Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó tagadta, hogy Ukrajnának köze van a merénylethez. Azt állította, hogy Ukrajna sosem használt terrorista módszereket, ami igencsak meglepő állítás, ismerve azokat a merényleteket, amelyek nyilvánvalóan ukrán elkövetőkre mutatnak. 

Ezzel kapcsolatban arról is jött hír, hogy az ukrán merénylőt Ausztriában egy bérelt lakásban megölték.

A megszállt zaporizzsjai régió egyik orosz vezetőjét, Vitalij Gurát is lelőtték, majd Mikolajivka város első embere, Ivan Szuskó ellen követtek el robbantásos merényletet. Ezekhez hasonló terrorakciók jócskán terhelik az ukrán titkosszolgálatok számláját. Az ukrán külügyminisztérium Podoljak közlésein is túltett, ugyanis azt közölte, hogy Moszkva szándékosan megrendezte a legalább száznegyven ártatlan életet követelő merényletet. A minisztérium szerint Putyin diktatúrája képes végezni a saját polgáraival, ha politikai érdeke úgy kívánja. Az ukrajnai Dezinformáció Elleni Központ pedig elképzelhetőnek tartja, hogy a terrorcselekményt az orosz különleges egységek tervelték ki annak érdekében, hogy kiszélesíthessék az Ukrajna elleni háborút.

Ebben az állításban nincs semmi meglepő. 

Ferenc pápa nemrég egy svájci műsorszolgáltatónak adott interjúban fejtette ki a véleményét arról, hogy mit kellene tennie Ukrajnának a béke érdekében. Elmondta, hogy a tárgyalások nem azonosak a megadással, viszont megkímélhetik sok ezer embertársunk életét. A vatikáni ukrán nagykövetség nyomban visszautasította a pápa javaslatát, méghozzá nagyon ízléstelen stílusban. A nyilatkozat utalt a második világháborúra, amelynek során az ellenfelek állítólag nem ajánlgattak béketárgyalásokat Hitlernek, majd elképesztő módon a „most zajló” harmadik világháborút említette: „Amikor harmadik világháborúról beszélünk, amely éppen most zajlik, tanulnunk kell a második világháborúból”.

A moszkvai merényletről nem sok mindent tudunk. Azt azonban tudjuk, hogy miként viszonyul a békéhez a Nyugat és a Zelenszkij-rezsim. Tudjuk, hogy háborúpártiság dolgában könnyen egymásra találnak az őrültek.

A keresztény- és zsidóellenesség, az oroszellenes hisztéria felidézheti, hogy nemcsak a háború és a béke hívei állnak ma egymással szemben, hanem a kereszténység ellenségei Oroszországgal, a világ legerősebb keresztény bástyájával. Ha így mennek tovább a világ dolgai, a végén még egymás keblére borulnak a balliberális globalisták és a radikális iszlamisták. Mert könnyen összenő, ami összetartozik.

A szerző író, újságíró