Orbán Viktor békemissziója lehetett Kijev utolsó esélye

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrég Moszkva, valamint Kijev felé tolmácsolt karácsonyi tűzszüneti javaslata hasonló méretű nemzetközi össztüzet, illetve utálkozást váltott ki a nyugati világban, mint amilyet a korábbi, nyár közepi békemissziója idején láthattunk. Miképpen az várható volt, első ízben a transzatlanti háborús gépezet szószólói, különböző véleményformálók és politikai kommentátorok magyarázták el Nyugat-Európának, valamint a tengerentúlnak, hogy az efféle békepárti magyar erőfeszítések hasztalanok, hiszen a szerintük folyton-folyvást „politikai elszigeteltséggel és irrelevanciával” küszködő Orbán egész egyszerűen rangon aluli összekötőként próbál a felek közt tetszelegni.

Ám miután egyre több minden derült ki a magyar kormányfő – halkan jegyzem meg, Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztségét tölti be – nemrégiben intézett egyeztetéseinek részleteiről, nemcsak a nemzetközi, hanem az ukrán hangvétel is megváltozott. Ugyanis a napvilágot látott információkból hamar felsejlett, hogy Orbán Viktor nem szimplán orosz tisztségviselőkkel, hanem magával az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal tárgyalt egy órán keresztül, majd hasonló erőfeszítéseket tett a tűzszünet, illetve a fogolycsere lehetőségének előremozdítása érdekében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felé is, aki a novemberben levezényelt amerikai elnökválasztások eredményének tükrében egyfajta diplomáciai kényszerpályán mozog.

Így a rangon aluli összekötőből Orbán már veszélyes imázspolitikussá vált a vezető nyugati lapok hasábjain, miközben a hadigépezet vákuumába szippantott kijevi vezetés szintén hangnemet váltott.

Mint azt az egyeztetések óta megtudhattuk, Ukrajna első embere még egy, a magyar részről a témában kezdeményezett telefonhívást sem volt hajlandó fogadni, majd a közösségimédia-felületeire menekülve diplomáciai ámokfutásba kezdett. Mint azt Zelenszkij többek között ellentmondásos módon kiemelte, „Ukrajna kihagyásával nem lehet beszélni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúról”.

Azok, akik eddig nyomon követték azokat az erőfeszítéseket, amelyek a béke ügyét képviselték, joggal feltételezhették ezen a ponton, hogy az elviekben a vérontás mérséklésében érdekelt Ukrajna talán nem lát elég élesen a geopolitika és a terepasztalok stratégiai pályáján.

S bár e feltételezést sokan kritikával illették a napokban, az ukrán külügy legfrissebb, szintén Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát támadó nyilatkozata mindezt megkérdőjelezhetetlen módon alátámasztja. Mint írták, „felszólítjuk a magyar felet, hogy hagyjon fel a béke és karácsony témájában történő erkölcstelen manipulációkkal, tartózkodjon az agresszor állammal való egyoldalú kapcsolattartástól, amely aláássa az igazságos béke helyreállítására irányuló közös erőfeszítéseket. A béke egyetlen akadálya Oroszország és annak háborús megszállott diktátora. Ukrajna úgy törekszik a békére a földjén, mint senki más a világon.”

Csakhogy azok, akik e kiadott közlemény kapcsán nem pusztán az ukránok éleslátását, hanem már az őszinteségüket is megkérdőjelezik, nagy valószínűséggel nem járnak túl messze az igazságtól.

Ugyanis az természetesen képezheti vita tárgyát jelen esetben, hogy a háború azonnali lezárásával kampányoló amerikai elnök beiktatása előtt – aki egyben az ukrán hadibüdzsé de facto kincstárnokává fog válni – vajon jó döntés-e Kijev részéről szinte az utolsó utáni, karácsonyi tűzszünetre esélyt biztosító lehetőséget lesöpörni az asztalról vagy sem. Az azonban már egy kevésbé hihető szomszédos álláspont, mely szerint Ukrajna úgy törekszik a békére, mint senki más a világon.

Hiszen idézzük csak fel, az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta a nyilvánosságban legalább öt béketárgyalásra irányuló kísérletet rögzíthetünk, s bár természetesen ezek befullasztása nem kizárólag Kijev számláját terhelik, az túlzás nélkül kijelenthető, hogy egyik kudarcba fulladt egyeztetés sem Moszkva megingathatatlan elutasításán múlott.

Mi több, ha már a karácsonyi tűzszünet lehetőségéről esik szó, emlékezzünk csak vissza, tavaly januárban éppen Zelenszkij bélyegezte „hamisnak” azt a Putyin által kezdeményezett tűzszüneti kérelmet, amelyet az ortodox karácsony idejére kezdeményezett Moszkva. Az akkor is az elviekben a békéért küzdő ukrán elnök arra hivatkozva utasította el a karácsonyi kezdeményezést, miszerint „az oroszok a karácsonyt arra akarják használni, hogy megállítsák az ukrán előrenyomulást a Donbászban”.

Amennyiben abból indulunk ki, amit Orbán Viktor e tragikus konfliktus kapcsán a nyáron Tusványoson mondott, miszerint az idő a békepolitika oldalán áll, valamint számításba vesszük azt is, hogy január 20-án beiktatják az Egyesült Államok 47. elnökét, Donald Trumpot, aki következetesen az orbáni békepolitika legerősebb szövetségese, belátható, hogy Kijev diplomáciával és békekötéssel kapcsolatos mozgástere vészesen zsugorodik. Ennek fényében könnyen lehet, hogy Orbán karácsonyi tűzszüneti javaslata után Kijevnek már nem lesz ehhez hasonló lehetősége a jövőben.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője