Egyelőre velünk maradnak az orosz–ukrán háború, illetve az Európai Unió és Oroszország közötti gazdasági konfliktus okozta kihívások, így hazánk számára a legnagyobb kihívást idén is a megnövekedett energiaárak, illetve ennek következményei jelentik, amelyek érintik a gazdaság minden szektorát. 

A fent említett logika mentén tehát az első fél évet negyedéves alapon inkább visszaesés jellemzi majd, míg a második fél évben jóval valószínűbb már a negyedéves alapú, akár érdemi növekedés. Ráadásul ekkorra már sok olyan tényező bekerül abba a bázisba, amely most a gazdasági aktivitást mérsékli, és talán e tényezők a várakozásoknál még kedvezőbben is alakulnak.

Ugyanakkor a második fél évben történő felpattanásnak feltétele, hogy ne történjen további váratlan negatív esemény – amelyből sajnos az elmúlt években bőven ízelítőt kaptunk. A kockázatok, miként említettük, száz százalékban azonosak a tavalyiakkal. A külső kockázatok között elsősorban az energiaárak alakulását érdemes kiemelni, ami jelentősen befolyásolja hazánk folyó fizetési mérlegét, illetve az inflációs folyamatokat, amik természetesen a forint árfolyamában is meghatározók. 

A jegybanki kamat (jelenleg ez 18 százalék) lassú, fokozatos csökkenése már a második negyedévben megkezdődhet, főleg, ha sikerül lezárni az európai uniós forrásokkal kapcsolatos vitákat Brüsszellel.

Jó hír, hogy van kereslet a magyar termékekre, tehát elsősorban azt kell megtalálni, hogy ennek kielégítéséhez honnan lesz megfizethető árú energia vagy nyersanyag. A bevezetőben említett kulcsszavak, pontosabban komponensek mellett a versenyképességnek még az eddigieknél is nagyobb szerepe lesz a jövőben, ezért nagyon kell figyelni arra, hogy ­például az energiát milyen áron tudja megvásárolni vagy előállítani hazánk, illetve hogy mennyire energiaigényesek az ide érkező beruházások. 

A pozitív vállalati beruházási és ipari folyamatok mellett ugyancsak jó hír, hogy hiába lassul a felvevőpiacaink növekedése a mostani energiaársokk idején, a magyarországi kivitel gyorsabban nő, ezért külpiaci részesedésünk még ilyen körülmények között is bővülhet, ami a hosszú távú növekedés szempontjából kulcsfontosságú.

A növekedési képességünk fenntartása mellett az év másik nagy kihívása az infláció leküzdése lesz. Bár sokan okolják a kormányt és a jegybankot, hogy „nem töri le az árakat”, minden attól függ, hogy a kereslet és a nemzetközi árak hogyan alakulnak a gáz-, az áram- és az olajpiacon. 

Már csak a folyó fizetési mérleg (ez fejezi ki a külfölddel fennálló tartozást is) szempontjából sem mindegy, hogy beérkeznek-e az EU-s támogatások, nem beszélve a forint árfolyamára gyakorolt hatásáról. 

Ha az optimális állapotot vesszük alapul, a forint a következő hónapokban tovább erősödhet. Olyannyira, hogy nem zárható ki, hogy a nyáron már 380 körüli euróárfolyammal lehet találkozni a bankközi devizapiacon. Mindent összefoglalva: alapvetően nem 2023 lesz a magyar gazdaság legkönnyebb éve, de talán nem is a legnehezebb. Non plus ultraként pedig minimális gazdasági növekedéssel is számolhatunk.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)