Ez a mindennapok szintjén valószínűleg érezhetetlen lesz, hacsak a fogyasztói árak a vártnál jobban nem mérséklődnek, illetve a reálbérnövekedés a jósoltnál jobban felpörög. Nem pusztán az Európai Bizottság lett pesszimistább: a frissített értékelés tovább erősíti azokat a negatív jeleket, amelyek szerint a vén kontinens akár egy hosszabb ideig tartó lassulásba zuhan. Az elmúlt hetekben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is csökkentette az európai országokra vonatkozó idei előrejelzését, miközben a globális várakozásokat felfelé módosították. Tegyük hozzá: a magyar gazdaság szereplői abban érdekeltek, hogy az eurózóna kibocsátási képessége nagyobb legyen, tekintettel arra: kivitelünk több mint nyolcvan százaléka pont oda áramlik.

Egyébként nemcsak hazánkban magas az általános kamatszint, hanem a Lajtán túl is, a jelenlegi négyszázalékos EKB-kamat az eurózónában rekordnak számít, és aligha vehetünk mérget a gyors fordulatra.

Hazánkban az infláció is lassul: 2024-ben 4,5 százalékra, 2025-ben 4,1 százalékra mérséklődik az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Akárhogyan is számolunk, az Európai Bizottság értékelése alapján Magyarország az uniós gazdasági növekedési rangsor élmezőnyében lehet ebben az évben; az említett 2,4 százalékos növekedés lényegesen meghaladja az ­uniós átlagot. A magyar kormány ennél magasabb – 3,6 százalékos – növekedést vár. 

Vagyis a tavalyi megroggyanás után a 2024-es esztendő a gazdasági növekedés erősítésének az éve lehet. Nagyon fontos szót ejteni arról is, milyen szerkezetben kell megvalósulnia a növekedésnek. Az úgynevezett egészséges szerkezetű bővülés hazánkban azt jelenti, hogy a háztartások fogyasztását kell visszahozni a tetszhalott állapotból, valamint a kivitel bővülése mellett a vállalati beruházásoknak kell megugraniuk.

Miközben új pénzügyi dinamikát okozhatnak az uniós források, addig továbbra is fontos dolog, hogy változatlanul erős a bizalom a magyar gazdaság iránt. Ezt támasztja alá, hogy szinte évről évre rekordot dönt a vállalati működőtőke érkezése, valamint az is, hogyha devizában bocsát ki kötvényt a magyar állam, az iránt jelentős az érdeklődés. 

Szó se róla, a 2024-es hazai növekedési szám még nem „a kanyarban előzni” mottót fogja idézni, de jó alapul szolgálhat a következő éveknek. Egyelőre nyergeljünk, utána pedig forduljunk, magunk mögött hagyva a 2023-as esztendő összes nehézségét.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Tijana Moraca/Shutterstock)