Bő fél évvel a következő választások előtt egyre nagyobb figyelem terelődik a közvélemény-kutató intézetek által közölt felmérésekre. Októberben összességében továbbra is azt láthattuk, hogy a Fidesz–KDNP jelentősen vezet riválisai előtt, míg az ellenzéki térfélen egyfajta status quo figyelhető meg. A mostani kormánypártok így már 2006 júliusa, vagyis 87 hónapja vezetik a felméréseket.
A Nézőpont Intézet októberi felmérése szerint az aktív szavazók körében a Fidesz–KDNP 44, az MSZP 25, a Jobbik 14, az Együtt–PM 7, az LMP 6, míg a DK 3 százalékon állt. Az Ipsos kutatásából az derült ki, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz 49, az MSZP 28, a Jobbik 11, az Együtt–PM 5, a DK 4, míg az LMP 1 százalékon állt. A Tárki a biztos szavazó pártválasztók körében 51 százalékos Fidesz–KDNP, 24 százalékos MSZP, 10 százalékos Jobbik, 7 százalékos Együtt–PM, 5 százalékos DK, és 2 százalékos LMP támogatottságot mért.
A Medián októberi kutatása azt mutatta, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 52, az MSZP 21, a Jobbik 13, az Együtt-PM 7, a DK 4, míg az LMP 2 százalékon állt. A Századvég szerint a biztos szavazók körében Fidesz–KDNP 50-ről 51 százalékra növelte támogatóinak arányát augusztus óta, emellett erősödött a Jobbik is, jelenleg 14 százalékon áll. Ezzel szemben ebben a közegben stagnál az MSZP támogatottsága (23 százalék), és 2 százalékpontos csökkenés látható az Együtt–PM táborában (6 százalék). A Demokratikus Koalícióra a biztos szavazó pártválasztók 3, az LMP-re 2 százaléka adná a voksát.
Ha az öt közvélemény-kutató adatait összeadjuk a biztos pártválasztókra vonatkoztatva, akkor azt látjuk, hogy a kormánypártok 49,4, az MSZP 24,2, a Jobbik 12,4, az Együtt–PM 6,4, a Gyurcsány-párt 3,8, míg az LMP 2,6 százalékon állt. Abban az esetben, bár ezt a mostani fejlemények nem mutatják, ha a balliberális ellenzék az LMP-t leszámítva összeállna, akkor is a Fidesz–KDNP 49,4- 34,4 arányban verné a baloldalt.
A mostani eredmények teljes körű értékeléséhez érdemes megnézni, hogy a korábbi kormányok hasonló időszakában hogyan álltak a pártok erőviszonyai a választások közeledtével. 1993 októberében a biztos szavazók között a Fidesz 31,4, az MSZP 22,5, az SZDSZ 10,1, az MDF 9, az FKGP 7,3, míg a KDNP 7,2 százalékon állt. A felmérés világosan mutatta, hogy az akkori kormányra sima vereség vár majd a választásokon, a kérdés csupán ekkor az volt, a Fidesz, vagy pedig az MSZP lesz-e a váltópárt.
1997 októberében az MSZP–SZDSZ-kormányt a teljes népesség 25, míg az ellenzéki Fidesz–FKGP–MDF–KDNP négyest 32 százaléka támogatta, tehát az 1998-as voksolásnak meglehetősen nagy hátrányból futott neki az akkori balliberális konglomerátum. 2001 októbere meglehetősen éles versenyről tanúskodott, mivel az MSZP a biztos szavazók körében 44, a Fidesz–MDF-lista 43, az SZDSZ 4, míg a MIÉP 3 százalékon állt. Az Orbán-kormány bár minimális hátrányban volt, de a verseny nem tűnt lefutottnak, bár végül veszítettek.