Nálunk nincsenek ilyen átkok. Nem építettünk szélkerekeket az Alföldre, nem zártuk be a paksi atomerőművet, s nem fordítottuk szavazatokra a légből kapott zöldelméleteket. Ennek eredményeként tudjuk ma is kiszámíthatóan fenntartani a nagyon erős állami támogatást a rezsicsökkentésre, még akkor is, ha nyilvánvalóan és egyértelműen súlyos baj van Európában. A magyar kormányzati álláspont nem kertel és nem változik, a családokat fogja megvédeni, az az a bázis, amelyre támaszkodik az állam. A bölcsek köve nincs ott az állami intézményekben, nincs varázsszer, amely egyszerre kihúzza a bajból a világot, nem tud békét teremteni a magyar diplomácia, de törekedni tud arra, hogy a lehető legkevesebb lőporfüst lengje be Magyarországot. De mivel nem vagyunk sziget, óhatatlanul átszivárog ide a válság, a határokat meg kell védeni, a határokon belül pedig azokat, akiknek leginkább szükségük van a segítségre.

A védelem továbbra is fennáll és fenn is fog maradni, a rezsicsökkentés nem szűnik meg, bármennyire is kárhoztatta azt a baloldal, s szorgalmazta az örök, tökéletes regulátor, a piac szabályozó módszerének bevezetését. Nyugat-Európa országai ezt választották, s így kell szembesülniük a sok százezer forintos rezsiszámlákkal, hónapról hónapra. A háború ott dühöng a keleti határainkon túl, és túl sok érdek fűződik ahhoz, hogy ez így fenn is maradjon. A magyar érdek viszont az, hogy a rezsi továbbra is maradjon megfizethető, az energiaellátás zavartalan legyen, a megtermelt javakat pedig ne fegyverekre költsék, hanem építésre fordítsák. Mi nem lehetünk se nyugati, se keleti ország, nekünk itt van a helyünk és itt van feladatunk, hogy lelki szempontból mégis sziget legyünk, ahol a józanság uralkodik. Irgalmatlan munka, épp az ellenérdekeltek miatt, de Magyarországnak nincs más lehetősége, mint továbbhaladni a kijelölt úton, a béke szigetévé változtatni a Kárpát-medencét, jó példával elöl járni, s nem hinni a különböző háborús uszításoknak.

Ha béke van, minden van.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Kállai Márton/Szabad Föld)