Választási hajrá előtt: még nem dőlhet hátra a Fidesz

88 hónapja a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb politikai alakulat hazánkban, de a 2014-es választás még messze nem dőlt el.

Tovább növelték előnyüket a kormánypártok a biztos szavazó pártválasztók körében, jelenleg 52 százalékuk választaná a Fidesz–KDNP-t – derült ki a Századvég novemberi felméréséből. Az MSZP-re az adataik alapján a biztos szavazók 24, a Jobbikra 12 százaléka szavazna. Mind az Együtt 2014–PM, mind a Demokratikus Koalíció (DK) támogatottsága csökkent ebben a körben, a két pártra egyaránt 4-4 százalék voksolna.

A jobboldali pártok és az LMP támogatottsága kismértékben nőtt, a baloldali és liberális pártoké pedig valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban, és emelkedett a pártpreferenciájukat titkolók aránya – állapította meg novemberi kutatása alapján az Ipsos. Kiderült: Gyurcsány és Bajnai alakulatai, illetve az LMP a parlamenti küszöb alatti szimpátiával bír. A Medián felméréséből az volt látható, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP 48, az MSZP 21, a Jobbik 16, az Együtt–PM és a DK 6, míg az LMP 3 százalékon állt.

A Tárki szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP 51, az MSZP 18, a Jobbik 13, az Együtt–PM 7, a DK 6, az LMP 4 százalékon állt. A Nézőpont Intézet azt mérte, hogy a leadott szavazatok 41 százalékát kapná a Fidesz–KDNP, az MSZP-re a választók 13 százaléka, a Jobbikra 11 százaléka szavazna. Nemcsak Bajnai Gordonék formációja van a bejutási küszöb környékén, hanem az LMP is. A DK az aktív választók között 3 százalékon áll.

Az öt közvélemény-kutató intézet biztos szavazó pártválasztó eredményeinek az összegzése szerint a Fidesz–KDNP 48,8, az MSZP 22,4, a Jobbik 13,4, az Együtt–PM 6,4, a DK 4,6, míg az LMP 3,6 százalékon állt. Ennek alapján teljesen egyértelmű a kormánypárt fölénye, és még ha létrejönne egy közös MSZP–Együtt–PM–DK-lista, akkor is a Fidesz 48,8–33,4 százalékos arányban győzne.

A mostani eredmények teljes körű értékeléséhez érdemes megnézni, hogy a korábbi kormányok hasonló időszakában hogyan álltak a pártok erőviszonyai a választások közeledtével. 1993 novemberében a Szonda Ipsos mérése alapján a biztos szavazók között az MSZP hosszú időre átvette a vezetést a Fidesztől. A szocialisták 26,5, míg a fiatal demokraták 25,5 százalékon álltak, az SZDSZ 13,1, az MDF 10,5, a KDNP 7,4, míg az FKGP 6,5 százaléknyi támogatót tudhatott maga mögött. A felmérés alapján ekkor már biztosra lehetett mondani, hogy 1994-ben kormányváltás lesz, csak a győztes kiléte volt kérdéses.

16 évvel ezelőtt a teljes népesség körében az MSZP és az SZDSZ együtt a választók 24 százalékának a támogatottságát élvezte, míg a Fidesz–FKGP–MDF–KDNP négyes mögött a szavazók 33 százaléka állt. Bár a kormányzó szocialisták kedvező helyzetben voltak, de a jobbközép ellenzék számára a kétfordulós választási rendszer lehetőséget biztosított a szavazatmaximalizálásra.

2001 novemberében a Szonda Ipsos rendkívül kiélezett erőviszonyokról számolt be, mivel az MSZP 44, a Fidesz–MDF 43, míg az SZDSZ 4 százalékon állt a biztos szavazók körében. A felmérés alapján lehetetlen volt megjósolni, hogy ki a 2002-es választások esélyese, de az I. Orbán-kormány minimális hátrányban volt a balliberális riválisaival szemben.

Nyolc évvel ezelőtt a Szonda Ipsos a biztos szavazók körében jelentős ellenzéki fölényt mért, mivel a Fidesz–KDNP 49, az MSZP 41 százalékon állt. Mint ismert, a balliberálisok számára kedvezőtlen eredményen Gyurcsány Ferenc 2006 tavaszára képes volt fordítani, amire eddig egyetlen rendszerváltás utáni kormány nem volt képes. 2009 novemberében a 2010-es választások gyakorlatilag már lefutottnak volt tekinthető, mivel a Fidesz–KDNP 65, az MSZP 19, a Jobbik 12 százalékon állt a biztos szavazók körében.

Az elmúlt 20 év felmérései alapján a II. Orbán-kormány pozíciója az ellenzékhez képest összes elődjéhez képest a legjobbnak számít. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Fidesz–KDNP már megnyerte a 2014-es választásokat, csupán annyi látszik, hogy a kormánypárt jelentős előnnyel vezet riválisai előtt, akik még mostanáig nem döntötték el, hogy milyen formációban veszik föl a versenyt jövőre.

A legnagyobb bizonytalansági tényező a jövő évi választások kapcsán, hogy a közvélemény-kutatásokban továbbra is rendkívül magas azok aránya, akik nem árulják el, hogy kire szavaznak vagy még bizonytalanok. Adott esetben az ő belépésük a választás napján alapvetően alakíthatja át az erőviszonyokat, hasonlóan 2002-höz, amikor az utolsó pillanatban szavazók miatt tudta ledolgozni a Fidesszel szembeni minimális hátrányát az MSZP.

Októberben is megőrizte jelentős előnyét a Fidesz–KDNP, így már 87 hónapja vezeti a közvélemény-kutatásokat. Ami a mostani kormánypártok számára figyelmeztető jel, hogy sokan elégedetlenek a kabinet teljesítményével, és sok a bizonytalan szavazó, de emellett az is tény, hogy a rendszerváltás óta kormánypárt egyszer sem állt ilyen jól.

Immár 86 hónapja vezeti a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP pártszövetség, azonban hiba lenne, ha a kormánypártok elkönyvelnék 2014-es győzelmüket. A Fidesz egyébként 20 évvel ezelőtt is magabiztosan vezetett, mégis éppen hogy bekerült az 1994-ben megalakuló parlamentbe.

Az augusztusi közvélemény-kutatások alapján is magabiztosan vezet a Fidesz–KDNP, ami azt jelenti, hogy a kormánypártok már 85 hónapja állnak a népszerűségi listák élén. Az MSZP és az Együtt–PM közösen sem közelíti meg a kabinet pártjainak a támogatottságát. A rendszerváltás óta egyszer sem volt példa arra, hogy a következő választások előtt ennyivel a kormány vezessen.

Hét éve vezeti folyamatosan a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, ráadásul júliusban még növelte is az előnyét legfőbb riválisával szemben. Tény az is, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormánypárt sem állt ilyen kedvező pozícióban, de nagy dőreség lenne a Fidesz részéről, ha elhinné, hogy már megnyerte a választásokat.

Júniusban immár 83 hónapja vezette a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, miközben az ellenzéki erők továbbra sem tudnak felmutatni komoly erősödést. A korábbi kormányzati ciklusok hasonló időszakában még egyszer sem állt ilyen jól a felmérésekben az éppen aktuális kormányzó erő.

Májusban is megőrizték előnyüket a kormánypártok, míg az ellenzéki erők továbbra sem képesek áttörésre. Mindezek ellenére, ha létrejönne egy teljes, a Jobbikot is magába foglaló választási koalíció, és ezt a szavazók is elfogadnák, akkor ez az alakulat simán megnyerne egy mostani választást. A Fidesz–KDNP-kormányhoz képest egyetlen korábbi ciklus hasonló időszakában sem állt még ilyen jól kormánypárt hazánk történetében.

Áprilisban is a Fidesz–KDNP maradt az ország legnépszerűbb politikai alakulata, így a kormánypártok már 2006 júliusa óta állnak a közvélemény-kutatások élén, ami 81 hónapos rekordnak felel meg. Az ellenzéki erők csak abban az esetben tudnák legyőzni a kormánypártokat, ha abban a Jobbik is helyet kapna.

Már 80 hónapja vezeti a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP a riválisaival szemben, a márciusi összesített adatok alapján a kormánypárt jelenleg megszerezné a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát, így a szocik nagyobb verést kapnának, mint 2010-ben. Egyébként a korábbi kormányok hasonló időszakában a kormánypártok egyszer sem álltak ilyen jól, és mindannyiszor súlyos vereséget szenvedtek volna.

A februári közvélemény-kutatásokat összefoglaló cikkünkben arról írtunk, hogy növelte előnyét a Fidesz–KDNP a pártok versenyében a riválisokkal szemben, így a kormányerők már 2006 júliusa óta vezetnek, ami 79 hónapos egyedülálló rekordnak számít a rendszerváltozás óta. A biztos szavazókat tekintve az ellenzék fölényben van, de teljes összefogás egyelőre nem várható a parlamenti patkónak azon az oldalán.

Továbbra is magabiztosan vezet a Fidesz–KDNP szövetség az összes, januárban publikált közlemény-kutatás szerint, az MSZP nem erősödik jelentős mértékben, míg a Jobbik és az LMP folyamatosan veszít támogatóiból. Gyurcsányék egyelőre nagyon távol vannak a parlamenttől, s Bajnaiéknak sincsen okuk az örömre.