A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az 56-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján, a budapesti Széna téren tartott megemlékezésen arra mutatott rá, bár a magyarok a történelem során hősi küzdelmeikben gyakran vereséget szenvedtek, ma mégis élnek, ugyanazon a nyelven beszélnek, ugyanaz a föld terem nekik, miközben a korábban győztes birodalmak már nincsenek sehol.„Hol van már a Szovjetunió, hol van a tízmilliók haláláért, tönkretett életéért, elrabolt jövőjéért felelős kommunista rendszer” – vetette fel Varga Mihály, aki szerint nem volt tehát hiábavaló, hogy elődeink „megcselekedték, amit megkövetelt a haza”. Hozzátette: sokszor csak nemzedékek múltán derült fény arra, hogy nem volt hiábavaló a küzdelem. A kormánypárti politikus az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet, mert, mint mondta, az áldozat csak akkor nyerhet értelmet, ha a hősök tetteit „nem nyeli el a felejtés homálya”.
Idegen erők szorításában
Varga Mihály szólt arról is, a mostani ünnep nem csak a múltról szól, hanem a jelenről, a ma élők áldozatairól, és a jövőről. Úgy fogalmazott, ma „ismét idegen erők szorításába kerültünk, ismét távoli érdek hozta fejünkre a bajt” Szavai szerint, bár most „külföldi katonák csizmája nem tapos hazai földön, mégis megbéklyózták országunkat”. A miniszter szerint – akár 56 évvel ezelőtt – ismét azzal kell szembesülnünk, hogy áldozataink, lemondásaink majd évek, évtizedek múlva nyerik el értelmüket. Varga Mihály a nemzedékek különös szövetségének mondta azt, hogy minden generációnak hitelbe kell adnia küzdelmeit az utána jövőknek; a felemelkedés szerinte ezzel a „korokon átívelő koalícióval”, valamint a világ magyarságának új szövetségével érhető el.
1956 ma is igazodási pont
A II. kerületi önkormányzat Széna téri megemlékezésén Láng Zsolt (Fidesz) polgármester arról beszélt, 1956 ma is igazodási pont, ahogy volt a forradalom leverését követő évtizedekben, „az elhallgatás éveiben”, és a szabadságharc eszmei forrásává vált a rendszerváltók nemzedékének is, akik abból merítettek erkölcsi erőt.
A kormánypárti politikus az ünnepségre egybegyűlt több száz ember, köztük egykori Széna téri harcosok előtt arról beszélt, két emberöltő elteltével is közöttünk élnek a forradalom bátor résztvevői, akik ma 1956 szellemiségének élő hordozói, és akiknek cselekvő hazafisága előtt meg kell adni a tiszteletet.
Az MNO 1956-ról
Az MNO cikksorozatban emlékezett meg az 56 évvel ezelőtti forradalomról és szabadságharcról. Többek között írtunk az események határon túli vonatkozásáról, valamint arról, hogy a Nemzeti Könyvár sorozatának hetedik köteteként jelent meg az Október 23. című antológia. A magyar alkotók mellett Európa íróit és költőit is lenyűgözte a magyar forradalmárok bátorsága, de azt sem hagyták szó nélkül, hogy Magyarországot a nyugati politika cserbenhagyta.
Beszámoltunk arról, hogy emlékjegyek kibocsátásával tiszteleg a 1956-os forradalom hősei előtt a Híd Numizmatikai Egyesület. A közhasznú szervezet Mindszenty József bíboros és Mansfeld Péter arcképével ellátott emlékjegyeket bocsát ki, az ebből befolyt összeget pedig az egyesület oktatási programjának fejlesztésére fordítja.
A köztársasági elnök szerint 56 évvel ezelőtt, október 23-án Magyarországon írták a világtörténelmet és aznap lélekben újjászületett az ország. Áder János a forradalom és szabadságharc évfordulóján, kedden ünnepi nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza: 1956. október 23. közös alap, amelyre építeni lehet a jövőt.
Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint ma is harcolnunk kell a szabadságunkért, habár egészen másféle harcot kell vívnunk, mint ’56-os elődeinknek.
A hit, a magántulajdon védelme és a nemzeti függetlenség eszméje szinte mindenhol megjelent vidéken az 1956-os forradalom napjaiban. Galambos István történész doktorandusszal, a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület tagjával idéztük fel az 56 évvel ezelőtti eseményeket.
Október 23-a a szabadság, a magyar önállóság ünnepe, a „legfiatalabb” nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, hogyan illeszkedjen az ünnepek sorába – mondta Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Szabadkán.
Ötvenhat a legigazibb élő ünnepünk, az az esemény, amelyből a mai Magyarország és mai politikai rendszerünk gyökerezik – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a forradalom évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen hétfőn Szentesen.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján a közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták a Magyarország lobogóját a Parlament épülete előtt kedden.
A budapesti lengyel nagykövetség október 23. alkalmából Szétlőtt városok, Poznan – Budapest 1956 címmel utcai fotókiállítást rendez a Lengyel Intézet előtt. A kiállítás bemutatja, hogyan él az '56-os események emléke a két városban és a két nép tudatában.
A Szabadnak lenni jó! címmel a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumban nyílt kiállítás – a tárlat 56 fotóját a Magyar Távirati Iroda 1956-os forradalmat megörökítő felvételeiből a Terror Háza Múzeum szakemberei válogatták – esélyt kínál arra, hogy a hivatalos történelem mélyén rejtőző személyes történetek is figyelmet kapjanak.
Kik dobáltak kézigránátokat a sebesült tüntetőkre? Lőttek -e a menekülő emberekre, és kik tagadták meg a tűzparancsot? 1956 őszének megtorlásai.
1956 után nem lehetett többé nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunióban és a fennhatósága alatt álló országokban fennálló rendszerek valójában népellenes, korrupt és életképtelen totalitárius diktatúrák.
„Még a golyó sem fog benneteket” – volt olvasható a magyar asszonyoknak, lányoknak szóló röpiraton 1956. december elején, amikor tüntetésre hívták a nőket a diktatúra, a levert forradalom miatti tiltakozásul. Néhány nappal később több ezres tömeg vonult a Hősök terére nem rettenve meg a szovjet katonák fenyegető jelenlététől. Nők 1956-ban, akikről keveset tudunk, de közel hatvan évvel később is van üzenetük a számunkra.
Egy öreg mentőautó díszeleg a Toldy Ferenc Gimnázium bejárata előtt. Az 1956-os forradalom ötvenhatodik évfordulójára egy különleges előadással készültek a diákok. Az egykori ötvenhatos mentősök életét dramatizálták. A pillanatot pedig csak fokozta, hogy a tömegből egyszer csak felállt és mesélni kezdett egy idős mentős, aki 56 éve valóban életeket mentett Budapesten.