A normalitás visszavág: a transzgender leviatán

Az elhallgatás, a megfélemlítés és a hatalmas politikai-pénzügyi háttér ellenére Amerikában is sokan megunták a transzlobbit: most negyvenoldalas tanulmányban támad vissza a józanság. Hogy Magyarországra nézve ez mit jelent? Lehet, hogy a normális Amerika csupán oda szeretne óriási küzdelmek árán visszajutni, ahol mi most vagyunk?

A Kontra.hu összefoglalása szerint:

• Fontos írás született az LMBTQ-jogok esztelen propagálóival szemben, főként a gyermekek védelmében az Amerikai Egyesült Államokban Pedro L. Gonzalez  A transzgender leviatán címmel írt művével.
• Gonzalez tanulmánya felidézi, hogy első lépésként a nemi identitászavart (gender identity disorder) egyszerűen lecserélték a nemi diszfóriára (gender dysphoria). Vagyis a nemátalakítást megelőző állapot betegségjellegét vették el, és és átkeresztelték egyfajta elégedetlenségre, nyugtalanságra.
• De elmondja azt is, hogy az egész transzidiotizmus két fő mozgatója az ideológia és az érdek: még több profit és hatalom.
• Fontos a kvázi tudományos megalapozás. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 13 éves kortól javasolja a masztektómia (emlőeltávolító műtét) elvégzését, a Transznemű Egészségügyi Világszövetség (WPATH) pedig kilencéves kortól ajánlja a pubertásblokkolók szedését.
• Emellett persze a transzgenderizmus hatalmas fejőstehén, és egy életen át méregdrága fenntartó kezeléseket igényel a szerencsétlen, lehúzott páciensektől. A tanulmányban kiszámolták: hetvenezer dollárba (28 millió forint) kerül egy nemátalakítás, aztán az eredmény „fenntartása” még komoly pluszpénzeket igényel.
• A tanulmány beszámol azért az ellenállásról is. A Texas állambeli főügyész, Ken Paxton már eljárást kezdeményezett a nemátalakításokból busás hasznot húzó AbbVie, illetve Endo Pharmaceuticals gyógyszeripari vállalatok ellen. De a floridai kormányzóhoz, Ron DeSantishoz köthető intézkedéseket már itthon is ismerhetjük: az államban bármilyen iskolai előadás tiltott a szexuális orientációval kapcsolatban.

Az amerikai nemzeti oldal Abigail Shrier munkássága mellett most egy negyvenoldalas tanulmányban is visszavág: az American Principles Project Foundation (Amerikai Alapelvek Projekt Alapítvány) Pedro L. Gonzalezt, a Chronicles Magazine társszerkesztőjét bízta meg A transzgender leviatán tanulmányának kidolgozásával.

Leviatán (héb. livjatán): az ókori zsidó világban képzeletbeli tengeri szörny, a gonosz jelképe. Az Ószövetségben csak a költői képekben fordul elő, és a romlás erőit személyesíti meg. 

Ahogy az alapítvány elnöke, Terry Schilling fogalmaz az előszóban:

A transzgendersztorinak csak az egyik oldalát kapjuk meg, és sajnos a történetnek az az oldala kitaláció, tele szándékos torzításokkal. […] A két oldal között lehetetlen kompromisszumot kötni: az egyik oldalnak igaza van, a másiknak borzasztóan nincs.

És következik Gonzales, azaz maga a tanulmány – a lényeget a dolgozat struktúrája nyomán, fejezetenként foglaljuk össze.

Forrás: Wikipédia

A „zéró páciens”, azaz a nulladik beteg

2013-ban történt valami jelzésértékű, amikor az amerikai pszichiáterek diagnózisaihoz összeállított DSM–5 kiadvány ötödik kiadásából a nemi identitászavart (gender identity disorder) egyszerűen kivették, és lecserélték a nemi diszfóriára (gender dysphoria).

A Kontra.hu szerint akár azt is lehetne mondani, hogy ez csak szimbolikus gesztus, ártatlan játék a szavakkal – talán még csak nem is szándékos –, de ezzel a tünetegyüttest simán, hivatalosan is megfosztották a betegségjellegétől, és átkeresztelték egyfajta elégedetlenségre, nyugtalanságra.

A DSM–5 itt még azt írja, hogy a nemi diszfória a felnőttek körében meglehetősen ritka (2–14 eset százezerből), ugyanakkor egy 2021-es amerikai tanulmány az amerikai fiatal lakosság körében a magukat transzneműnek tartók számát már kilenc százalék körülire teszi. Sőt a Williams Institute 2022-es elemzése alapján a 13 és 17 év közöttiek között már ötből egy ez az arány.

Mi az egész transzidiotizmus két fő mozgatója? Ideológia és az érdek: még több profit és hatalom.

A végeredmény minden esetben ugyanaz: egy hazugságban élő társadalom, a család intézményének aláaknázása – és az egyénnek a saját testéhez, valamint a polgárnak és az államnak egymáshoz való viszonyának radikális újraértelmezése.

Rossz orvosság

A dolgozat ezután John William Money új-zélandi származású amerikai pszichológus, szexológus és a Reimer-ikrek sokadszorra is borzasztó, egyben felháborító történetét idézi föl.

Money doktor egész életében megszállottan kutatta és sulykolta környezetébe a gendersemlegesség elméletét, és pont a Johns Hopkins Egyetemen megjelenő kutatásában jelentette ki már az első publikációiban, hogy a nemi identitás nem biológia, hanem nevelés kérdése.

John Money is nagy mágusa volt a szavaknak: következetesen népszerűsítette a „parafília” kifejezést a korábbi, szerinte megbélyegző perverzióval vagy devianciával szemben. A para (normálistól eltérő, nem szabályos) és fília (szeretet, kedvelés) szóösszetétellel kifejezetten inkább pozitív kicsengést adott a perverzióknak – írja a Kontra.hu.

A kilencvenes évek közepéig az orvosi nemi átalakítás gyakorlatát elsősorban nagykorúaknak tartották fent. Az ideológiai özönvíz azonban odáig vezetett, hogy 2009-re az amerikai Endokrinológiai Társaság által kiadott The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism a „transzszexuális serdülők” kezelésére már hivatalosan is pubertásblokkolókat ajánlott. 

Mára több mint hatvan nemváltó klinika működik az Egyesült Államokban – azok száma pedig, ahol hormonterápiát kínálnak kiskorúaknak, már háromszáz fölöttire tehető.

A Kontra.hu felidézte, hogy szokás a „nemváltó óvodásokkal” hahotázva viccelődni a liberális oldalon, de a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 13 éves kortól javasolja a masztektómia (emlőeltávolító műtét) elvégzését, a Transznemű Egészségügyi Világszövetség, (WPATH) pedig kilencéves kortól ajánlja a pubertásblokkolók szedését. (Végülis valóban nem ovisok – jegyezte meg a lap)

Aki pedig akadályozza az azonnali segítséget, kezelést, beavatkozást, nem csupán rosszindulatú, de halálos veszélyt is jelent a genderzaklatott fiatalság számára. És kik lesznek a rosszfiúk? Természetesen a „szkeptikus” (azaz normális), védelmező szülők. 

Pedig az alábbi ábra pontosan azt mutatja meg, hogy a 12 és 23 év közöttiek körében ott és akkor ugrott meg az öngyilkosságok száma, ahol szülői beleegyezés nélkül is alávethetik magukat a beavatkozásoknak.

Forrás: Kontra.hu

A nagy gyógyszer(ipar)

A Kontra.hu szerint kell a pénz. A Vanderbilt Klinikán is így látják – és ezt nem is tagadják: a transzgenderizmus hatalmas fejőstehén, és egy életen át méregdrága fenntartó kezeléseket igényel szerencsétlen, lehúzott páciensektől.

Egy mellplasztika negyvenezer dollár (mostanában 16 millió forint), egy páciens rutin-hormonkezelése egy év alatt több ezer dollár (legalább egymillió forint) bevételt jelentett nekik – 2018 óta a kezelt betegek száma pedig egyről kétezerre növekedett. Lehet számolni.

A magát is nővé átalakíttató Elle Bradford 2015-ös, Nem fogod elhinni, mennyibe kerül Amerikában transzgendernek lenni című cikke alapján sorolta fel a Kontra.hu a műtétek árait:

• harmincezer dollár (kb. 12 millió forint) maga a „megerősítő műtét”;
• ugyanennyi kell az arcplasztikára (feminizáció);
• öt- és tízezer dollár közötti összes (2–4 millió forint) a mellplasztikára;
• és a hormonterápia még további legalább 1500 dollár évente (hatszázezer forint).

Tehát alaphelyzetben hetvenezer dollárba (28 millió forint) került egy ilyen érdekes kis kísérlet már 2015-ben is. Ehhez jönnek a fenntartási költségek, ameddig csak él vagy meg nem gondolja magát a páciens. Valaki luxusautót vesz ennyiért, valaki meg mást – tette hozzá a lap.

És ha már hormonok: az Abbott Laboratorieszal közösen kifejlesztett Lupron pubertásblokkolót jelenleg az AbbVie gyógyszeripari óriás forgalmazza. Érdekesség: ugyanezt a terméket használják a szexuális bűnözők kémiai kasztrálására is.

A Lupron 2013 óta ötmilliárd dollár, azaz kb. nyolcszázmilliárd forintnyi nyereséget termelt a forgalmazónak – az AbbVie pedig az eltelt időszakban közel hatvanmillió dollárt (24 milliárd forintot) költött lobbitevékenységekre.

A gyerekeinkért jönnek

Johanna Olson-Kennedy orvos, aki személyesen, saját publikációjában ajánlja már 13 éves kortól a melleltávolító műtétet, kijelentette, hogy semmi kétsége nincs afelől, hogy az ellenálló szülőket bíróság elé kell vinni. És bár nem fordul „első vonalban” hatósághoz, másodikban már igen, és a jog erejével, bírósági ítélettel fogja megkerülni a pubertásblokkolókat ellenző szülőket.

De ha nem a bíróságokon, akkor elkezdik az iskolában – a szülők háta mögött. Abigail Shrier több ilyen esetet is felderített, például Floridában indított eljárást egy család a tankerület ellen, ahol a 13 éves lányuknak a tantestület közreműködésével már a „nemi tranzíciós tervet” is előkészítették titokban – írja a Kontra.hu.

A transzgenderizmus politikája

Gonzales is azt a felfedezést teszi, hogy míg a transzgenderizmus szószólói magukat üldözött, marginalizált ügyekért harcoló hősöknek állítják be, addig valójában orbitális méretű és intenzitású támogatás van a hátuk mögött.

A lap szerint a listát kezdhetnénk (és akár be is fejezhetnénk) ott, hogy az amerikai Atomenergia Hivatal helyettes titkára a kutyafetisiszta drag queen, Sam Brinton. Aztán folytathatjuk ott, hogy az LMBTQ-ügyek legnagyobb politikai haszonélvezője a Demokrata Párt. A 2020-as választások során a demokraták közel hétmillió, a republikánusok mindössze nyolcvanezer dollárt kaptak LMBTQ-közeli forrásokból.

És hogy ezek a források mik és kik is? Nézzük csak:

Forrás: Kontra.hu

A Kontra.hu sem lepődik meg, hogy a felsorolt szervezetek jórészt pont az amerikai demokratákhoz köthetők. Már megint. 

Társadalmi fertőzés

Itt jönnek (megint) képbe az intézmények, amelyek boldogan terjesztik a pestist – írja a lap.

New Yorkban parádézik például a Drag Story Hour NYC, amely akár hároméves kortól szórakoztathatja a gyerekeket – ők 2018 óta 207 ezer dollárt, több mint 81 millió forintot kaptak az amerikai adófizetők pénzéből a várossal kötött szerződéseknek köszönhetően, melyek fejében állami iskolákban, utcabálokon és könyvtárakban léptek fel.

2018-ban dr. Lisa Littman, a Brown University adjunktusa megerősítette a munkájában: 

a nemi diszfória olyan fiatal közösségekben üti fel a fejét, ahol egy vagy több ismerős és barát magát transzszexuálisnak kezdi el tartani ugyanabban az időszakban. 

Hasonló viselkedési vagy étkezési zavarok a tinédzserek körében mindig is jelen voltak. Ám a szerző felhívja a figyelmet arra a hatalmas különbségre, hogy míg például az anorexia esetében soha nem próbálták azt orvosok vagy tanárok nyíltan propagálni vagy erénynek, bátorságnak beállítani, addig a transzjelenség a mai amerikai társadalomban az egyéni szabadsággal, az önmegvalósítással és a hősiességgel egyenlő kiállásnak számít.

Az LMBTQ-agenda ráadásul minden irányból pénzre váltható: egy Forbes-tanulmány kimutatta, hogy melegekre célzott üzenetekkel akár negyven százalékkal meg tudták növelni egy adott termékek értékesítését. A The Business Insider pedig arról számolt be, hogy amikor a Citibank ún. „Igazi Nevek” hitelkártyákat bocsátott ki, azonnal több mint tízezer ügyfél váltotta ki az új kártyákat választott identitására.

Hogyan tovább?

Gonzales arra a következtetésre jut, hogy Amerikát jobb útra kell téríteni: egy olyanra, ahol a sérülékenyeket nem bátorítjuk önpusztításra, és ehhez a fő intézményekkel szemben kell szót emelni. 

Hosszú ideig a politikát úgy fogtuk fel, mint a kultúra kibocsátott termékét – tehát mint ami követi a társadalmi igényeket. Ugyanakkor többek között a transzgenderizmusnál egy  fordított jelenséget figyelhetünk meg, azaz ezt fentről nyomják rá a társadalomra, és onnan kreálnak tömegigényt a hasonló devianciákra.

A szerző nem kertel: szerinte a legfontosabb, hogy a nemváltoztató beavatkozásokat, a pubertásblokkolókat, a hormonokat törvényi szinten be kell tiltani kiskorúak számára – és bármiféle nemváltoztatási kísérletet kuruzslásnak kell tekinteni. 

Minden hasonlóban részt vevő kórház, klinika vagy orvos engedélyét megvonni, büntetést szabni ki rájuk – a Nemzeti Egészségügyi Intézet pedig haladéktalanul szüntesse meg a csonkítást jó gyakorlatnak beállító intézmények bármilyen támogatását.

Texasi és floridai példák már léteznek, így ezeket nemzeti szintű stratégiává lehetne emelni.

A Kontra.hu hozzátette, hogy a Texas állambeli főügyész, Ken Paxton már eljárást kezdeményezett a fent említett AbbVie, illetve Endo Pharmaceuticals gyógyszeripari vállalatok ellen – nem kevesebbet állítva, mint hogy az általuk gyerekeknek is promotált Lupron és Suprelin hormonkészítményeket közel sem arra fejlesztették ki, hogy fiatalkorúak pubertásblokkolására használják fel őket, ráadásul a szereknek rendkívül hátrányos és visszafordíthatatlan mellékhatásai vannak.

A floridai kormányzóhoz, Ron DeSantishoz köthető intézkedéseket pedig már itthon is ismerhetjük: az államban bármilyen iskolai előadás tiltott a szexuális orientációval kapcsolatban. 

A szociális és az érzelmi tanulás koncepcióját is el kell választani az iskoláktól, ahol trójai falóként vittek be olyan témákat a gyerekekhez, mint a kritikai fajelmélet vagy a transzgender ideológia. 

Eddig a tanulmány. Hogy Magyarországra nézve ez mit jelent? Talán – óvatos derűlátással – csak azt nyugtázhatjuk, hogy a normális Amerika csupán oda szeretne óriási küzdelmek árán visszajutni, ahol mi most vagyunk.

Az eredeti cikk A normalitás visszavág: a transzgender leviatán címen olvasható a Kontra.hu oldalán.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)