Kitépnék a gyökereket az ellenzékiek, de magukba néznének

Gyökeres változást tartanak szükségesnek a magyarságpolitikában az MSZP kezdeményezésére tárgyaló ellenzéki szervezetek.

Debreczeni József, a DK alelnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: pártjának meggyőződése, hogy – miközben a megszerzett állampolgárság megvonása fel sem vetődhet – a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők választójogát a választási rendszer egészével együtt felül kell vizsgálni. Nem helyes, ha „ügydöntő” szerepük van a magyarországi választás kimenetelében azoknak, akik nem itt élnek – fejtette ki. Hozzátette: elképzelhető megoldás, hogy listás szavazati jog helyett a határon túli magyarságnak néhány képviselője legyen az Országgyűlésben. Konkrétumokról azonban nem állapodtak meg, és a DK-s politikus azt is hangsúlyozta: ez a nézetkülönbség nem lehet akadálya az ellenzék választási együttműködésének.

Szanyi így látja

Az ellenzék a külkapcsolatokról is értekezett, szerintük az Orbán-kormány miatt Magyarország mára elszigetelődött. Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja újságíróknak elmondta: kiindulópontjuk az volt, hogy az Orbán-kormány leszerepelt a nemzetközi porondokon, ami az ország elszigetelődéséhez vezetett. A szocialista politikus szerint a jelenlegi kabinet „a demokrácia és a jogállam lebontásával” ellenszenvet, az unortodox gazdaságpolitikával pedig leginkább derültséget váltott ki a nagyvilágban, és tevékenységével „legfeljebb néhány diktatúrában tudott bónuszpontokat gyűjteni”. Az ország érdekérvényesítő képességét gátolja, hogy a kormány „mindenkivel összeveszett”, és ezt nehéz lesz helyrehozni – jegyezte meg Szanyi Tibor.

A szövetségesi viszonyról

A közösen elfogadott állásfoglalás szerint az új kormánynak 2014 után helyre kell állítani a szövetségesi viszonyt az Egyesült Államokkal, az Európai Unió és a NATO tagállamaival, és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat kell építenie Oroszországgal, Kínával, Indiával, Japánnal, Brazíliával és számos fejlődő országgal. Az ellenzéki pártok támogatják az európai integráció bővítését, mélyítését, és céljuk, hogy Magyarország az EU belső köréhez, így az eurózónához tartozzon. A nyilatkozatban szorgalmazzák, hogy az uniós támogatásokat időben hívják le és az eddiginél hatékonyabban használják fel. Kezdeményezik az európai ifjúsági garanciaprogram magyarországi bevezetését, amely azt szolgálja, hogy a fiatalok négy hónapnál hosszabb ideig ne maradjanak munka vagy képzés nélkül.

A kormány minden fórumon kiáll a nemzeti érdekek mellett

A kormány külpolitikája minden fórumon határozottan kiáll a nemzeti érdekek mellett, és visszaállítja a magyar diplomácia régi tekintélyét – közölte Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az MTI-vel. Közleménye szerint a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány mellőzte a határozott érdekképviseletet, kormányzásuk ideje alatt a magyar külpolitikát a különböző lobbicsoportoknak való állandó megfelelés jellemezte. A szocialisták külpolitikáját átjárta a korrupció – emeli ki. Hangsúlyozza azt is, hogy a kétoldalú kapcsolatok keretében az Orbán-kormány normalizálta a szlovák–magyar viszonyt, és elősegíti a Nyugat-Balkán integrációját.

Rendezték a magyarok és a határon túli magyarok kapcsolatát: az egyszerűsítési honosítás révén csaknem 400 ezer határon túli magyar szerezte meg a magyar állampolgárságot. A kettős állampolgárság könnyített elnyerése és az új alkotmány méltó bizonyítéka a magyar nemzet összetartozásának – fogalmaz Balla Mihály. A kormány újból lendületet vitt a visegrádi országok együttműködésébe annak érdekében, hogy a régió könnyebben tudja érvényesíteni érdekeit az Európai Unióban, és hamarabb tudjon kilábalni a gazdasági válságból.

Gyurcsány nem ért egyet a bocsánatkéréssel

Gyurcsány Ferenc DK-elnök pártja szombati kongresszusán azt mondta: nem ért egyet azzal, hogy az MSZP vezetése a közelmúltban elnézést kért a határon túli magyaroktól a szocialistáknak a 2004. december 5-ei, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson képviselt álláspontjáért. Az MTI kérdésére Debreczeni József és Szabó Vilmos is arról beszélt, hogy bár különbözőképp ítélik meg a múltban történteket, ez nem került szóba az egyeztetésen.

Az MSZP kezdeményezte ellenzéki megbeszélések január elején indultak közjogi kérdések megtárgyalásával. Azóta gazdasági és oktatáspolitikai ügyekről is egyeztettek már. A nemzetpolitika után hétfő délután külpolitikai kérdésekről kezdődik eszmecsere, kedden pedig a foglalkoztatáspolitikai programok összehangolásába fog a négy szervezet. Az MSZP 19 témát javasolt a várhatóan március végéig tartó tárgyalássorozatra, amelytől az LMP és a 4K! távol maradt, az Együtt 2014 pedig csak közjogi kérdésekről egyeztet.

Mire jutottak eddig?

Az Együtt 2014 mozgalom hol egy asztalhoz ül az ellenzékkel, hol kihagyja az MSZP által életre hívott szervezkedést. A január 8-i összejövetelen, ahol szintén nem képviseltette magát az E2014, a résztvevők gazdaságpolitikai fordulatot sürgettek, a hitelesség, valamint a bizalom helyreállításáról szónokolva pedig a problémákért kizárólag a jelenlegi kormányt tették felelőssé. A Fidesz-frakció úgy reagált az elhangzottakra: „azok egyezkednek ma újra egy asztalnál, akik együtt tették tönkre az országot”.

A január 9-i ötletelésen azonban már ismét képviseltette magát a párttá alakuló E2014, és tovább folytatták az alkotmány szétcincálásának tervezését. A Fidesz egyébként minden családra veszélyesnek tartja az E2014 alkotmánytervezetét. A Magyar Nemzet január 15-i számában arról írt: az Együtt 2014 alkotmánytervezetének nagy része szó szerinti átvétele a második Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában a Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter által készített tervezetnek.

Miről szól valójában?

Kiszelly Zoltán szerint az ellenzéki egyeztetéseken egyértelműen a korábbi MSZP–SZDSZ-es érdekcsoportok közötti újraelosztási küzdelemről van szó. Gyömöre Máté úgy látja, nem teljesen ez a helyzet, de az tény, hogy mindegyik politikai erő a baloldali térfélről érkezett. „Az egész olyan, mint a vízilabda, a felszínen mosolyognak egymásra, miközben a víz alatt rugdossák egymást.”