Szerda délelőtti ülésén határozatot hozott a kormány, hogy mindazoknak, akik minőségileg megfelelnek a felsőoktatási felvétel követelményeinek, az állam kifizeti a tanulmányaikat – számolt be a vonatkozó határozatról délben a Parlamentben Giró-Szász András kormányszóvivő, megismételve a már korábban ismert részleteket, amelyek szerint azt kérik a hallgatóktól, hogy a tanulmányok elvégzése után Magyarországon helyezkedjenek el. Elmondta, a keretszámokról szóló jogszabályi környezet jelenleg már nincsen érvényben, hozzátéve, hogy a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza.
Jelentős tehertől szabadulnak meg
Giró-Szász András kifejtette: a kormány azt is előírta az erőforrástárca számára, hogy az államilag finanszírozott férőhelyek száma a 2013-ban induló tanévben nem lehet kevesebb, mint tavaly; tehát legalább 55 ezer fő lesz. A kormány delegációkat állított fel a felsőoktatási intézmények adósságának, illetve az elhibázott PPP-konstrukciók rendezésére, összességében pedig elmondta, az ehhez társuló 50 milliárd forinttal jövőre 24 milliárd forinttal több jut a hazai felsőoktatásba, mint előző évben. Giró-Szász András kiemelte: világosan kell látni, hogy az adósságátvállalás, az uniós önrész biztosítása és a PPP-beruházások újratárgyalása is nagyon jelentős tehertől szabadítja meg az intézményeket.
Az egyetemek jövő évi költségvetését firtató kérdésre Giró-Szász úgy válaszolt, hogy mivel 55 ezernél biztosan csak több lehet az államilag finanszírozott hallgatók száma, az többletforrást jelenthet az intézményeknek. Ehhez jönnek a már korábban bejelentett pedagógus- és sportösztöndíjak is. Hozzátette: az adósságátvétel 10 milliárd forintot jelent jövőre, az önrész is hasonló összeget. A PPP-konstrukciókkal kapcsolatos kormánydöntés hatását a tárgyalások érdekében nem forintosította.
A kormány álláspontja, hogy a diploma minőségét és a lemorzsolódást is javítani kell. Azt is világossá kell tenni, hogy közpénzből nem jóléti államok orvosait és értelmiségét akarja képezni Magyarország. Ez a probléma a francia, a román, a német, a szlovák és a lengyel belpolitikai napirenden is szerepel, mindenhol hasonló intézkedéseken gondolkodnak – hangsúlyozta kérdésre válaszolva a kormányszóvivő.
Az Emmi dönt a paraméterekről
A paraméterekről az Emmi dönt, ezután lehet majd látni, hogy a pontszámok mit engednek meg és mit nem – jelentette ki Giró-Szász, hozzátéve: minden részletszabályozást a tárca dolgoz ki karácsonyig. „Egy kormány nem munkanapokban gondolkodik”, így öt nap van még a ponthatárokra az Emminek. A cél az, hogy akik bekerülnek, végezzenek, ráadásul meghatározott időn belül – tette hozzá.
A kormányszóvivő a hallgatói szerződésről is beszélt. Mint mondta, ennek részleteit is az Emmi fogja kidolgozni, a kormány nem tárgyalt a kérdésről, mint ahogy a diákhitel esetleges változásáról sem. „Ne menjünk bele találgatásokba, várjuk meg, hogy milyen konstrukció születik” – hangsúlyozta. Hozzátette: részösztöndíj nem lesz, mert az szembenállna az egész rendszer logikájával, minden belső megoszlás megszűnik.
Tovább tárgyalnának
Giró-Szász András megerősítette a kormány tárgyalási szándékát. Mint mondta, a szakminiszter eddig is tárgyalt a rektorokkal, a HÖOK-osokat is legalább ötször meghívta; minden szándéka, hogy továbbra is bevonja őket a döntések előkészítésébe. A tüntetések kapcsán elmondta, minden ilyen típusú véleménynyilvánítás a demokrácia sajátja, természetes, hogy a diákok elmondják véleményüket. Balog Zoltán miniszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatóval egy időben tájékoztatta Nagy Dávid HÖOK-elnököt a kormány döntéséről, aki befejezte a Parlament előtti ülősztrájkot, tárgyalni viszont végül nem akart.
Balog Zoltán miniszter szerda reggel arról beszélt: úgy látja, nem a megegyezés szándékával jöttek a hallgatók a kormányzattal való keddi tárgyalásra, hanem „inkább balhét akartak csinálni, ez csak részben sikerült”. Reményét fejezte ki, hogy lesznek olyan tárgyalások, ahol érdemben tudnak majd eszmecserét folytatni.
A Fidesz frakcióvezetője szerint bár „nem volt túl udvarias dolog” a diákvezetők részéről, hogy megszakították a tárgyalást, de a hallgatók képviselői akár ma visszamehetnek a tárcavezetőhöz egyeztetni. Rogán Antal úgy látja: a mostani tüntetések abban erőteljesen különböztek a korábbi korszakoktól, hogy bárhová mentek a diákok „nem könnygáz várta őket”, hanem, ahol volt rá lehetőség, ott még meg is próbálták megkínálni őket valamivel, és minden alkalommal nyitott ajtókat találtak.
Kedden Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke úgy vélekedett: okafogyottá vált a felsőoktatási átalakítás ellen tiltakozó hallgatók hat pontja. Ennek ellenére szerdán a középiskolások az MTA előtt kezdenek ülősztrájkba délután négy órától. A Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzata pedig szimpátiatüntetést szervez.
A felsőoktatás átalakítása – Mi történt eddig?
A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, melynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat. Orbán Viktor december 15-ei, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal és Balog Zoltán is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-ai, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiája.
