A paraméterekről az Emmi dönt, ezután lehet majd látni, hogy a pontszámok mit engednek meg és mit nem – jelentette ki Giró-Szász, hozzátéve: minden részletszabályozást a tárca dolgoz ki karácsonyig. „Egy kormány nem munkanapokban gondolkodik”, így öt nap van még a ponthatárokra az Emminek. A cél az, hogy akik bekerülnek, végezzenek, ráadásul meghatározott időn belül – tette hozzá.
A kormányszóvivő a hallgatói szerződésről is beszélt. Mint mondta, ennek részleteit is az Emmi fogja kidolgozni, a kormány nem tárgyalt a kérdésről, mint ahogy a diákhitel esetleges változásáról sem. „Ne menjünk bele találgatásokba, várjuk meg, hogy milyen konstrukció születik” – hangsúlyozta. Hozzátette: részösztöndíj nem lesz, mert az szembenállna az egész rendszer logikájával, minden belső megoszlás megszűnik.
Tovább tárgyalnának
Giró-Szász András megerősítette a kormány tárgyalási szándékát. Mint mondta, a szakminiszter eddig is tárgyalt a rektorokkal, a HÖOK-osokat is legalább ötször meghívta; minden szándéka, hogy továbbra is bevonja őket a döntések előkészítésébe. A tüntetések kapcsán elmondta, minden ilyen típusú véleménynyilvánítás a demokrácia sajátja, természetes, hogy a diákok elmondják véleményüket. Balog Zoltán miniszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatóval egy időben tájékoztatta Nagy Dávid HÖOK-elnököt a kormány döntéséről, aki befejezte a Parlament előtti ülősztrájkot, tárgyalni viszont végül nem akart.
Balog Zoltán miniszter szerda reggel arról beszélt: úgy látja, nem a megegyezés szándékával jöttek a hallgatók a kormányzattal való keddi tárgyalásra, hanem „inkább balhét akartak csinálni, ez csak részben sikerült”. Reményét fejezte ki, hogy lesznek olyan tárgyalások, ahol érdemben tudnak majd eszmecserét folytatni.
A Fidesz frakcióvezetője szerint bár „nem volt túl udvarias dolog” a diákvezetők részéről, hogy megszakították a tárgyalást, de a hallgatók képviselői akár ma visszamehetnek a tárcavezetőhöz egyeztetni. Rogán Antal úgy látja: a mostani tüntetések abban erőteljesen különböztek a korábbi korszakoktól, hogy bárhová mentek a diákok „nem könnygáz várta őket”, hanem, ahol volt rá lehetőség, ott még meg is próbálták megkínálni őket valamivel, és minden alkalommal nyitott ajtókat találtak.
