Hogy a meteorológiai nyár beköszönte ellenére tovább tart a demográfiai tél gyakorlatilag egész Európában, azt már nem csak demográfusok és felelős politikusok, írástudók tudják és mondják. Közismert, kontinensünk (ezen belül a 27 tagú EU) egyetlen országa sem éri el évek óta a népesség természetes, biológiai fenntartásához szükséges 2,1-es teljes termékenységi arányszámot – vagyis hogy a nők átlagosan legalább két gyereket szüljenek és neveljenek fel életük folyamán –, sőt az utóbbi években szinte mindenütt gyorsuló csökkenés tapasztalható.
Az országonként eltérő súlyú gazdasági, társadalmi, kulturális, érték- és életformabeli tényezők mellett a születésszám drasztikus visszaesése 2022, vagyis az ukrajnai háború kitörése óta szembetűnő. Az orosz agresszióra adott inadekvát reakciók, a téves és káros uniós szankciók okozta gazdasági, megélhetési válság, továbbá a háborús pszichózis és a „fortélyos félelem” által keltett létbizonytalanság a romló demográfiai trend egyik legfőbb oka.
Ugyanis – mint a demográfusok régóta hangsúlyozzák – a családalapítás, gyermekvállalás legfontosabb előfeltétele (a sikeres párválasztáson túl) a stabilitás, a biztonságos és kiszámítható környezet. Ez Európa-szerte egyre nagyobb hiánycikk, ahogy a háború eszkalációja, a harmadik világháború felé sodródunk.
Európa halandó, és meg kell felelnünk ennek a kihívásnak
– írta néhány napja a Financial Times című liberális brit üzleti, pénzügyi lapban megjelent közös cikkében Emmanuel Macron és Olaf Scholz. A két legnagyobb és legerősebb uniós ország első számú vezetői nagyratörő víziót fogalmaznak meg, hogy szerintük hogyan kellene megerősíteni az Európai Unió szuverenitását, új alapokra építeni az európai életformát és újult lendülettel hozzálátni az EU versenyképességének javításához.
