Az elhallgatás, a megfélemlítés és a hatalmas politikai-pénzügyi háttér ellenére Amerikában is sokan megunták a transzlobbit: most negyvenoldalas tanulmányban támad vissza a józanság. Hogy Magyarországra nézve ez mit jelent? Lehet, hogy a normális Amerika csupán oda szeretne óriási küzdelmek árán visszajutni, ahol mi most vagyunk?
MAGYAR NEMZET
Forrás: Kontra.hu2022. 11. 25. 11:13
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Kontra.hu összefoglalása szerint:
Fontos írás született az LMBTQ-jogok esztelen propagálóival szemben, főként a gyermekek védelmében az Amerikai Egyesült Államokban Pedro L. Gonzalez A transzgender leviatán címmel írt művével.
Gonzalez tanulmánya felidézi, hogy első lépésként a nemi identitászavart (gender identity disorder) egyszerűen lecserélték a nemi diszfóriára (gender dysphoria). Vagyis a nemátalakítást megelőző állapot betegségjellegét vették el, és és átkeresztelték egyfajta elégedetlenségre, nyugtalanságra.
De elmondja azt is, hogy az egész transzidiotizmus két fő mozgatója az ideológia és az érdek: még több profit és hatalom.
Fontos a kvázi tudományos megalapozás. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 13 éves kortól javasolja a masztektómia (emlőeltávolító műtét) elvégzését, a Transznemű Egészségügyi Világszövetség (WPATH) pedig kilencéves kortól ajánlja a pubertásblokkolók szedését.
Emellett persze a transzgenderizmus hatalmas fejőstehén, és egy életen át méregdrága fenntartó kezeléseket igényel a szerencsétlen, lehúzott páciensektől. A tanulmányban kiszámolták: hetvenezer dollárba (28 millió forint) kerül egy nemátalakítás, aztán az eredmény „fenntartása” még komoly pluszpénzeket igényel.
A tanulmány beszámol azért az ellenállásról is. A Texas állambeli főügyész, Ken Paxton már eljárást kezdeményezett a nemátalakításokból busás hasznot húzó AbbVie, illetve Endo Pharmaceuticals gyógyszeripari vállalatok ellen. De a floridai kormányzóhoz, Ron DeSantishoz köthető intézkedéseket már itthon is ismerhetjük: az államban bármilyen iskolai előadás tiltott a szexuális orientációval kapcsolatban.
Az amerikai nemzeti oldal Abigail Shrier munkássága mellett most egy negyvenoldalas tanulmányban is visszavág: az American Principles Project Foundation (Amerikai Alapelvek Projekt Alapítvány) Pedro L. Gonzalezt, a Chronicles Magazine társszerkesztőjét bízta meg A transzgender leviatán tanulmányának kidolgozásával.
Leviatán (héb. livjatán): az ókori zsidó világban képzeletbeli tengeri szörny, a gonosz jelképe. Az Ószövetségben csak a költői képekben fordul elő, és a romlás erőit személyesíti meg.
Ahogy az alapítvány elnöke, Terry Schilling fogalmaz az előszóban:
A transzgendersztorinak csak az egyik oldalát kapjuk meg, és sajnos a történetnek az az oldala kitaláció, tele szándékos torzításokkal. […] A két oldal között lehetetlen kompromisszumot kötni: az egyik oldalnak igaza van, a másiknak borzasztóan nincs.
És következik Gonzales, azaz maga a tanulmány – a lényeget a dolgozat struktúrája nyomán, fejezetenként foglaljuk össze.
Forrás: Wikipédia
A „zéró páciens”, azaz a nulladik beteg
2013-ban történt valami jelzésértékű, amikor az amerikai pszichiáterek diagnózisaihoz összeállított DSM–5 kiadvány ötödik kiadásából a nemi identitászavart (gender identity disorder) egyszerűen kivették, és lecserélték a nemi diszfóriára (gender dysphoria).
A Kontra.hu szerint akár azt is lehetne mondani, hogy ez csak szimbolikus gesztus, ártatlan játék a szavakkal – talán még csak nem is szándékos –, de ezzel a tünetegyüttest simán, hivatalosan is megfosztották a betegségjellegétől, és átkeresztelték egyfajta elégedetlenségre, nyugtalanságra.
A DSM–5 itt még azt írja, hogy a nemi diszfória a felnőttek körében meglehetősen ritka (2–14 eset százezerből), ugyanakkor egy 2021-es amerikai tanulmány az amerikai fiatal lakosság körében a magukat transzneműnek tartók számát már kilenc százalék körülire teszi. Sőt a Williams Institute 2022-es elemzése alapján a 13 és 17 év közöttiek között már ötből egy ez az arány.
Mi az egész transzidiotizmus két fő mozgatója? Ideológia és az érdek: még több profit és hatalom.
A végeredmény minden esetben ugyanaz: egy hazugságban élő társadalom, a család intézményének aláaknázása – és az egyénnek a saját testéhez, valamint a polgárnak és az államnak egymáshoz való viszonyának radikális újraértelmezése.
Rossz orvosság
A dolgozat ezután John William Money új-zélandi származású amerikai pszichológus, szexológus és a Reimer-ikrek sokadszorra is borzasztó, egyben felháborító történetét idézi föl.
Money doktor egész életében megszállottan kutatta és sulykolta környezetébe a gendersemlegesség elméletét, és pont a Johns Hopkins Egyetemen megjelenő kutatásában jelentette ki már az első publikációiban, hogy a nemi identitás nem biológia, hanem nevelés kérdése.
John Money is nagy mágusa volt a szavaknak: következetesen népszerűsítette a „parafília” kifejezést a korábbi, szerinte megbélyegző perverzióval vagy devianciával szemben. A para (normálistól eltérő, nem szabályos) és fília (szeretet, kedvelés) szóösszetétellel kifejezetten inkább pozitív kicsengést adott a perverzióknak – írja a Kontra.hu.
A kilencvenes évek közepéig az orvosi nemi átalakítás gyakorlatát elsősorban nagykorúaknak tartották fent. Az ideológiai özönvíz azonban odáig vezetett, hogy 2009-re az amerikai Endokrinológiai Társaság által kiadott The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism a „transzszexuális serdülők” kezelésére már hivatalosan is pubertásblokkolókat ajánlott.
Mára több mint hatvan nemváltó klinika működik az Egyesült Államokban – azok száma pedig, ahol hormonterápiát kínálnak kiskorúaknak, már háromszáz fölöttire tehető.
A Kontra.hu felidézte, hogy szokás a „nemváltó óvodásokkal” hahotázva viccelődni a liberális oldalon, de a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 13 éves kortól javasolja a masztektómia (emlőeltávolító műtét) elvégzését, a Transznemű Egészségügyi Világszövetség, (WPATH) pedig kilencéves kortól ajánlja a pubertásblokkolók szedését. (Végülis valóban nem ovisok – jegyezte meg a lap)
Aki pedig akadályozza az azonnali segítséget, kezelést, beavatkozást, nem csupán rosszindulatú, de halálos veszélyt is jelent a genderzaklatott fiatalság számára. És kik lesznek a rosszfiúk? Természetesen a „szkeptikus” (azaz normális), védelmező szülők.
Pedig az alábbi ábra pontosan azt mutatja meg, hogy a 12 és 23 év közöttiek körében ott és akkor ugrott meg az öngyilkosságok száma, ahol szülői beleegyezés nélkül is alávethetik magukat a beavatkozásoknak.
Forrás: Kontra.hu
A nagy gyógyszer(ipar)
A Kontra.hu szerint kell a pénz. A Vanderbilt Klinikán is így látják – és ezt nem is tagadják: a transzgenderizmus hatalmas fejőstehén, és egy életen át méregdrága fenntartó kezeléseket igényel szerencsétlen, lehúzott páciensektől.
Egy mellplasztika negyvenezer dollár (mostanában 16 millió forint), egy páciens rutin-hormonkezelése egy év alatt több ezer dollár (legalább egymillió forint) bevételt jelentett nekik – 2018 óta a kezelt betegek száma pedig egyről kétezerre növekedett. Lehet számolni.
A magát is nővé átalakíttató Elle Bradford 2015-ös, Nem fogod elhinni, mennyibe kerül Amerikában transzgendernek lenni című cikke alapján sorolta fel a Kontra.hu a műtétek árait:
harmincezer dollár (kb. 12 millió forint) maga a „megerősítő műtét”;
ugyanennyi kell az arcplasztikára (feminizáció);
öt- és tízezer dollár közötti összes (2–4 millió forint) a mellplasztikára;
és a hormonterápia még további legalább 1500 dollár évente (hatszázezer forint).
Tehát alaphelyzetben hetvenezer dollárba (28 millió forint) került egy ilyen érdekes kis kísérlet már 2015-ben is. Ehhez jönnek a fenntartási költségek, ameddig csak él vagy meg nem gondolja magát a páciens. Valaki luxusautót vesz ennyiért, valaki meg mást – tette hozzá a lap.
És ha már hormonok: az Abbott Laboratorieszal közösen kifejlesztett Lupron pubertásblokkolót jelenleg az AbbVie gyógyszeripari óriás forgalmazza. Érdekesség: ugyanezt a terméket használják a szexuális bűnözők kémiai kasztrálására is.
A Lupron 2013 óta ötmilliárd dollár, azaz kb. nyolcszázmilliárd forintnyi nyereséget termelt a forgalmazónak – az AbbVie pedig az eltelt időszakban közel hatvanmillió dollárt (24 milliárd forintot) költött lobbitevékenységekre.
A gyerekeinkért jönnek
Johanna Olson-Kennedy orvos, aki személyesen, saját publikációjában ajánlja már 13 éves kortól a melleltávolító műtétet, kijelentette, hogy semmi kétsége nincs afelől, hogy az ellenálló szülőket bíróság elé kell vinni. És bár nem fordul „első vonalban” hatósághoz, másodikban már igen, és a jog erejével, bírósági ítélettel fogja megkerülni a pubertásblokkolókat ellenző szülőket.
De ha nem a bíróságokon, akkor elkezdik az iskolában – a szülők háta mögött. Abigail Shrier több ilyen esetet is felderített, például Floridában indított eljárást egy család a tankerület ellen, ahol a 13 éves lányuknak a tantestület közreműködésével már a „nemi tranzíciós tervet” is előkészítették titokban – írja a Kontra.hu.
Gonzales is azt a felfedezést teszi, hogy míg a transzgenderizmus szószólói magukat üldözött, marginalizált ügyekért harcoló hősöknek állítják be, addig valójában orbitális méretű és intenzitású támogatás van a hátuk mögött.
A lap szerint a listát kezdhetnénk (és akár be is fejezhetnénk) ott, hogy az amerikai Atomenergia Hivatal helyettes titkára a kutyafetisiszta drag queen, Sam Brinton. Aztán folytathatjuk ott, hogy az LMBTQ-ügyek legnagyobb politikai haszonélvezője a Demokrata Párt. A 2020-as választások során a demokraták közel hétmillió, a republikánusok mindössze nyolcvanezer dollárt kaptak LMBTQ-közeli forrásokból.
És hogy ezek a források mik és kik is? Nézzük csak:
Forrás: Kontra.hu
A Kontra.hu sem lepődik meg, hogy a felsorolt szervezetek jórészt pont az amerikai demokratákhoz köthetők. Már megint.
Társadalmi fertőzés
Itt jönnek (megint) képbe az intézmények, amelyek boldogan terjesztik a pestist – írja a lap.
New Yorkban parádézik például a Drag Story Hour NYC, amely akár hároméves kortól szórakoztathatja a gyerekeket – ők 2018 óta 207 ezer dollárt, több mint 81 millió forintot kaptak az amerikai adófizetők pénzéből a várossal kötött szerződéseknek köszönhetően, melyek fejében állami iskolákban, utcabálokon és könyvtárakban léptek fel.
2018-ban dr. Lisa Littman, a Brown University adjunktusa megerősítette a munkájában:
a nemi diszfória olyan fiatal közösségekben üti fel a fejét, ahol egy vagy több ismerős és barát magát transzszexuálisnak kezdi el tartani ugyanabban az időszakban.
Hasonló viselkedési vagy étkezési zavarok a tinédzserek körében mindig is jelen voltak. Ám a szerző felhívja a figyelmet arra a hatalmas különbségre, hogy míg például az anorexia esetében soha nem próbálták azt orvosok vagy tanárok nyíltan propagálni vagy erénynek, bátorságnak beállítani, addig a transzjelenség a mai amerikai társadalomban az egyéni szabadsággal, az önmegvalósítással és a hősiességgel egyenlő kiállásnak számít.
Az LMBTQ-agenda ráadásul minden irányból pénzre váltható: egy Forbes-tanulmány kimutatta, hogy melegekre célzott üzenetekkel akár negyven százalékkal meg tudták növelni egy adott termékek értékesítését. A The Business Insider pedig arról számolt be, hogy amikor a Citibank ún. „Igazi Nevek” hitelkártyákat bocsátott ki, azonnal több mint tízezer ügyfél váltotta ki az új kártyákat választott identitására.
Hogyan tovább?
Gonzales arra a következtetésre jut, hogy Amerikát jobb útra kell téríteni: egy olyanra, ahol a sérülékenyeket nem bátorítjuk önpusztításra, és ehhez a fő intézményekkel szemben kell szót emelni.
Hosszú ideig a politikát úgy fogtuk fel, mint a kultúra kibocsátott termékét – tehát mint ami követi a társadalmi igényeket. Ugyanakkor többek között a transzgenderizmusnál egy fordított jelenséget figyelhetünk meg, azaz ezt fentről nyomják rá a társadalomra, és onnan kreálnak tömegigényt a hasonló devianciákra.
A szerző nem kertel: szerinte a legfontosabb, hogy a nemváltoztató beavatkozásokat, a pubertásblokkolókat, a hormonokat törvényi szinten be kell tiltani kiskorúak számára – és bármiféle nemváltoztatási kísérletet kuruzslásnak kell tekinteni.
Minden hasonlóban részt vevő kórház, klinika vagy orvos engedélyét megvonni, büntetést szabni ki rájuk – a Nemzeti Egészségügyi Intézet pedig haladéktalanul szüntesse meg a csonkítást jó gyakorlatnak beállító intézmények bármilyen támogatását.
Texasi és floridai példák már léteznek, így ezeket nemzeti szintű stratégiává lehetne emelni.
A Kontra.hu hozzátette, hogy a Texas állambeli főügyész, Ken Paxton már eljárást kezdeményezett a fent említett AbbVie, illetve Endo Pharmaceuticals gyógyszeripari vállalatok ellen – nem kevesebbet állítva, mint hogy az általuk gyerekeknek is promotált Lupron és Suprelin hormonkészítményeket közel sem arra fejlesztették ki, hogy fiatalkorúak pubertásblokkolására használják fel őket, ráadásul a szereknek rendkívül hátrányos és visszafordíthatatlan mellékhatásai vannak.
A floridai kormányzóhoz, Ron DeSantishoz köthető intézkedéseket pedig már itthon is ismerhetjük: az államban bármilyen iskolai előadás tiltott a szexuális orientációval kapcsolatban.
A szociális és az érzelmi tanulás koncepcióját is el kell választani az iskoláktól, ahol trójai falóként vittek be olyan témákat a gyerekekhez, mint a kritikai fajelmélet vagy a transzgender ideológia.
Eddig a tanulmány. Hogy Magyarországra nézve ez mit jelent? Talán – óvatos derűlátással – csak azt nyugtázhatjuk, hogy a normális Amerika csupán oda szeretne óriási küzdelmek árán visszajutni, ahol mi most vagyunk.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
