Gazdasági növekedés, infláció, jegybanki alapkamat és a forint árfolyamának az alakulása – ezek a kulcsszavak abban abból a szempontból, hogy mit hozhat a 2023-as esztendő.
Pénzpiaci szakértői várakozások szerint a „gyengélkedőn” indul a magyar gazdaság az idén. Ne feledjük, ez semmiképpen sem hungarikum. A világ legnagyobb gazdaságai, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán vagy éppen Kína ugyancsak lejtmenetbe kapcsolt.
A magyar gazdaságra pedig, tekintettel az exportkitettségünkre, sajnos az összes negatív folyamat azonnal hat. Éppen ezért kell számolni negatív forgatókönyvvel, vagyis a technikai recesszióval, mely nem jelenti azt, hogy az év egészében ne jöhetne össze egy másfél százalékos növekedés; ezt várja a kormány.
Miután a Magyar Nemzeti Bank és a kormány igyekszik hűteni a gazdaságot – előbbi a szigorú monetáris politikával, utóbbi pedig a költségvetési visszafogásokkal (állami beruházások elhalasztása) –, gyakorlatilag minden attól függ, hogy a vállalatok miként lesznek képesek megbirkózni az elmúlt időszak energiaársokkjával és a drámai költségnövekedéssel.
Ebből a megközelítésből felettébb jó hír, hogy alapvetően nem rosszak a kilátások, mivel a hazai vállalatok nincsenek túlságosan eladósodva. Kétségtelen, hogy ezen a téren is jöhet egy fordulat: amennyiben elkezdenének tömegesen bedőlni, a hitelek és a munkanélküliség ismét megjelenne, abban az esetben már az alternatív forgatókönyv lépne életbe, és a stagnálás vagy minimális gazdasági bővülés helyett háromszázalékos éves recesszió lenne a realitás. Ez azonban csak extrém esetben fordulhat elő; de jobb félni, mint megijedni.
