Árpád híd, Tas vezér utca, Szent István tér, Béla király út (sőt kút!), Szent László tér, Róbert Károly körút, Nagy Lajos király útja, Mátyás király út — csak Budapesten körbeutazva számos közterület emlékeztet a török hódoltság előtti történelmünk nagyjaira. (És akkor még a Hősök terét, amelyet minden idelátogató turista megismer, nem is említettük.) Ez egyáltalán nem általános az európai nagyvárosokban; van, ahol csak a felvilágosodástól számítva szeretik számon tartani a történelmüket.
De mi vajon szoktunk-e töprengeni a régmúltunkon, felhasználva megszerzett ismereteinket? Azon például, hogyan alakulhatott volna Magyarország sorsa, ha egy-két történelmi fejlemény más irányt vesz? Legutóbb az István, a király rockopera bemutatásának negyvenedik évfordulója adott alkalmat ennek végiggondolására, és az utóbbi időben — igen helyeselhető módon — divatba jött történelmi regények is (tovább) művelik az iskolapadból már kikopott nemzedékeket.
De mi a helyzet a színházzal, ha a Bánk bánt már kipipáltuk?
Magyar — de nem csak kis-magyarországi
Amikor tavalyi családi nyaralásunkon a Gyulai Várszínházban megnéztük a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK, közkeletű elnevezéssel: Udvari Kamaraszínház) báró Orczy Emma regényéből, A Vörös Pimpernelből készült előadását, és megismertük karakteres színészeiket, köztük a tagbaszakadt megjelenésével zsákruhában is autentikusan festő Jantyik Csabát, még nem tudtuk, hogy hosszabb út elején állunk. A Vörös Pimpernel történelemnek történelem, de nem magyar, hanem kicsit angol, kicsit francia (ahogy persze maga Orczy Emma is angollá lett).
A folytatás viszont két hónappal később — a budapesti Pozsonyi úti református altemplomban — már a magyar múltba, Nagy Lajos és Durazzói Károly korába kalauzolt bennünket. Az Anjou — A liliom útvesztői című darabot Andrási Attila Jászai Mari-díjas rendező, a színház vezetője írta és vitte színpadra. Az MKUK maga is gondolatébresztő kérdéseket tesz fel ezzel kapcsolatban, mint például: Ültek-e francia lányok a magyar trónon? vagy Hogyan és mennyi pénzből utazott a XIV. században egy londoni követ Magyarországra?
