Nemrég Molnár Pál, a Présház EU hírportál főszerkesztője tett fel ezzel kapcsolatos kérdéseket egyik interjúalanyának, s többek között azt feszegette, hogy a szélsőbaloldal újabban „progresszívnek" becézi önmagát, amit a hazafiak és a konzervatív sajtó egy része elfogad. Ezzel kapcsolatban egyfajta önfeladást, a gondolkodásmód átengedését is említette.

A kérdés felvetése indokolt, hiszen 

Ezek az erők azért érnek el sikereket a nyelvi háborúban, mert nagyrészt kezükben vannak a tájékoztatás leghatékonyabb eszközei: a média, a világháló, a filmipar, a könyvkiadás és a többi. A konzervatív oldal látja és érzékeli a szemfényvesztő trükköket, de ezzel a túlerővel szemben nagyon nehéz eredményeket elérni, hiszen a jól fizetett zsoldosok minden fórumon teszik a dolgukat.

A nemzeti-keresztény-konzervatív tábor kiváló gondolkodókkal rendelkezik, akik szóban és írásban gyakran kifejtik, hogy a társadalom fejlődésének melyek az egészséges és normális irányai, s melyek azok a veszélyes utak, amelyeken nem szabad haladni. Ám hiába látnak tisztán e kérdésekben, ha az ellenfél nagyobb hangerővel és színesebb látványelemekkel hirdeti igazságként a hazugságait.

El lehet képzelni, hogy egy ilyen globális képződmény irányítóinak kezében mekkora hatalom koncentrálódna, s miként szűkülnének a közösségi szerveződések lehetőségei. Szomorú, de vannak, akik nem értik, hogy normális társadalmak csak erős alapokon, a kisebb közösségektől a nagyobbak felé szervesen felépülve maradhatnak fenn.

A balliberális gondolkodók egy része a globalizmussal összefüggő elméletekkel azoknak a nyugati multimilliárdos üzleti köröknek igyekeznek megfelelni, amelyek szívesen irányítanák a világot kényük-kedvük szerint. Egy olyan világot, amelyben nem állnak az útjukba akadékoskodó nemzetek és nemzetállamok.

Saul Alinsky, a neves amerikai politikai teoretikus 1971-ben megjelent, Szabályok radikálisoknak (Rules for Radicals) című könyvének egyik emlékezetes megállapítása szerint: 

Ezt az igazságot már sokféle formában megfogalmazták, de nem árt ismét tudatosítani. Ne feledjük, a globalizmus nagy ellensége a demokráciának, hiszen könnyű belátni: minél messzebb vannak a döntéshozók a néptől, annál inkább sérül a demokrácia. Nagy szükség van a hazaszerető sajtóra, arra, hogy a normalitás hívei a tájékoztatás leghatékonyabb eszközeivel küzdjenek a központosító törekvésekkel szemben.

Manapság kevés a szövetségesünk, de érdemes tovább küzdeni, mert az igazság a mi oldalunkon van, az idő pedig nekünk dolgozik.

A szerző író, újságíró

Borítókép: Saul Alinsky amerikai baloldali aktivista és ideológus (Forrás: Wikipedia)