idezojelek

Neveknek adása Amerikában

LANGY ESŐK JÖNNEK – Ha Trump közli, hogy a Mexikói-öböl Amerikai-öböl lesz, azzal jelzi, hogy az USA-énak tekinti a vizet.

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente
Cikk kép: undefined

Óriási felhördülés fogadta Donald Trump amerikai elnök utasítását, amely arról szól, hogy a Mexikói-öböl nevét változtassák meg Amerikai-öböllé, s erre harminc napot adott a hivataloknak. Mexikó ki is gúnyolta a tervet, javasolva, hogy az Egyesült Államok nevét változtassák meg America Mexicanára, mint az egy XVI. századi térképen szerepel. Nagy-Britannia pedig jelezte, hogy nem fogja másként nevezni a Mexikó és az Egyesült Államok határán fekvő, stratégiai fontosságú vízterületet.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

Pedig a nevek adásának szinte semmi jelentősége nincs. Minden ország maga dönt arról, hogy miként nevezi ezt vagy azt a természeti képződményt, hegyet-völgyet, folyót vagy tengert. Lehet persze tiltakozni, szoktak is sokan, de értelmetlen. Nagy-Britannia például máig nem hajlandó Mianmart ezen a néven emlegetni, marad a régi Burma szónál, ezzel utalva arra, hogy a katonai junta által közzétett átnevezés szerinte illegális, a hadsereg csak bitorolja a hatalmat,

Burma marad Burma, amíg nincs legitim irányítás az országban. Ugyanők ragaszkodnak a Falkland-szigetek nevéhez, amely Argentína szerint nonszensz, szerintük a Malvin-szigetek kifejezés a jogszerű, csakhogy a szóban forgó szigetek az Egyesült Királyság külbirtokai, még háborúban se sikerült elfoglalni őket. 

Japán és Korea között állandóan dúl a harc, hogy mi a két ország közötti tenger neve. Japán szerint a Japán-tenger az egyedül elfogadható kifejezés, a sajtóban is kikövetelik a használatát, csakhogy Szöul a Keleti-tenger szót használja következetesen, diplomáciai vitákat kavarva. Mindkét állam saját magából indul ki, mindkettő úgy nézi a térképet, hogy ő van középen, a tenger pedig lényegében az övé. Pedig valójában egyiké sem. A megnevezés azonban messzire vezet, hiszen ha a világ elfogadja egyik vagy másik álláspontot, akkor máris közelebb jár a győztes ahhoz, hogy a tengerből kiálló sziklák tulajdonjogát elismertesse.

 A Japán-tengerben találhatóak a Takesima-szigetek, amelyeket Koreában Dokdónak hívnak, az angol térképeken pedig Liancourt-sziklákként írnak le. A kicsiny és lakatlan sziklákért Szöul és Tokió folyamatosan küzd, a koreai külügyminisztérium épületében 24 órás közvetítés látható, ahogy a tenger nyaldossa a fekete sziklákat. Egyik államnak se a kő a fontos, hanem az, hogy a tulajdonjog megszerzésével különleges gazdasági övezetet lehet kialakítani körülötte, vagyis a tenger beltengerré válik, parti vizekként kezelhetik. 

De egyik állam se tudta igazolni kizárólagosságát, a vita eldöntetlen.

A kisebb és gyengébb államok időnként jelzik a világnak, hogy mit gondolnak az életről és önmagukról, de a hangjuk alig hallatszik el a nagyokig. Szváziföld egy kis dél-afrikai királyság, amely 2018-ban megváltoztatta a nevét Eswatinire, s mindenkit felkért a használatára. Egyszerűen arról van szó, hogy a helyi lakosság – a szvázik – nyelvén az ország neve így hangzik, a szvázi szó idegenek által használt kifejezés. Nem mondhatni, hogy senki se figyelt fel a változtatásra, de az országot ma is Szváziföldnek nevezik, ha nevezik. A jóval nagyobb és erősebb Elefántcsontpart se járt jobban. A Guineai-öböl partján található ország 1960-ban vált függetlenné, nevében hordozza a múltat, amikor a britek és a franciák az alapján nevezték el a part menti területeket, hogy honnan mit szállítanak haza. Az Arany-part, a Bors-part és a Rabszolga-part megszűnt, de az Elefántcsont-part megmaradt. 1986-ban az ország kijelentette, hogy a neve Cote d’Ivoire, amelyet nem lehet lefordítani semmilyen nyelvre, bár franciául valóban azt jelenti, hogy Elefántcsontpart. A törekvés nem tudott nyerni, magyarul is lefordítjuk a nevet, ahogy angolul se tesznek másként, hiába tiltakoznak az ottaniak. Megemlíthető a mindenki által ismert Perzsa-(Arab)-öböl kifejezés is, amely csak nálunk ilyen furcsa. Iránban a név Perzsa-öböl, a többi országban Arab-öböl. Mi nem akartunk dönteni a vitában, megszoktuk a zárójelet.

A nevek adásának inkább az a jelentősége, hogy ki adja a nevet, s nem az, hogy mit. Ha az Egyesült Államok közli, hogy az ott márpedig Amerikai-öböl lesz, azzal jelzi, hogy sajátjának tekinti a vizet, hiába nem változik jogilag semmi Mexikó és az Egyesült Államok között. Arra viszont semmiféle recept nincs, hogyan lehet egy évszázadok óta használt kifejezést átalakítani az emberek fejében.

Az amerikaiak is a Mexikói-öblöt használják, és egyáltalán nem törődnek azzal, hogy a hivatalos iratokban mi szerepel. Persze nem zárható ki, hogy megváltoztatható a szóhasználat, de az amerikaiakat ismerve azért nem érdemes sok pénzt feltenni rá.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Magyar Péter varázstalanítja magát

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Szeretetország eljő érted!

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Lenin is globalista volt

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

A nemzeti kormány felelősségéről

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.