Hosszú ideje elviseljük azokat az erkölcsi és anyagi kártételeket, amelyek a civilizált Nyugat mai vezetőinek politikai döntései nyomán ránk nehezednek, és azt kérdezzük: mindenki megbolondult azon az oldalon? Elképesztő az a sok fenyegetés is, ami a politika magas régióiból és alvilági zugaiból érkezik hozzánk.
Szijjártó Péter külügyminiszterünket, ungvári tárgyalásai előtt, egy ukrán nyelvű levélben robbantásos merénylettel fenyegették meg. Ezzel egy időben szivárgott ki, hogy Brüsszel megfosztja Magyarországot az uniós szavazás lehetőségétől, ha a február 1-jei csúcstalálkozón ellenezzük a hétéves költségvetés módosításáról, illetve az Ukrajnának szánt, ötvenmilliárd eurós támogatásról szóló megállapodást.
Szijjártó Péter nem hagyta magát megfélemlíteni, és elutazott arra az ungvári találkozóra, amelyen megbeszélést folytatott Dmitro Kuleba külügyminiszterrel, valamint az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Orbán Viktor miniszterelnökünk sem riadt meg attól, hogy szembenézzen a hatalmas túlerővel, amikor bemerészkedett a brüsszeli oroszlánbarlangba.
A Financial Times − kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva − arról írt, hogy brüsszeli tisztviselők uniós források visszatartásával akarják zsarolni Magyarországot. Így szeretnék kikényszeríteni, hogy a magyar miniszterelnök ne vétózza meg az Ukrajnának szánt segélycsomagot. A jól átgondolt zsarolással a pénzügyi befektetők elriasztását és a forint gyengülését próbálnák előidézni, abban bízva, hogy ezzel rosszabb helyzetbe kerülne a magyar gazdaság, s romlanának a jelenlegi kormányzat pozíciói. A brüsszeli héják, a jelek szerint rendszeressé tennék a pénzügyi nyomásgyakorlást, mivel ezt már éveken keresztül alkalmazták hazánkkal és Lengyelországgal szemben.
A mostani EU-csúcson nem került sor kenyértörésre. Orbán Viktor nem vétózott, mivel olyan kompromisszumos javaslat lapult a tarsolyában, amely a fegyvercsörgető többség számára is elfogadható volt.
