Ritkán látható riadalmat eredményezett bizonyos nagyon befolyásos körökben, amikor Orbán Viktor ellátogatott Moszkvába. A magyar kormányfő ugyanis úgy döntött, tenni fog a békéért, s nem beszélni a háborúról, mint azt annyi kollégája teszi Európában. Lett is nagy ribillió, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sietett leszögezni, hogy a magyar kormányfő nem képviseli az EU-t. Ezt maga Orbán Viktor is elmondta, és természetesen Putyin is tudja.
A háromórás tárgyalás után pedig azzal állhattak fel a tárgyalópartnerek az asztaltól, hogy történt valami, ha nem is áttörés, de látható erőfeszítés, hogy eljusson a véres háború a tűzszünetig. A magyar kezdeményezés szerdán érkezett meg a Kremlbe, pénteken pedig már le is ülhettek tárgyalni a vezetők. Mert Orbán Viktor nyitva tartotta azt a kaput, amelyen keresztüljutva a távolban felderenghet a béke. Ezt a kaput Brüsszel és a tagállamok mindegyike ujjongva lakatolná le, ha a reakciókat nézzük.
Békét teremteni sokkal nehezebb, mint háborút, rengeteg munkával jár és roppant hosszú folyamat. Az EU-tagok túlnyomó többsége viszont vagy a háború fenntartásában érdekelt, vagy kényelmesebb nekik a nyájba belesimulni ahelyett, hogy tennének valamit.
Orbán Viktor viszont az egyetlen olyan vezető Európában, aki komolyan veszi a feladatát, és nem hiszi azt, hogy a világ amolyan hollywoodi dráma, ahol Amerika kapitány felveszi a harcot a gonosz erőivel és a végén győzelmet arat drámai beszédeket tartva úton-útfélen.
