Következő mérkőzések
Románia
15:002024. június 17.
Ukrajna
Belgium
18:002024. június 17.
Szlovákia

Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy NATO-katonák menjenek Ukrajnába

Francia kezdeményezés, hogy NATO-katonákat vessenek be Ukrajnában. Párizs szerint rá kell borítani az asztalt Vlagyimir Putyinra.

Forrás: Newsweek2024. 05. 24. 13:31
Harkiv, 2024. május 4.
Lángoló háznál tûzoltók Harkivban 2024. május 4-én, miután az orosz hadsereg robbanó drónokkal támadta a kelet-ukrajnai várost. Ukrán források szerint négy ember megsebesült.
MTI/EPA/Pavlo Pahomenko
Fotó: Pavlo Pahomenko
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre fokozódik Európa-szerte a háborús készülődés. Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) nevű pártjának szóvivője kijelentette, hogy a NATO-csapatok ukrajnai beavatkozására vonatkozó francia javaslat egyre inkább elfogadott az európai szövetségesek soraiban, idézte Benjamin Haddad szavait a Newsweek című amerikai hetilap.

 

A Renaissance parlamenti képviselője, Benjamin Haddad beszédet mond az Ukrajnáról szóló vita során a párizsi Nemzetgyűlésen 2024. március 12-én. (Fotó: AFP/Thomas SAMSON)
A Renaissance parlamenti képviselője, Benjamin Haddad beszédet mond az Ukrajnáról szóló vita során a párizsi Nemzetgyűlésen 2024. március 12-én. Fotó: AFP

 

A francia külpolitika egyik vezető hangjának számító Haddad a múlt héten az észtországi Lennart Meri-konferencián beszélt a Newsweeknek arról, hogy a NATO-nak és az Európai Uniónak rá kell borítania az asztalt Vlagyimir Putyin orosz elnökre több mint két év háborút követően.

Jól halad az európai szövetségesek körében a NATO mélyebb bevonását szorgalmazó, francia vezetésű kezdeményezés – közölte Benjamin Haddad. A franciák javaslatát – ami a háború eszkalációját vonná magával – az Egyesült Államok elutasította ugyan, azonban a háborúpárti francia elnök Európában támogatókat szerzett. Közöttük van Petr Pavel cseh elnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, valamint Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter is.

– Túl sok időt töltünk azzal, hogy az eszkaláció miatt aggódunk, holott Oroszország az az ország, amelyik eszkalálódik – mondta Haddad.

Jelenleg sok ukrán katona állomásozik a belarusz határnál, hogy megakadályozzák az esetleges északi inváziót

– fogalmazott Haddad, mondván, őket lehetne tehermentesíteni úgy, ahogy a balti államokban és Lengyelországban is állomásoznak csapatok.

Így az ottani ukrán katonákat a frontra küldené a francia politikus, az említett NATO-országokon keresztül pedig háborúba sodorná az atlanti szövetséget.

Észtország vezetése is arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. 

Madis Roll kijelentette, hogy bár Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy NATO-misszió részeként – hogy megmutassa az erőt és az elszántságot szélesebb körben –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.

A megbeszélések folyamatban vannak – mondta.

Press conference Manfred Weber
A 2024-es európai parlamenti választások vezető jelöltje, Manfred Weber a CSU végrehajtó bizottsága ülése után sajtótájékoztatón vesz részt. Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Peter Kneffel

A brit védelmi miniszter szerint a NATO-n kívüli európai országoknak is csatlakozniuk kellene az észak-atlanti szövetséghez. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig már egész Európára kiterjesztené a sorkatonaságot.

A NATO-csapatok Ukrajnába küldése új eleme a már régóta tapasztalt háborús pszichózisnak, figyelmeztetett a közösségi oldalára feltett videóban Menczer Tamás.

Arról már korábban is hallottunk, hogy nyugati csapatokat küldene Macron, de a NATO-csapatok háborúba küldése olyan vörös vonal, amit eddig nem lépett át a Nyugat.

– Az ott harcoló csapatok egyet jelentenének a NATO és Oroszország konfliktusával, ami pedig egyenlő a harmadik világháborúval – figyelmeztetett Menczer Tamás.

Lengyelország fontolgatja annak lehetőségét, hogy a határai közelében elhelyezkedő légvédelmi rendszereit bevesse az orosz rakéták ellen Ukrajnában – mondta Pawel Wronski az Ukrinform portálnak adott interjújában. A külügyminisztériumi szóvivő elmondta, Varsó műszaki és jogi szempontból is megvizsgálja ezt a lehetőséget. Ez a lépés pedig még közelebb hozhatja a harmadik világháborút.

American Soldiers On Ukrainian Border
Az ukrajnai válsággal összefüggésben a lengyel–ukrán határra küldött amerikai katonák 2022. február 24-én egy radar közelében állnak Arlamow közelében. Fotó: NurPhoto/AFP/Maciej Luczniewski

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a minap Volodimir Zelenszkij vetette fel, hogy országának egyes szomszédai, köztük Lengyelország orosz rakétákat lőhetne le Nyugat-Ukrajnában. Ez egy következő lépés lehet a világháború felé vezető úton, hiszen Lengyelország a NATO tagja.

Mint arról a lapunk több cikkben is beszámolt, egyre durvul a háborús pszichózis Európában. Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének őrült ötlete, miszerint az egész kontinensre kiterjesztené a sorkatonaságot, több országban is termékeny talajra talál. A skandináv államok után Németország megfontolná a női sorkatonaság bevezetését is. A V4NA nemzetközi hírügynökség brüsszeli forrásokból úgy értesült: Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a kötelező uniós sorkatonai szolgálatot.

 

Moszkva figyelmeztet

Oroszország kemény válaszlépéseket ígér a háborúzni akaró nyugatiaknak. 

Ha francia csapatokat küldenek Ukrajnába, Oroszország nem csak a politikai síkon fog megtorló intézkedéseket hozni – mondta Artem Sztudennyikov, az orosz külügyminisztérium első európai osztályának igazgatója a RIA Novosztyinak adott interjújában.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Fotó: AFP

Dmitij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte: a NATO-országok hadseregének közvetlen helyszíni beavatkozása ebben a konfliktusban óriási veszélyt rejthet magában, az ugyanis nem tekinthető másnak csak kőkemény provokációnak, tette hozzá Peszkov.

Ha a nyugati országok a harctéren akarják megoldani az ukrán válságot, Moszkva készen áll erre

– jelentette ki korábban Szergej Lavrov külügyminiszter. Dmitrij Medvegyev az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pedig a közösségi médiában úgy fogalmazott: a nyugati országok hülyék, ha azt hiszik, hogy a külföldi erők Ukrajnába küldése nem vezet a háború eszkalációjához. 

„Ha a NATO-katonák az ukránoknál kötnek ki, akkor nem korlátozódhatnak nem harci szerepekre” – írta korábban.

 

Borítókép: Lángoló háznál tűzoltók Harkovban 2024. május 4-én, miután az orosz hadsereg drónokkal támadta a kelet-ukrajnai várost (Fotó: MTI/EPA/Pavlo Pahomenko)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.