Az öt legjobb Kevin Costner-film – Aki legyőzte Al Caponét + videó

Zseniális gengszterfilm, parádés szereposztással.

2023. 10. 27. 20:00
null
Forrás: Mafab/Paramount
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kevin Costner filmjeit bemutató sorozatunkban elérkeztünk a bronzérmes mozihoz. Idézzük fel, hogy eddig milyen filmek kerültek fel a listára! Az ötödik helyet a Fegyvertársak (Open Range) című Costner által rendezett western szerezte meg 2003-ból, a negyedik pozícióba pedig a 2002-es Szitakötő (Dragonfly) című misztikus, romantikus alkotás került. A harmadik mozi a listánkon egy igazi klasszikus, az Aki legyőzte Al Caponét (The Untouchables)  című remek gengszterfilm lett. A bronzéremért a JFK – A nyitott dosszié (JFK, 1992) című filmmel volt nagy a versenyfutás, de végül egy hajszállal alulmaradt Oliver Stone két Oscar díjjal jutalmazott mozija. Természetesen a JFK is helyet érdemelt volna, de a sorozat szerkesztési alapelvei miatt két hasonló karakterű film közül csak az egyiket tesszük fel a listánkra, a sokszínűség kedvéért. 

3. Aki legyőzte Al Caponét

A filmet az ikonikus rendező, Brian De Palma készítette, aki számos filmmel bizonyította, hogy a világ egyik legjobb rendezője. Olyan mozik fűződnek a nevéhez, mint  a Nővérek (Sisters, 1973), A Paradicsom fantomja (Phantom of the Paradise, 1974), a Megszállottság (Obsession, 1976), a Stephen King klasszikus regényéből készült Carrie (1976), a Gyilkossághoz öltözve (Dressed to Kill, 1980), a Halál a hídon (Blow Out, 1981), a A sebhelyesarcú (Scarface, 1983), a Carlito útja (Carlito's Way, 1993), a Mission: Impossible (1996),  Az utolsó dobás (Snake Eyes, 1998) vagy éppen A Mars-mentőakció (Mission to Mars, 2000). A film a főszereplő, Eliot Ness könyve (Eliot Ness: The Untouchables) alapján készült, de a valóságtól elég messze áll, sokkal inkább egy kitalált történet, mint egy megtörtént eset. Az alapok természetesen valósak, de a ráfűzött sztori kitaláció. 

Fotó: mafab.hu

Brian De Palma moziját a szakma nagyon szerette,  Sean Connery a filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, s számos további kitüntetésben részesült. A filmet jelölték még a legjobb látványtervezés, a legjobb jelmeztervezés és a legjobb eredeti filmzene Oscar-díjára is. A zenét Ennio Morricone komponálta, és az Oscar-jelölés mellett megnyerte a Grammy-díjat a filmzenével. Többek között a The New York Times és a Washington Post kritikusai is elismerően írtak a filmről. 1959-ben tévésorozat is készült az eredeti könyv alapján.

A történet

A mozi Chicagoban játszódik a szesztilalom és a világválság Amerikájának zűrzavaros éveiben. Al Capone (Robert De Niro) szinte mindenkit a markában tart, miközben Chicagót a gengszterek csataterévé változtatta. A törvény kezéből minduntalan kisikló gengszter lebuktatására különleges nyomozócsapat alakul: a Megvesztegethetetlenek (Érinthetetlenek). Azzal érdemelték ki ezt a megtisztelő elnevezést, hogy megölni ugyan lehet őket, de megvenni vagy megfélemlíteni nem. A vezetőjük Eliot Ness (Kevin Costner), a vasakaratú finánc, aki Malone (Sean Connery), a minden hájjal megkent veterán ír zsaru segítségével csapdát állít a bűnözőnek. A csapatot a főiskoláról verbuválják, így kerül közéjük az olasz-amerikai Giuseppe Petri (Andy García) is. 

A mindenre elszánt csapat végül lebuktatja a nagyvadat, Al Caponét. A mozi nagyszabású, Brian De Palmára jellemzően a párbeszédeknél sokkal erőteljesebben jelennek meg a terek, a képkivágások, egyszóval a vizualitás. A szereplőgárda fantasztikus, ami már önmagában magas polcra helyezné az alkotást, de mint filmélmény is nagyszerű és fordulatos Brian De Palma gengszterfilmje. Fellelhetők benne westernvonások, amikor például egymás mellett, egyszerre indul bevetésre a csapat, illetve többször szerepel az a motívum is számos filmben, hogy klasszikus értelemben vett csapatgyűjtés után alakul meg a végleges gárda, aki végül felveszi a harcot a természetesen mindig túlerőben lévő gonoszokkal.

Ki volt Al Capone?

Alphonse Gabriel Capone, alvilági nevén „Al” Capone vagy „Sebhelyesarcú”, (New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) amerikai gengszter, az életéről készített filmeknek és a sajtónak köszönhetően világszerte ismertté vált, hírhedt bűnöző. A mai szervezett bűnözés alapjait tulajdonképpen Al Capone fektette le. Ennek fő motorja a korrupcióban rejlett, aminek mestere volt. 

Al Capone   Fotó: Wikipédia

Nevét a „chicagói gengszter” kifejezés szinonimájaként ismerik az egész világon, és egyben ő a történelem egyik leghíresebb bűnözője. Egyetlen gyilkosságot sem tudtak rábizonyítani, de adócsalás miatt végül 1931-ben sikerült börtönbe zárni. Az Atlantai szövetségi börtönben kezdte büntetésének letöltését, de 1934-ben átszállították az Alcatraz-szigetre. 1939 novemberében, nyolc év börtönbüntetés letöltése után a jelentősen megromlott egészségű Caponét szabadlábra helyezték. Hatalmát soha többé nem tudta visszaszerezni, visszavonultan élt, 1947 januárjában agyvérzést, majd tüdőgyulladást kapott, melyből már nem épült fel. 

Ki volt Eliot Ness?

Eliot Ness (Chicago, Illinois, 1903. április 19. – Coudersport, Pennsylvania, 1957. május 16.) amerikai nyomozó, szeszcsempészet-ellenes kormányügynök. Az Al Capone elleni harca révén vált közismerté. Hosszú-hosszú évtizedeken át ő benne látták a chicagói maffiavezér legyőzőjét, valójában nem ő juttatta börtönbe Caponét, sőt jelentősebb érdemei sincsenek a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Közismert róla, hogy egy tizenegyfős kis csoporttal, az Érinthetetlenekkel próbálta felgöngyölíteni a Capone-féle hálózatot. 

Elliot Ness   Fotó: Wikipédia

Mikor Ness már teljesen tönkrement, akkor írta meg visszaemlékezéseit Érinthetetlenek címmel. Azonban a kiadó ösztökélésére a történetét fikciós elemekkel bővítette ki, hogy izgalmasabb legyen a a sztori. Így például az, Aki Legyőzte Al Caponét című mozi nem tükrözi a valóságot, illetve csak minimális mértékben adja vissza a valóságban megtörtént eseményeket. Az igazsághoz sokkal közelebb áll, hogy Capone Frank J. Wilson adóellenőr révén került bíróság elé, majd rács mögé.

Érdekességek

1987-ben a 5. legtöbb bevételt hozó film volt Brian De Palma mozija. Az igazi Megvesztegethetetlenek (Érinthetelenek) utolsó, még életben lévő tagja, Albert H. Wolff volt az Aki legyőzte Al Caponét szakmai konzultánsa, és személyesen Kevin Costnernek is segített abban, hogy hogyan formálja meg Eliot Nesst. A Ruben Brandt, a gyűjtő (Ruben Brandt, Collector) című Milorad Krstić nagysikerű, felnőtteknek készült rajzfilmjében egy zseniális utalás szerepel Brian De Palma filmjére, az a penge ugyanis, amivel a filmben Al Caponét borotválják, ott van az egyik szereplő, Kowalski késgyűjteményében a falon.

A filmben szereplő ruhákat az Armani divatház tervezte. Eliott Ness szerepét Kevin Costner előtt sok más színésznek is felajánlották, mint például: Mel Gibson, Harrison Ford, Michael Douglas, de egyikük sem vállalta. Al Capone szerepét Robert De Niro-nak szánták a készítők, viszont visszamondás esetén Bob Hoskins alakította volna. Robert De Niro-nak túl kevés ideje volt a forgatás előtt, hogy elég kilót szedjen fel ahhoz, hogy külsőleg is hitelesen jelenítse meg a maffiózót, ezért párnákkal tömték ki ruháit, hogy kövérebbnek látszódjon – olvasható a Mafab cikkében.

Összegzés

Az Aki legyőzte Al Caponét című film egy nagyszerűen megkomponált gengszterfilm, amely nagymértékben a csodálatos színészi gárdájának köszönhetően vált klasszikussá. Robert De Niro zseniálisan alakította a bűnözők koronázatlan királyát a filmben. A Jim Malone-t alakító Sean Connery is szenzációs a filmben, nem véletlenül kapta meg az alakításáért a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar szobrot. 

Kevin Costner is hitelesen hozta Elliot Ness nyomozót, akinek a könyve szolgált a mozi alapjául. Mint azt tudjuk Ness meglehetősen kiszínezte a történetet, de így vált érdekessé és izgalmassá a történet. Brian De Palma pedig minden tudását beleadta ebbe a filmbe. A téma hálás volt mert a világhírű gengszter Al Capone személye és börtönbezárásának körülményei, mind a mai napig foglalkoztatják a közvéleményt. Brian De Palma olyan finom megoldásokat, filmes utalásokat használt a moziban, mint például a híres babakocsis jelenet, amit Palma az 1925-ös Szergej Mihajlovics Eisenstein által rendezett, világhírű Patyomkin páncélos című orosz alkotásból merített.

Babakocsi az odesszai lépcsőn, a Patyomkin páncélos című filmben - Fotó: Wikipédia
Babakocsi Brian De Palma filmjében, Chicagóban - Fotó: Képernyőfotó

Nem kapunk történelmileg hiteles filmet, de egy nagyszerű, szórakoztató mozit igen, amely az évek során igazi klasszikussá vált A film egyaránt kötelező darab Costner, Palma és természetesen Robert De Niro rajongóknak,

Idővonal: Az, Aki legyőzte Al Caponét című filmet 1987-ben mutatták be, abban az évben, amikor  a  Német Szövetségi Köztársaság parlamentje hivatalosan támogatta azt a javaslatot, amely az Európában telepített közepes hatótávolságú (INF) és a rövidebb hatótávolságú (SRINF) rakéták felszámolását irányozza elő. Egy háromnapos washingtoni csúcstalálkozó után Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető ígéretet tett a hadászati fegyverek jelentős csökkentésére, és utasítja a genfi tárgyalókat, hogy fogalmazzanak meg egy megállapodást az 1972. évi ABM (SALT) megállapodással összhangban. A Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi miniszterei elfogadták az Európai Biztonság Érdekeinek Platformját. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) megalakult Lakitelken. Paskai Lászlót II. János Pál pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Megszületett a Föld ötmilliárdomodik lakója Zágrábban. (Wikipédia)

A Kevin Costner filmjeit bemutató minisorozatunkban a jövő héten már az ezüstérmes mozival érkezünk.

Borítókép: Elliot Ness (Kevin Costner) és a mindenre elszánt csapat akcióra készen (Fotó: Mafab.hu/Paramount)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.