Előre szólok: ebben a cikkben más zsebében turkálunk majd. Nem azért, mert gusztusosnak tartjuk, még kevésbé, mert egyébként bármilyen értelemben fontos, hogy ki kivel, mikor, mennyiért, hogyan. Most azonban Majkáról van szó, az ózdi rapperről, akit Pécs városa méltónak talál arra, hogy hozzávágjon nagyjából 15 millió forintot azért, hogy remek show-műsorával fellázítsa a helyieket.

Túlzás volna ez a kijelentés? Hát nem csurran-cseppen éppen? És nem az az ember nyomja fullba a kretént a remélt bevételért, meg úgy mindenért, amit arról az oldalról kapott, mióta kijött a barlangból, izé, a villából, akinek örökké hálásnak illik lennie? Persze, a Vörös Segélyből mindig is csurran-cseppen annak, aki felemeli a zászlójukat. Közben pedig megy az össznépi jajveszékelés, hogy a szemét kormány kivéreztette az önkormányzatokat, és diktatúra van itt, meg hogy szólni, nézni, beszélni sem szabad. Bezzeg amikor feltűnik az ózdi előember, akkor borul a pénztár, Pécs pedig fizet, ahogy kell, és mindenki szemérmesen elfordul, mintha a látvány nem volna hányingert keltő.

Aki most idecitálná a művészi szabadságot, vagy azt, hogy amit ez az ember előad, az bizony érték, azért hazudik, mert itt semmiféle esztétikáról nincs szó, vegytiszta üzlet az egész. 

Akkor is, ha Majka az egyik legdrágább előadó (jaj, tudom, majd újra sírni kezd, hogy az a 15 millió nem is annyi, neki alig marad, na ezt inkább hagyjuk, sok szegény család elfogadná egy teljes évre az ő egyetlen fellépési díját). Akkor is, ha senkit nem kérdeztek meg arról, szeretnének-e beszólogatós közéleti rappelést a városukban. Akkor sem, ha egy normális országban a történtek után ezt az alakot egyetlen magára adó önkormányzat sem hívná meg. És nem azért, mert lázad, mint a diktatúrában a Beatrice vagy a CPg, hanem azért, mert demokráciában élünk, és a színpadon megejtett politikai agitációra akár előzetesen is nemet mondhatunk.