Az 1956-ban született Andrási Attila 2002-ben hozta létre a színházat. Délvidéki származású, ez érződik is a munkásságán, számára a magyar vidék nem pusztán Kis-Magyarországot jelenti. Igaz ez tematikára és kultúrmisszióra egyaránt. Dokumentumfilm-sorozatként dolgozták fel többek között Horváth Jenő magnum opusát, az 1938-as Millenniumtól Trianonig-ot, Andrási Attila Wass Albert-kisregény-adaptációt vitt színpadra A világ és a vége címmel, a már említett Jantyik Csaba pedig IV. Béla főszerepét kapta Pozsgai Zsolt A király és a szűz című darabjában.
Mint szorosan egymás mellé szúrt gombostűk a parafán, úgy sorakoznak a térképen a Kárpát-medencei települések, ahol a csalóka neve dacára magyarországi székhelyű színház bemutatta munkáit a határon túli magyar közönségnek. Csak most, a következő egy hónap leforgása alatt pedig Pozsony, Lendva, Csóka és Ürményháza is szerepel a turnénaptárukban. Tetszik vagy sem, ezek a települések ma három különböző szomszédunkhoz tartoznak.
Múlt, jelen, jövő
Andrási Attila az elmúlt években több interjút is adott lapunknak.
Ha nem tudjuk, honnan jöttünk, hogyan határozhatnánk meg, hová tartunk...?
— vallott ars poeticájáról, ugyanakkor hozzátéve:
A múlt bemutatása során meg kell találni a saját mítoszaink mai hangját, hiszen minden nosztalgia ellenére mégis a XXI. században élünk.
Az Udvari Kamaraszínház társulatát, repertoárjukat, itt és a határon túl is történelmi tudatra nevelő munkájukat most a magyar dráma napjára, szeptember 21-ére ajánljuk az olvasók figyelmébe.
A szerző a Mediaworks főmunkatársa és az MTVA műsorátvevő szerkesztője
Borítókép: Jelenet az Udvari Kamaraszínház Horváth Jenő A Milleniumtól Trianonig című művéből készült sorozatából (Forrás: YouTube)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!