Az EuropaViva egyik fő témája persze a szocialista miniszterelnök, Pedro Sánchez feleségének feltételezett korrupciós ügye volt. Azzal gyanúsítják a spanyol miniszterelnöki hitvest, hogy befolyásával üzérkedett. Hetek óta izgatja a spanyol közvéleményt az ügy, amely a Milei argentin elnökkel való szóváltást követően mára már nemzetközi botránnyá dagadt. Nemrég ugyanis a spanyol közlekedési miniszter azzal gyanúsította meg az argentinok valóban excentrikus elnökét, Javier Mileit, hogy tudatmódosító szereket szed. Válaszul az argentin elnöki hivatal arra emlékeztette Sánchezt, hogy ő terroristákkal szövetkezik és egyébként is érdemes lenne a felesége korrupciós ügyével foglalkoznia. Az EuropaViva főszónokaként nagy üdvrivalgással, rocksztárként fogadott Milei hazai terepen is „beszólt” Sáncheznek a korrupcióval vádolt felesége miatt, amelyre válaszul a spanyol kormány hazarendelte Buenos Aires-i nagykövetét.

Ebben a latinos adok-kapokban kevesebb reflektorfény jutott a madridi jobboldali dzsembori európai jelentőségének. Nézzük csak a felszólalók névsorát. A Vox az olasz Fratelli és a lengyel PiS által dominált ECR, azaz a Konzervatívok és Reformisták pártcsalád tagja, így Meloni olasz miniszterelnök és Morawieczki volt lengyel miniszterelnök üzenetei nem vetnek fel kérdést. Az ibér testvériség okán a legutóbbi portugál választáson közel húsz százalékot elért Chegával mindig szoros kapcsolatot ápoltak a voxosok, így abban sincs semmi különös, hogy André Ventura is felszólalt, még akkor sem, ha történetesen az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládhoz tartoznak. Az európai politika szempontjából legérdekesebb előadó az ID fő erejét, a legnagyobb francia ellenzéki pártot, a Nemzeti Tömörülést vezető Marine Le Pen volt. Le Pen jelenlétének gesztusértéke, illetve beszédének üzenete is a mostani két pártcsaládba tömörülő európai jobboldali erők közötti közeledés lehetőségére utal. Ezt a közeledést erősíti, hogy azóta Le Penék kirakták az ID-ból a német AfD-t, amiért annak egyik jelöltje teljesen vállalhatatlan módon az SS-t mentegette. (Bárcsak ilyen határozottsággal járnának el a kommunizmus bűneit relativizálókkal szemben is Euró­pában.) Így kizárták annak lehetőségét, hogy a két pártcsalád között bármifajta együttműködés jöhessen létre. Ez mind jó hír az euró­pai jobboldalnak.

Jól jelzi a magyar miniszterelnök népszerűségét, hogy a feltöltött videóüzenetek közül az övére voltak a legtöbben kíváncsiak a közösségi médiában. Madridban felszólalt Gál Kinga, a Fidesz alelnöke, valamint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója is, aki újabb szövetségeseket szerzett a woke elleni küzdelemhez.

De nemcsak az európai konzervatív életben betöltött katalizátorszerep indokolta a magyar jelenlétet. Egy spanyol politikai rendezvényről nem hiányozhatnak a latin-amerikai politikai szereplők sem. Azzal, hogy az Alapjogokért Központ megnyitotta madridi irodáját, az ibér-amerikai konzervatív véráramlatba is bekapcsolódtunk. 

Az argentin partnereknek különösen nagy jelentőséget ad a jobboldal győzelme az egyik legnagyobb dél-amerikai országban. Milei elnök politikája nem mindenben egyezik a magyar jobboldaléval, az is igaz, hogy fellépése jobban értelmezhető a latin közönségnek, mint a magyarnak, de azon a kontinensen, ahol az országok döntő többségét marxista–újmarxista kormányok vezetik, az argentin jobboldali győzelem reményt ad és lelkesítően hat a többi jobboldali erő számára. Ezekből a találkozásokból is kiderült, hogy ebben a magyaroknak távolinak tűnő, de a nyugati civilizáció szempontjából fontos régiónak a jobboldali politikai közegében is példaként, inspirációként tekintenek a magyarokra, számítanak ránk.

A spanyol Vox múlt heti nemzetközi dzsemboriján tehát az európai jobboldal egy újabb lépést tett a szélesebb körű együttműködés felé, természetesen magyar részvétellel. Az is bebizonyosodott, hogy az ibér-amerikai jobboldal is számít a magyarokra.

A szerző az Alapjogokért Központ madridi irodájának igazgatója