Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy, a külföldre szakadt magyarok között tartott mikroadomány-gyűjtési akció, amelynek kedvezményezettje a Karácsony Gergely alapította 99 Mozgalom Egyesület volt. A legmagasabb királyfi által alapított mozgalom le akarta győzni az állításuk szerint csúf és gonosz kétharmados NER-sárkányt, hogy aztán ígéretük szerint a sok szegény embernek jobb legyen, ne legyen urambátyám, sunda-bunda világ. A legmagasabb királyfinak volt egy eszes legénykéje, nevezett Perjés Gábor, akinek a kezében az adományládák igazi mindent járó malmocskákká változtak. Volt olyan, ami egymaga 3811 bankót okádott ki magából, de nem ám csak úgy, slendrián módon, hanem szép, bankjegynyomdai sorrendben. Perjés pajtás szó szerint vette a költő szavait: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”
Igaz, azt nem tudjuk, hogy végül Perjés mit keresett a szorgalmas munkával, de nem úgy tűnik, mintha csak vöröshagyma lenne keserű magában, a kacsalábon forgó villájának előszobafalán lógó tarisznyában. Visszatérve a csodálatos valutaszaporításhoz, voltak olyan malmocskák is, amelyek már eleve kötegelve, leszorítva, csomagolva ontották a bankókat, nem is akármilyeneket, érdekes mód csak a nagy címleteket. A mesét tollba mondó pajtás szerint az adományozók annyira utálták a NER-sárkányt, hogy azt a készpénzforgalomban amúgy nem túl kedvelt, nagy címletekkel is kifejezték.
Forint közte nem sok volt, ellenben annál több euró és angol font.
Ezen azonban nincs mit csodálkozni, hiszen mára köztudott, hogy a világ nyugati fertálya összefogott a kétharmados NER-sárkány lefejezésére, így a csodamalmokat is napnyugatiak fúrták, faragták, kovácsolták. Most következne a mese azon része, hogy a bankókból a legmagasabb királyfi sok kardot és katonát állít ki, akik megütköznek és vereséget mérnek a sárkány csapataira, így helyreállítva a világ nyugati fertályának rendjét.