A legfontosabb témája az LMBTQ-ügyek előmozdítása lett, mintha ez lenne a legsürgetőbb feladata az EU-nak a XXI. század legnagyobb geopolitikai kihívásai közepette. A parlament a lobbisták szolgálatába állt, ideértve az összes baloldali és liberális pártcsaládot, de még a konzervativizmust teljes mértékben eláruló Európai Néppártot is. A katari ügy pedig minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsát jelenti. A korrup­ciós botrányt felderítő belga nyomozóhatóságok elkezdhetnének kicsit kutakodni, hogy milyen más államok és NGO-k szőttek kibogozhatatlan lobbihálót az Európai Parlament folyosóin.

Az EP minden egyes állásfoglalása és határozata után felmerül majd a gyanú: kiknek a zsebét kellett megtömni azért, hogy így szavaztak. Példaként előszedhetjük a magyar jogállamiság ügyét is, ami az Európai Parlament olvasatában már akkor sérült, amikor Orbán Viktor és kormánya 2010 májusában hivatalba lépett. Amikor újabb és újabb feltételekhez kötik a magyar államnak járó európai uniós támogatások kifizetését, most még erőteljesebben felmerül majd, hogy melyik rosszul öltözött, kócos, üvöltöző EP-képviselőnek gyarapodott hirtelen a vagyona.

Szomorú látni, milyen irányt vettek az egykor tiszteletben álló és a józan észt képviselő európai néppártok, amelyek ma már leginkább a szélsőségességgel, a radikalizmussal, az őrült politikai korrektséggel és – mint kiderült – a korrupcióval hozhatók összefüggésbe.
Az Európai Parlament az erkölcsösség bajnokának szerepében szeret tetszelegni. A magaslatokból lenézően prédikál s oktat ki mindenkit. Ideje lenne lejjebb tekerni a hangerőt és a valóság talajára lépni.

Borítókép: Eva Kaili görög szocialista képviselő, az Európai Parlament alelnöke, akit korrupció gyanújával vizsgálati fogságba helyeztek Belgiumban 2022. december 11-én. (Fotó: MTI/AP/Európai Parlament)