Közben egyre többször idéznek meg a nyugati és keleti államfők, politikusok egy másik démont, az atomháborút, mint a mostani kiélezett háborús helyzet egyik lehetséges lezárását. Mintha újraélnénk a hidegháború legforróbb pillanatát, a kubai rakétaválságot, amely azzal fenyegetett, hogy a nagyhatalmak közötti, egy szegény országba kihelyezett regionális konfliktusból globális nukleáris háború robbanhat ki. Miután az Amerikai Egyesült Államok Nagy-Britannia, Olaszország és Törökország területére nukleáris csapásmérő rakétákat telepített, fenyegetve a Varsói Szerződés közép-európai államait és a Szovjetunió nyugati részét, Moszkva 1962-ban hasonló fegyverek Kubába szállításáról döntött. A vadnyugati pisztolypárbajokat idéző, egymást méregető katonai felvonulás, a színfalak mögötti lázas diplomáciai tárgyalás megtette a hatását, a kubai rakétákat leszerelték, elmaradt a III. világháború. Magyarország sem lett a nukleáris por és hamu országa, még vagy negyedszázadig építgethettük „a legvidámabb barakkot”.
Azóta a szocialista vidámpark is csődbe ment, egy emberöltő telt el, és „vidám barakklakások”, panelházak és ABC-k helyett lakóparkokat, kertvárosokat és plázákat építettünk, egészen mostanáig. Azok, akik a jobboldali konzervatív kormányokon a legszigorúbban kérték számon a globalizmus kiteljesítését, a tömeges privatizáció megvalósítását, a hadsereg minél gyorsabb leépítését és egy új, nyitott, szivárványos, színes társadalom felépítését, azok most magyar katonákat és fegyvert küldenének egy olyan háborúba, amelyhez nincs közünk. Egy olyan országért kockáztatnánk a magyar jövőt, amely elvette legalapvetőbb nyelvi jogait a Sztálin által nekik ajándékozott Kárpátalján élő nemzettársainknak. Egy olyan ország katonái ellen vezényelnék a magyar tisztet és bakát, amelyik a világ első számú atomhatalma, és katonai doktrínájában ott van a nukleáris, köztük a kisebb, taktikai atomfegyverek megelőző célzatú bevetésének a lehetősége is.
Amennyiben vasárnap rosszul dönt az ország, akkor hosszú időre a gombafelhő árnyékába kerülhet a magyar jövő, ha egyáltalán lesz még olyan.
További A Helyzet híreink
A választásról ITT olvashat.
Borítókép: Sűrű, fekete füst száll a magasba egy orosz légicsapást követően a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 26-án (Fotó: MTI/PAP/Wojtek Jargilo)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezVéleményváró
Tovább az összes cikkhezA szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!