Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a felsőoktatás átalakításáról szólva kifejtette: a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogyan jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer leegyszerűsítése mellett döntött.
A korábbi koncepciót idézve elmondta, lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, „de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik”. A miniszterelnök kiemelte, nem akarták eladósítani a fiatalokat, mert fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt – ismételte meg.
Balog Zoltán miniszter idén kizárólag a ponthatárok minimumát határozza meg, amely a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat annak figyelembe vételével, hogy a 2013-ban felvételt nyert, magyar állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezer főnél.
Akár nettó 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika-kémia tanár képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba – jelentette be Balog Zoltán az M1 Az este című műsorában csütörtök este.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.
A diákok tüntetéseiről azt mondta, minden diákmozgalomnak – amelynek szervezésében neki is volt része már 1982-ben az ELTE-n – megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, „ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk”. A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog – folytatta Orbán Viktor –, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen. A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, „a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor (...) manipulálják őket”.
Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa, majd az említett 1982-es megmozdulást felidézve úgy fogalmazott: „ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor – szemben a kommunistákkal – nem érdemes erőltetni a dolgokat”.
Az interjúban a felsőoktatás átalakításának céljai között említette a kormányfő a minőség növelését azért, hogy a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarják csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát – folytatta, majd – utalva a hallgatói szerződés intézményére – arra is kitért, hogy Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.
Ismert, a GDP-hez mért államadósság 2010-ig gyors emelkedést mutatott, a tendencia az Orbán-kormány idején tört meg. Mint Orbán Viktor szeptember 24-én Vilniusban kijelentette: „Naponta folytatunk egyfajta szabadságharcot, hogy le tudjuk hozni az államadósságot az 50 százalék alá, ahol már biztonságban érezheti magát az ember. [ ] Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező közép-európaiak családjához.”
Az államadósság csökkentését tekintve élenjárók vagyunk, az idei költségvetési hiányszámot nézve pedig a visegrádi országokat is megelőzzük az Európai Unión belül – derült ki a bizottság által novemberben közzétett számokból.
Rezsidíj-csökkentés
Orbán Viktor szerint az inflációnál jóval nagyobb mértékben emelkedik 2013-ban a minimálbér, a rezsiköltségek csökkentésével ugyanis a pénzromlás üteme is alacsonyabb lesz. A miniszterelnök azt is szorgalmazta, hogy a kis- és középvállalkozások alacsonyabb kamattal juthassanak hitelhez. A kormányfő az interjúban felidézte, hogy január 1-jével tíz százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára, aminek köszönhetően a pénzromlás mértéke is alacsonyabb lesz.
A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön kiadott inflációs jelentésében 3,5 százalékra csökkentette a jövő évi inflációs előrejelzését a szeptemberi 5 százalékos prognózisról.
Ezzel kapcsolatban – és utalva arra, hogy a minimálbér jövőre az idei 93 ezer forintról 98 ezerre nő, ami csaknem 5,4 százalékos emelkedést jelent – Orbán Viktor hangsúlyozta: mivel az infláció mértéke alacsonyabb lesz annál, mint amivel a minimálbér-tárgyalások kezdetén kalkuláltak, a minimálbérek végül jóval nagyobb mértékben emelkednek a pénzromlás üteménél.
Van eszköz az állam kezében
A rezsicsökkentésről szólva úgy vélekedett: Magyarország elég erős ahhoz, hogy a kormány kijelentse, többé nem fogadja el azt a helyzetet, hogy gyakorlatilag itt a legdrágábbak a közüzemi díjak Európában. Egyúttal reagált az energiaszolgáltató cégek kritikáira is, közölve: „majd megtanulunk egymással együtt élni ilyen árak mellett is”.
Mivel a magyar árak a legmagasabbak Európában, „először az általános árszintet kell leverni”, és utána lehet finomítani a rendszeren – felelte arra a kérdésre, hogy miért nem szociális alapon csökkentik a rezsidíjakat. Az energiapiacon való állami szerepvállalást firtató felvetésre közölte: megjelenik az állam a piacon, ezért vásárolta meg az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeit, így ugyanis van eszköz az állam kezében, amellyel befolyásolni tudja az árakat.
2012-t értékelve Orbán Viktor azt mondta, „kibírtuk, sokfajta támadás volt Magyarországgal szemben, és rengeteg érdeket is meg kellett sérteni”, például a bankokét, nagy nemzetközi cégekét, de az embereknek sem volt könnyű. Azonban „a nagy részén túl vagyunk, (...) letisztulóban van a kép” – jelezte.
Zsúrfiús tanácsok
A miniszterelnök egyúttal zsúrfiús tanácsoknak nevezte azokat a javaslatokat, amelyek szerint kiszámíthatóbban, finomabban kellene alakítani a magyar gazdaságpolitikát. „Ez biztos így is van, ha az ember a Balatonon vitorlázik, na de mi a nyílt tengeren vagyunk. (...) Egy kapitány a hajón, amikor hullámverés van, zátonyok vannak, és azt mondják neki, kicsit óvatosabban bánjon a kormánnyal, ezen csak nevetni tud” – példázta.
Magyarország legtöbb gazdasági mutatója jól alakul, a gazdasági növekedés az, amire még szükség van – mondta, felhívva a figyelmet arra, hogy jelenleg a hazai kis- és középvállalkozásokkal van igazán probléma, mert „nekik nincs levegőjük”, eladósodottak, nem jutnak hitelhez a magas kamatok miatt. Ezért abban kell reménykedni, hogy jó gazdaságpolitikával elérhető a kamatok folyamatos csökkenése, ebbe az irányba mutat a jegybanki alapkamat csökkentése is. A kormányfő közölte, abban reménykedik, hogy jövőre már elfogadható kamatszint mellett juthatnak lehetőségekhez ezek a vállalkozások.
Orbán Viktor végül úgy fogalmazott, 2013-ban szeretné először kimondani azt a mondatot, hogy „no, ugye látják uraim, megérte, meg kellett csinálni, jól döntöttünk”.
