A nemzet, amelynek nem volna történelme, olyan lenne, mint a gyermek, aki ma nem tudja, mi történt vele tegnap. Létének nagyobb részét, múltját vesztené el, nem volna már nemzet többé, s minden emberöltővel kihalna, mint az egynapos pillangó. Az emberi öntudat alapja az emlékezet; a nemzeti öntudaté a történelmi emlékezet. Testemben egy parányi sincs abból az anyagból, amiből hét évvel előbb voltam, de ugyanaz vagyok, mert emlékezem. Éppígy:
ma senki sem él azokból, akik kétszáz éve éltek e hazában, de ugyanaz a nép vagyunk, mert emlékezünk. A jelent csak a múltból lehet megérteni; a jövőt csak a múlt alapjára felépíteni. E múltat mint alapot megismered a történelem-, az irodalom-, a latinórán s másutt…
Babits Mihály tanár úr magvas gondolatai ezek, melyeket fogarasi diákjainak írt több mint száz éve a gimnáziumi értesítőbe. Ezek is eszembe jutottak a honi média figyelmét csaknem elkerülő hírről, hogy az Európai Parlament ez év január 17-én állásfoglalást fogadott el az európai történelmi tudatról. A szokásos bürokratikus, bonyolult, bornírt eurokrata stílusban megfogalmazott szöveget lapunkban szedte ízekre Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese (Szovjet típusú átnevelés az EP-ben, Magyar Nemzet 2024. február 5.)
A dokumentum felhívja a tagállamokat többek között arra, hogy aktualizálják a jelenlegi iskolai tanterveiket és oktatási módszertanaikat annak érdekében, hogy
a nemzeti történelmek helyett az európai és a globális történelemre kerüljön át a hangsúly, és hogy a nemzetek feletti történelem megértése nagyobb figyelmet kapjon,
különösen a történelem többféle szempontú tárgyalásának lehetősége révén, valamint olyan tanítási stílusok előmozdításával, amelyek a tudásátadás helyett a reflexiót és a vitát részesítik előnyben. Továbbá – mivel az európai polgársággal (jelentsen ez bármit is) kapcsolatos ismeretek alapvetően fontosak az európai összetartozás érzése szempontjából – a brüsszeli testület azt kéri, hogy
az európai történelem és az európai integráció oktatása – amelyet globális összefüggésben kell vizsgálni – és az európai polgársággal kapcsolatos oktatás váljon a nemzeti oktatási rendszerek szerves részévé.
