Akad a száz legjelentősebb „román” között német (Richard Wurmbrand), magyar (Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Kőrössy János, valahogy Kinizsi Pál, Dózsa György és Kőrösi Csoma Sándor kimaradt, vélhető, hogy egy kétszázas listán ők is szerepelnének), de még népköltészeti figura is, az 59. helyen Bulăt láthatjuk, a román viccek Mórickáját. A listán szereplő politikusok és történelmi személyiségek nagy része szélsőséges nacionalista, a 2015-ben elhalálozott Corneliu Vadim Tudortól – aki nyíltan kimondta, hogy szerinte Romániát Kalasnyikovval kell kormányozni és a székely falvakban ágyúval kell rendet teremteni – a tömeg­gyilkos Avram Iancuig. A 11. helyen Nicolae Ceausescu szerepel, akinek a magyargyűlölete, ha nem evidens a politikájából, akkor tudósított róla Ion Mihai Pacepa Securitate-tábornok a Vörös horizontok című könyvében.

A forradalom felfalja gyermekeit – tartja a közkeletű mondás. Tény, ami tény, jellemzően más képesség, más lelkialkat kell egy rendszer megbuktatásához és más egy új rendszer felépítéséhez, illetve konszolidálásához. 

 aki – mint Orbán Viktor írta róla – elődeihez hasonlóan

Ennek jegyében a megváltozott körülmények között nem a forradalmi rombolás, hanem az építkezés emberének bizonyult. 1990 márciusában választották püspökké, májusban már kezdeményezte a Sulyok István Református Főiskola megalapítását, amelyből később kinőtt a Partiumi Keresztény Egyetem. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként több mint két évig egyensúlyozni igyekezett az autonomisták és a kollaboránsok között, majd az 1992-es Hargita megyei jelöltállítási csalás során megismerve utóbbiak valódi természetét, az autonómiát követelők élére állt, sikerre vitte a végül ellenszavazat nélkül elfogadott kolozsvári (autonómia-) nyilatkozatot, az RMDSZ programjának és alapszabályzatának autonómiaelvű átfogalmazását, majd e program szerinti működést sürgette, míg annak tere volt az RMDSZ-en belül. Miután 2003-ban a Szatmárnémetiben megrendezett RMDSZ-kongresszus leszámolt az autonomista önépítkezés gondolatával, szövetségeseivel megalapította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, ennek élén képviseli mind­máig a magyar önrendelkezés eszméjét.

Mindeközben

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke így ír erről a jeles harcostárs hetvenedik születésnapjára kiadott kötetben: 

Tőkés László közéleti tevékenységét ugyanaz a konok, mindenkoron következetes, holtig tartó elszántság jellemzi, mint II. Rákóczi Ferencét. Krédójuk is azonos: „Cum Deo pro Patria et Libertate” – Istennel a hazáért és a szabadságért.