A matematika–fizika szakos végzettségű Réti László ma az alapítványi működtetésű magániskola, a Pasaréti Gimnázium igazgatója (ennek az alapítványnak akarta átjátszani 2007-ben a főváros XI. kerületének akkori baloldali vezetése a patinás Farkasréti Általános Iskolát jelentős közpénztámogatással – szerencsére a kísérlet az iskola közösségének ellenállásán megbukott), valamint Facebook-oldala tanúsága szerint a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Saját bevallása szerint nyolc éve lett tagja a titkos társaságnak, miután egy barátja megállapította, hogy úgy beszél és úgy viselkedik, mint egy szabadkőműves. Ugyanakkor huszonhárom éve tagja a Rotary Clubnak, amit ő a szabadkőművesség távoli rokonának nevez, mi viszont a szabadkőművesség nyilvánosság előtt működő fedőszervének.

Saját tevékenységükről szólva Réti azt meséli, hogy az nagyjából társadalmi elmélkedésben és jótékonyságban merül ki, miközben Franciaországban az európai jövőről gondolkodnak, és az e témában írott dolgozatok legjavát eljuttatják a döntéshozókhoz. Réti megfogalmazása szerint ottani szabadkőműves nagymester testvére „bízik abban, hogy mindez a szellemi tőke majd manifesztálódik azokban a kormánymozdulatokban, amelyek Franciaországot irányítják”. Nos, efelől kétségünk sincs. Annál inkább, mert, mint hozzátette, a francia nagyoriens képviselőit a párizsi nemzetgyűlésben fogadják, a románt a bukarestiben. 

– mondja Réti, diszkréten nem említve, hogy ugyan mi a helyzet a – nevezzük így – jelenleg nem döntéshozókkal.

De hát miért kellene a döntéshozóknak meghallgatni a szabadkőműveseket? 

– állítja Réti. Mi viszont ezt egyáltalán nem hisszük el, egyrészt azért, mert elhisszük azt, amit a francia nagymestertől idézett, másrészt azért, mert tudjuk, miként döntötte romlásba a szabadkőművesség Magyarországot 1918-ban sok évtizedes politikai aknamunkával. Ugyan miért hagyta volna maga mögött ez a titkos társaság mindazt, amit korábban művelt? Vajon ki meri komolyan állítani, hogy a befolyásolás vagy legalább annak a kísérlete, egyáltalán, a társadalom formálására irányuló bármely törekvés nem politika? 

Végül csak kibújik a szög a zsákból, maga Réti mondja el, hogy számára a szabadkőművesség három fő pilléren nyugszik: a jó társaság, az önképzés, valamint a társadalom építésének, javításának igénye. Utóbbi pedig bizony politika, akár bevallja magának a nagymester, akár nem.

Ezért megdöbbentő az a cinikus nyíltság, amivel Réti nagymester beismeri, hogy iskolaigazgatói, tanári pozícióját a tanítványai ideo­lógiai befolyásolására használja:

 – dicsekszik a nagymester, ezzel egyben azt a nyilvánvaló hazugságot is állítva, hogy csak az lehet szabad ember, csak annak lehet véleménye, csak az vitázhat, aki szabadkőműves. E felfogás szerint tehát aki nem szabadkőműves, az nem szabad. Ami nyilvánva­lóan valótlanság.

Ahogy voltaképp az egész bő lére eresztett interjú is, ahogy mondani szokták, púderezés. Nem derül ki ugyanis belőle a szabadkőművesség lényege, jelesül, hogy milyen elgondolások mentén akarják „építeni”, „jobbá tenni” a társadalmat. Így marad a történelmi tapasztalatok levonása és annak helyes megértése, hogy 

 Ez pedig tökéletesen ellentétes a kereszténység Európát egykor naggyá tevő eszményével.