A lengyelek és a Soros-hódítás

Csatatérállamok – Korányi Dávidék az Action for Democracynál így emlegették Olaszországot, Magyarországot és Lengyelországot. Mintha mi is amerikai fennhatóság alatt állnánk. A birodalmi logika mindent visz; ennek szívesen behódolnak olyanok, mint Korányi. A „csatatérállam” kifejezést egyébként az amerikai választásokon használják, olyan tagállamokra, ahol a Demokrata és a Republikánus Párt éles küzdelmet folytat a választások megnyeréséért. Ezeken a területeken a siker érdekében fokozott kampány- és médiamunkát kell elvégezni, és önteni kell a pénzt.

A Soros-hálózattal szoros személyi összefonódásban álló Korányiék tehát ezzel a logikával és eszköztárral próbálják exportálni a „demokráciát”.

De valójában milyen „demokraták” azok, akik a legesélyesebb elnökjelölti kihívójukat, Donald Trumpot börtönnel fenyegetik és bíróság elé citálják? Most Alex Sorossal karöltve ilyen demokráciát szeretnének meghonosítani a szuverenista erők vezette európai országokban is. Egyszerű a képlet: mindenhol a globalista érdekeiket kiszolgáló politikai erőket ültetnének a kormányrúdhoz.

Magyarországon a Demokrata Párthoz közel álló körök először Karácsony Gergelyt szemelték ki a feladatra. Az euróban és fontban „összekalapozott” ötszázmilliós mikroadományokból a 2021-es miniszterelnök-jelölti előválasztási kampányát tömték ki. Karácsony lelépésével az amerikai tanácsadókat, illetve forrásokat megöröklő Márki-Zay Péter mögé belépett a képbe a sebtiben megalapított Action for Democracy is, amelynek humánerőforrás-állománya a jelenlegi baloldali kormányzat holdudvarába tartozik.

Már a Karácsony-kampány során alaposan kidolgozták a hazai kampányfinanszírozási törvényeket megkerülő rendszerüket. A fedősztori szerint rejtélyes mikroadományozók szponzorálták a civil szervezeteiket, először a Karácsony-féle 99 Mozgalmat, majd a Márki-Zay alapította Mindenki Magyarországa Mozgalmat is.

Egy svájci alapítvánnyal közösen négymilliárdos összeggel segítették a baloldali összefogás korteskedését, ebből egymilliárddal a médiahátszelet teremtették meg az ellenzéki szivárványkoalíciónak. Összesen kicsivel több mint egymilliárd forint érkezett Korányiéktól az Oraculum 2020 Kft.-hez, az Ezalényeg.hu nevű ellenzéki internetes, jobboldali politikusok lejáratására szakosodott lap kiadójához.

Ők a svájci alapítványtól is kaptak további közel kilencszázmillió forintot.

Természetesen a baloldali médiahálózat minden erejével segítette a baloldali kampányt, hogy csak a legjelentősebb ilyen alakulatokat említsem: kivont karddal estek a kormányoldalnak a baloldali influenszerek, a különböző internetes oldalak. Emellett a Magyarország elleni külföldi médiahadjárat is turbófokozatba kapcsolt. Úgy tűnik, azt nem tudjuk meg, hogy kik is lehettek a baloldali kampányba beszálló valódi mikroadományozók. Nem járhatunk messze azonban az igazságtól, ha arra következtetünk, Sorosék lehettek az önzetlen segítők.

A hálózat működése nem bonyolult: az emberjogi, kisebbségi szervezeteken, illetve a progresszív társadalompolitikát (LMBTQ, genderügyek) lelkesen támogató pártok finanszírozásán keresztül politikai befolyást vásárol magának. Európában a nyugati és egyes balkáni országokban ugyanaz a helyzet, mint az Egyesült Államokban, ahogy az Európai Unió szervezetrendszerének minden grádicsán ott ülnek a hálózat tagjai. Ők írják a különböző országjelentéseket, a kipécézett állam helyzetéről pedig az ott működő Soros-szervezeteket kérdezik meg, illetve az általuk pénzelt vagy tulajdonolt médiájuk híreire, elemzéseire alapoznak. Ahogy mondani szokták: ügyes…

A Soros-család fő ellenfeleinek a szuverén, stabil nemzetállamok számítanak. Olyan országok, amelyeknek kormányai elutasítják a föderális Európát, fellépnek a migráció ellen, elvetik a progresszív társadalompolitikai törekvéseket, és a hagyományos családmodellt támogatják. Talán nem véletlen, hogy ezek Európában épp a Korányiék által „csatatérállamokká” minősített országok, amelyek közül Lengyelországban október 15-én lesznek a parlamenti választások.

Az utóbbi években dinamikusan fejlődő európai középhatalom fontos geopolitikai szereplő, az Egyesült Államok erős szövetségese is. A baloldali amerikai kormány viszont szívesebben látna egy olyan lengyel kormányt, amely Brüsszellel is szívélyes viszonyt ápol, és kiáll a genderpolitikai törekvések mellett is, valamint nem merül fel vele szemben semmilyen „jogállamisági probléma” sem. A lengyel választók nem így látják:

a Jog és Igazságosság (PiS) párt most is esélyes a győzelemre, így egymás után immár harmadszorra alakíthatna kormányt. A kihívó a magyarhoz hasonló, liberális szivárványkoalíció, amelyet Donald Tusk vezet. Ő Berlin és Brüsszel emberének számít, nem véletlen, hogy elsősorban német, uniós politikusok célkeresztjébe került a kampányidőszakban a lengyel kormányzat.

Tusk természetesen a progresszív hálózat támogatását is maga mögött tudja. Sorosék Lengyelországban is igen aktív tevékenységet fejtenek ki, elsősorban a Stefan Batory Foundationon (Báthory István Alapítvány) keresztül. A szervezet a „nyílt társadalom” ideológiájának élharcosa, súlyos eurószázezrekkel támogatja őket a Soros-birodalom. A 2017-es abortusztörvény szigorítása miatt fellángolt tüntetések mögött is Sorosék álltak. A hozzájuk kötődő Global Fund for Women (Nemzetközi Alap a Nőkért) szervezet egymillió zlotyival szállt be a „spontán” demonstrációk megszervezésébe.

A másik nagy utcai demonstráció 2021-ben zajlott, akkor a sajtószabadságot féltette a lengyel ellenzék. Az amerikai és a brüsszeli lobbi is beindult, hogy megakadályozzák az új médiatulajdonosi törvény elfogadását. A jobboldal célja ezzel az volt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli – elsősorban orosz – vállalatok ne rendelkezhessenek ellenőrző részesedéssel a lengyel médiavállalatokban. Így viszont az amerikaiakat is kiszorították volna a médiapiacról: ez lett volna a sorsa a Discoverynek is, amely az ellenzéki hangvételű TVN24 hírcsatornát tulajdonolja. Óriási diplomáciai és belpolitikai vihar kerekedett, az ellenzék a sajtószabadság felszámolásával vádolta a kormányt, az amerikaiak is tiltakoztak, így Andrzej Duda államfő visszavonulót fújt. Pedig ha nem hátrál meg, a Soros-birodalomnak sem épültek volna ki erős hídfőállásai a kulcsfontosságú októberi választások előtt.
„Filantrópék” az elmúlt időszakban különféle érdekeltségeiken keresztül megszerezték a második legnagyobb rádiót, a Radio Zetet, illetve az ellenzéki Gazeta Wyborcza napilap kiadójába is bevásárolták magukat.

A legfrissebb hírek szerint Sorosék immár a Gremi Media részvényeinek 57 százalékát birtokolják, ehhez a kiadóhoz tartozik a Rzeczpospolita napilap és a Parkiet című pénzügyi napilap is. A hálózat működik: a Gremiben Soros üzlettársa, kisebbségi tulajdonos lett a magyar baloldali 24.hu portál tulajdonosa, Varga Zoltán is.

További Vélemény híreink

Soros György és Varga Zoltán mostantól üzlettársak, a „vörösbáró” több baloldali médiumban is érdekelt

Szó sincs tehát Sorosék európai visszavonulásról, pont fordítva – Alex Soros hatalomátvétele inkább a kelet-európai hódításról szól. A csatatéren nem egyenlők a feltételek, de befolyásszerzés ide vagy oda, Lengyelországban is a szavazók döntenek október közepén a jövőjükről. Magyarország nem esett el, most Varsóban is győzniük kell a nemzeti erőknek. Sorosék és a progresszív baloldal nem erősödhet, Európa nem gyengülhet tovább!

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője