Egyébként érdemes felidézni, hogy
2008-ban ténylegesen államcsőd szélére sodródott Magyarország, ezért kellett a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió segítségét kérni. A globális pénzügyi válság hatásaként, pontosabban annak első löketére a magyar állampapírpiac összeomlott, és az államadósság finanszírozása is akadozott.
A húszmilliárd eurós nemzetközi hitelkeretnek persze ára is volt: megszüntették a családi adókedvezményt és az otthonteremtési kedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket, a hatszázmilliárdos pénzkivonás következtében az összeomlás szélére került a betegellátás, iskolabezárások következtek (hozzávetőlegesen háromezer iskola zárt be), amelyek főként a kistelepüléseket és a falvakat érintették, bérelvonás és elbocsátási hullám volt a pedagógusok között, egy havi nyugdíjat elvontak és a nyugdíjak reálértékét drasztikus csökkentették, továbbá háromszorosára emelték a gázárakat, megduplázták az élelmiszeráfát. Majd jött 2009 februárjában a gazdaságélénkítő csomag. Ez többek között a következő elemekből tevődött össze: a személyi jövedelemadó alsó kulcsa 18 százalékról 19 százalékra emelkedett, általános háromszázalékos áfaemelés és öt-, majd hétszázalékos jövedékiadó-növekedés történt, az öregségi nyugdíjkorhatárt 65 évre emelték.
Kísért a múlt? Aligha! Magyarország ugyanis nincs csődhelyzetben.
Görögországot összehasonlítani Magyarországgal olyan, mint almát a körtével, és mindez már csak azért sem állja meg a helyét, mert éppen most javította a magyar kilátásokat a Fitch Ratings hitelminősítő intézet.
Pesties hasonlattal élve: a petárda nemhogy nem durran, de még szikrázni sem akar.
A szerző a Világgazdaság vezető elemzője
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!