De ugorjunk vissza a választások holdvilágos éjszakájára. A Bálna előtti tömegből élőben bejelentkező svéd köztévés tudósító, a pártatlanság és objektív tudósítás követelményeit nyíltan felrúgva, az előzetes eredmények ismeretében, azt közölte, az EU-nak el kell kezdenie visszatartani az uniós pénzeket Magyarországtól, mert az ország tovább fog haladni az antidemokratizálódás útján. Másnap a szociáldemokrata Aftonbladet napilap szalagcíme úgy figyelmeztetett, hogy Orbán győzelme problémát jelent Európának. Ugyan bevallja, hogy a baloldal választási eredménye hideg zuhanyként érte, de ahelyett, hogy a baloldal bukásának okait vizsgálná, a publicista szintén azt kezdi el fejtegetni, miért kell elzárni a brüsszeli pénzcsapokat Magyarország irányába.

A fent említett Dagens Nyheter szintén hétfői írásában arra a következtetésre jutott, hogy Orbán egy olyan előfeltevés mentén nyerte meg a választást, amely helytelen, nevezetesen, hogy Magyarország NATO-tagállam – tehát formálisan Oroszország ellensége –, és Putyin sohasem támadná meg azt az országot, ahol Orbán Viktor van hatalmon. Erre a premisszára épített háborúellenes kampánnyal pedig a regnáló miniszterelnök meg is nyerte a választást. 

A liberális konzervatív Svenska Dagbladet is a háborúban látja a Fidesz sikerét, és hozzáteszi, hogy nehéz helyzetben van a magyar gazdaság: gondot jelent az energiaellátás, az infláció is elszállt, ráadásul csökkentették a gyermekes családok adóját, így az állam adóbevételét is.

Arról szemérmesen hallgat mindegyik lap, tévé- és rádiócsatorna, hogyan tudott a Fidesz–KDNP-pártszövetség ekkorát nyerni.

Természetesen nem elvárható, hogy a konzervatív-keresztény kormány eredményeit méltassák, de az már talán igen, hogy tiszteletben tartsák a magyar választópolgárok többségének egyértelmű akaratát, valamint az is, ha már a távoli ország lakosai nem érdeklik őket, legalább a svédeket tájékoztassák pár gondolatban arról, hogyan tudott a baloldali összefogás ekkorát bukni Magyarországon. Mert bizony az itteni választók nem értik, miért is olyan rossz eredmény az, amit a baloldal produkált, tekintve, hogy a svéd kormányzópártra, a szociáldemokratákra legutóbb a szavazók 28 százaléka szavazott, és bár a kisebbségi kormánykoalícióból tavaly kivált a zöld mikropárt, nagyjából biztos, hogy kihúzzák az őszi választásokig. Az is nehezen elképzelhető, hogy van olyan, hogy egy kormány és kormányfő magas legitimációjú.

Magdalena Andersson miniszterelnök most például úgy lehet kormányfő, hogy a 349 fős Riksdagban mindössze 101 képviselő szavazott igennel a megválasztásakor, 173-an pedig ellene.

Végezetül pedig pár gondolatban érdemes kapcsolódni a svéd médiában rendre Magyarország ellen felhozott vádakhoz, mert amit kifogásolnak, az sok esetben saját országukban is jelen van, antidemokratikusabb formában, vagy éppen nem jelent problémát, ezért könnyen beszélnek. Ide tartozik a gáz kérdése is, ugyanis a háztartások mindössze két százalékában használnak gázt, annak is csak egy százaléka származik Oroszországból. A sajtószabadságról érdemes tudni, hogy gyakorlatilag a teljes médiaspektrum baloldali Svédországban, beleértve a közmédiát is. A médiatermékek döntő többségét két médiacsoport birtokolja és üzemelteti. A jelentős állami médiatámogatások megítélése attól függ, hogy a hatóság mit tart fontosnak/igaznak/ideológiailag megalapozottnak és mit nem.

Magyarországot azzal vádolják, hogy a bíróság kormányzati befolyás alatt van, miközben Svédországban egyáltalán nem válik el ez a két hatalmi ág, a bírói kar nagy részét a kormányzat nevezi ki, alkotmánybíróság pedig nem létezik.

Ezek után már csak hab a tortán, hogy a gazdaságot is problémás területnek tartják, miközben Svédországban is húszéves csúcson van az infláció, és például a gázolaj jelenleg a legdrágább egész Európában (kilencszáz forint). Közben folyamatos energiaellátási problémákkal is küzd az ország, az elmúlt egy-két évben a téli és a nyári, legenergiaigényesebb napokon áramhiány, sőt áramkimaradások voltak tapasztalhatók a rendszer nem kielégítő volta miatt. Ez utóbbi elsősorban a felelőtlen energiapolitikának köszönhető, mely a még hosszú évekig üzemben tartható atomreaktorok bezárásának a következménye, ami elsősorban a pár százalékos támogatottságú Környezeti Párt nyomására történt.

Igaza lehet az Aftonbladet szerzőjének, Orbán győzelme problémát jelent Európa, így Svédország számára is, de elsősorban a hatalmi elitnek, mert ha nem így lenne, nem kiabálnának ilyen vérmesen. Magyarország világosan megmutatja, hogy van élet (és felhatalmazás) a baloldali fősodron kívül is, és ez sokaknak rendkívül kényelmetlen hír.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz–KDNP eredményváró rendezvényén, az országgyűlési választás és a gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)