Az már több mint egy héttel ezelőtt ismertté vált, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok több mint ötszörösét fordították tanácsadásra, annak az összegnek, amit az Orbán-kabinet a teljes második ciklusa során tervez. A héten azonban arra is fény derült: a balliberális oldal neves személyiségei busás pénzekhez jutottak az előző kormánytól kapott megrendelések révén. A Miniszterelnökség kimutatása szerint tíz cég kapta meg a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején tanácsadásra elköltött 17 milliárd forint több mint harmadát, és ezek közül számos hasznavehetetlennek bizonyult.
Elképesztő számok
A Simor András későbbi jegybankelnök, majd Oszkó Péter volt pénzügyminiszter által vezetett Deloitte összesen több mint 850 millió forintért adott tanácsokat a kabinetnek. A legtöbb megrendelést a Szonda Ipsos kapta, amely 2006 és 2010 között 1,3 milliárd forintért dolgozott. A Medián összesen 716 millió forint értékben nyert el adófizetői pénzeket. A Lengyel László – a mostani kormány egyik legerősebb kritikusa – által vezetett Pénzügykutató Zrt. 316 millió forint értékben jutott pénzekhez. A Vértes András által vezetett GKI pedig 393 millió forintos megrendelést kapott az előző ciklusban.
A sornak azonban ezzel még nincs vége: többek között a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő pécsi egyetemi vezetés is több százmilliós tanácsadói szerződést kötött a 2006–2010-es ciklusban. Az elmúlt években nagyon jól járt az Insomnia Kft. is, amely 2009-ben 1,8 milliárdos kormányzati megrendelést kapott. Ők egyébként 2010 áprilisában összesen 230 millió forintért kaptak megbízást a jegybanktól rendezvényszervezésre és egyéb kommunikációs feladatokra.
Kapcsolatok
A Magyar Nemzet pénteken arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányszóvivője, Batiz András, és vélhetően az MSZP-s Gúr Nándor is százezres tanácsokat adott saját kabinetjének. A Political Capital szakított legtöbbet a kommunikációs tanácsadás területén: összesen 432 millió forint értékben kötött szerződéseket. Egyik volt vezetője, Somogyi Zoltán évekkel korábban az SZDSZ-nek adott tanácsokat, később az MDF-elnök, Dávid Ibolya tanácsadója, illetve a párt 2010-es kampányfőnöke volt (ebben az időszakban már megvált a PC-ben betöltött posztjától).
BKV-s pazarlás
A tanulmánykészítés bőkezű honorálása feltehetően Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes bűnszervezetétől sem állt távol. Mint a Hagyó és társai ellen folyó per csütörtöki tárgyalási napján elhangzott, 2007-ben még a szerződés megkötésének napján elkészített tanulmányért hárommillió forintot fizetett a BKV. A Pont EZ Kft.-vel 2007. november 14-én létrejött szerződés értelmében november 15-éig kellett elkészíteni egy, A BKV Zrt. a közösségi közlekedés javításáért – A pozitív imázs kialakításának lehetőségei, eszközei a sajtóban című 30 oldalas tanulmányt. A vádirat szerint a cég november 15-én már be is nyújtotta a bruttó hárommillió forintról kiállított számlát és a teljesítésigazolást, amely szerint a 40 oldalas tanulmányt 2007. november 14-én – azaz a szerződéskötés napján – bemutatták és elfogadták.
Milliókon segít a csökkentés
Szintén csütörtöki hír: a kormány döntése értelmében jövő év január elsejétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és áram ára. Orbán Viktor miniszterelnök már korábban arról beszélt, hogy azon dolgoznak egy szakértői csoporttal, hogy ne csak gázáremelés ne legyen, hanem a rezsiköltségek is csökkenjenek. Az E.ON gázüzletágának megvételéről szóló megállapodást jövő szerdán hagyja jóvá a kormány.
A Fidesz országgyűlési frakciója pénteken közleményében arra hívta fel a figyelmet: a kormány rezsicsökkentő intézkedésének köszönhetően 3,8 millió család megélhetése lesz könnyebb és a megtakarítás családonként évente akár százezer forint is lehet. A rezsicsökkentést a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is üdvözölte, Rogán Antal a Hír TV Péntek8 című műsorában pedig kiemelte: a szolgáltatók nyereségének szűkebbre szabásával teremtik meg a rezsicsökkentés pénzügyi hátterét.
Átalakuló felsőoktatás
Rogán a műsorban arról is beszélt: a diákhitellel százezer fiatal előtt nyitják meg a továbbtanulás lehetőségét. Mindez a szerdai kormányülést követően derült ki, ahol helybenhagyták a keretszámokat. Giró-Szász András a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: eddig 50 ezer érettségiző juthatott be azonnal pénz nélkül a felsőoktatásba, most, a diákhitel-konstrukcióknak köszönhetően akár százezer diák is mindenfajta pénzeszköz nélkül megkezdheti felsőfokú tanulmányait.
Csütörtökön előzetes normakontrollt kért Áder János a választási eljárási törvényről az Alkotmánybíróságtól. A köztársasági elnök alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő pénteken azt közölte: a kormánypárt tiszteletben tartja és üdvözli, hogy az államfő előzetes normakontrollt kért. A Fidesz szerint a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos éles belpolitikai viták után fontos és indokolt, hogy a jogszabály hatálybalépését alkotmánybírósági (Ab) döntés előzze meg.
Meg kell védeni a kohéziós támogatásokat
A köztársasági elnök kedden a Sándor-palotában fogadta cseh kollégáját, Václav Klaust. Az államfő kiemelte, fontos, hogy ne csökkenjenek radikálisan a kohéziós támogatások, és olyan célokra használják fel őket, amelyek a munkahelyteremtést is szolgálják. Hozzátette, a források felhasználását szigorúbban kellene ellenőrizni, hogy valóban a meghatározott célokra fordítsák a támogatásokat. Václav Klaus hangsúlyozta, sem Magyarországon, sem Csehországban nem örülnének a kohéziós támogatások megkurtításának, hiszen ezek értelmes célok megvalósítását segítik.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben Magyarországhoz méltatlannak nevezte a jobbikos Gyöngyösi Márton egy héttel korábbi felszólalását. Orbán a szocialista Steiner Pál azonnali kérdésére azt mondta: a magyarok megvédik zsidó honfitársaikat. A kormányfőt több más ellenzéki politikus is faggatta a parlament plenáris ülésén, az LMP-s Szabó Tímea például a hajléktalansággal kapcsolatban kérdezte őt. A miniszterelnök közölte: nemzeti konzultációba kezd a megyei jogú városokban, kikérve a helyiek véleményét az Alkotmánybíróság döntése után kialakult helyzetről.
