1990-ben, csakúgy, mint végig a kilencvenes években.
A 2004-es belépésig, amikor is hazánk teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak, talán a legtöbb munkát a csatlakozás apropóján pont az említett parlamenti bizottság tette, élén a mostani kormányfővel, akit mostanság rendre azzal vádolnak: előbb-utóbb kivezeti Magyarországot ebből a közösségből. Ennek persze teljesen ellentmond minden nyilatkozata,
de fátylat rá, most nem is ez a lényeg. Hanem: míg a kilencvenes években növekedés nélkül nem kellettünk az EU-nak, a közép-európai piacokról és munkaerőről nem is beszélve, most már növekedés nélkül magunknak sem kellünk.
A magyar gazdaság túljutott ugyan a recesszión, a két számjegyű infláción, de a háztartások fogyasztása még nem lendült be, ahogy a beruházások sem. Ezért szorgalmazza Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magas nyomású gazdaságot. Ez természetesen nem ördögtől való dolog: volt már ilyen, 2016 és 2019 között. Emlékszünk ennek a korszaknak a jelmondatára is: kanyarban előzünk!
Miközben nehéz összevetni az akkori, boldog békeidőknek tartott korszakot a mostanival, néhány tényező hasonlít rá. Például a támogatott hitelek vagy a béremelések. A támogatott kölcsönök közül a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram viszi a prímet, valamint a 2024-től beinduló csok új verziói, és persze a babaváró hitel is. Ami pedig a béremeléseket illeti, nagyjából erre is mérget lehet venni. A szűkös munkaerőpiaci helyzet miatt a versenyszféra is egyre magasabb béreket ad majd a dolgozóknak.