Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrég Moszkva, valamint Kijev felé tolmácsolt karácsonyi tűzszüneti javaslata hasonló méretű nemzetközi össztüzet, illetve utálkozást váltott ki a nyugati világban, mint amilyet a korábbi, nyár közepi békemissziója idején láthattunk. Miképpen az várható volt, első ízben a transzatlanti háborús gépezet szószólói, különböző véleményformálók és politikai kommentátorok magyarázták el Nyugat-Európának, valamint a tengerentúlnak, hogy az efféle békepárti magyar erőfeszítések hasztalanok, hiszen a szerintük folyton-folyvást „politikai elszigeteltséggel és irrelevanciával” küszködő Orbán egész egyszerűen rangon aluli összekötőként próbál a felek közt tetszelegni.
Ám miután egyre több minden derült ki a magyar kormányfő – halkan jegyzem meg, Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztségét tölti be – nemrégiben intézett egyeztetéseinek részleteiről, nemcsak a nemzetközi, hanem az ukrán hangvétel is megváltozott. Ugyanis a napvilágot látott információkból hamar felsejlett, hogy Orbán Viktor nem szimplán orosz tisztségviselőkkel, hanem magával az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal tárgyalt egy órán keresztül, majd hasonló erőfeszítéseket tett a tűzszünet, illetve a fogolycsere lehetőségének előremozdítása érdekében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felé is, aki a novemberben levezényelt amerikai elnökválasztások eredményének tükrében egyfajta diplomáciai kényszerpályán mozog.
Így a rangon aluli összekötőből Orbán már veszélyes imázspolitikussá vált a vezető nyugati lapok hasábjain, miközben a hadigépezet vákuumába szippantott kijevi vezetés szintén hangnemet váltott.
Mint azt az egyeztetések óta megtudhattuk, Ukrajna első embere még egy, a magyar részről a témában kezdeményezett telefonhívást sem volt hajlandó fogadni, majd a közösségimédia-felületeire menekülve diplomáciai ámokfutásba kezdett. Mint azt Zelenszkij többek között ellentmondásos módon kiemelte, „Ukrajna kihagyásával nem lehet beszélni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúról”.