Izrael aktív térségi politikába kezdett. Beavat­kozott a szíriai polgárháborúba, itt ütköztek az érdekeik a térségben meghatározó befolyással rendelkező törökökkel. Az izraeli–szír tárgyalások amerikai védőernyő alatt folynak.

Libanonban az iráni politika ellenére nyugati és izraeli nyomásra elkezdődött a síita Hezbollah szervezet lefegyverzése és beolvasztása a libanoni hadseregbe. Libanon déli részén ma is jelen van az izraeli hadsereg.

A háború hatására egyre több nyugati ország ismerte el és fogja szeptemberben, az ENSZ éves közgyűlésén elismerni Palesztinát. Ennek döntően szimbolikus jelentősége van. A közel-keleti belső gyűrű kérdése, Izrael és a szomszédállamok viszonya, valamint a palesztinkérdés 1948, Izrael létrejötte óta nincs megoldva.

Gyors megoldás most sem várható. A kétállami javaslatnak számos előnye és számos, ma kivitelezhetetlennek tűnő hátránya van. Iz­rael új palesztin vezetést akar Gázában, de hogy kiket, akik függetlenek a Hamásztól és a Fatahtól, az rejtély. Mivel két kis párt kilépett az izraeli koalícióból, így a kormány parlamenti többsége veszélybe került, Beni Ganz korábbi védelmi miniszter, a Nemzeti Egység Pártja vezetője felkínálta részvételét a kormányban.

Izrael újabb zsidó telepeket hozott létre az 1967-ben megszállt Ciszjordániában. Huszonegy, döntően nyugati állam elítélte az izraeli lépést, az arab államok pedig, amelyek hajlandók lennének egy béke- vagy kétállami megállapodás után kiegyezni Izraellel, kivárnak.

Irán a tizenkét napos háború óta először haditengerészeti hadgyakorlatot hajtott végre. Kiszivárgott, kiszivárogtatott adatok azt mutatják, hogy Irán mintegy 400 kilogramm súlyú dúsított uránja túlélte az amerikai–izraeli légicsapásokat, így az ország képessége atomcsapásra megmaradt.

Ukrajnában a függetlenség kikiáltásának 34. évfordulóján a nemzeti ünnep programját több dolog is befolyásolta. Kijevben nők tüntettek, mivel 70 ezer fő a hadseregből eltűnt. Jelentős részük meghalt, de ezt több ok miatt sem akarja a kormány elismerni.

Az USA nem hajlandó több ingyenes pénzügyi támogatást és fegyvert adni Kijevnek, az ukrán kormány most ezt Európától várja el. Eddig havi hárommilliárd eurót kértek a működésük biztosítására, plusz havi egymilliárd dollárért fegyvereket. Most ezt az összeget háromról ötmilliárdra növelték. Kérdés, hogy Európa meddig bírja és akarja nyújtani ezt a támogatást.

Az ukrán vezetés azonnal reagált. Most először elismerték, hogy ők robbantottak. Az egyes számú csavar, hogy egyeztettek az amerikai elnökkel, Joe Bidennel, aki nem hagyta jóvá az akciót. Ezek után az ukrán elnök leállította, de a hadsereg parancsnoka, Valerij Zaluzsnij végrehajtatta. A csavar, hogy a volt főparancsnok most nagy-britanniai nagykövet, népszerűbb, mint az államfő. Le kell járatni, főleg ha indulni akarna az elnöki pozícióért.

A németek bejelentették, hogy támogatják Ukrajnát, de az igazságot ki akarják deríteni. A háború kezdete óta ötvenmilliárd euróval támogatták Kijevet, és ez most is évi több mint kilencmilliárd euró. A német alkancellár, pénzügyminiszter, az SPD társelnöke a napokban jelentette be ezt Kijevben.

Angela Merkel akkori német kancellár tíz évvel ezelőtt nyitotta meg a határokat és fogadtak be ezalatt több mint hatmillió menekültet. Az évforduló alkalmából Merkel kiállt saját korábbi politikája mellett, a német közszolgálati tévé pedig az integráció sikereit mutatta be. 

Legutóbbi beszédeiben bejelentette, hogy nincs pénz a jóléti kiadások növelésére, és Németország már nem az európai gazdaság motorja. Az elmúlt negyedévben a német GDP 0,3 százalékkal csökkent.

A Bundeswehrből a tavalyi év folyamán nyolcvanhét főt bocsátottak el szélsőjobboldali tevékenység miatt.

Indul a szeptember. A fő kérdések megmaradtak.

A szerző biztonságpolitikai szakértő