idezojelek

Tisza István sem akart háborút

„Az első tragédia Tisza István meggyilkolásával, míg a második szobrának ledöntésével kezdődött el.”

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined

Éppen kilencven esztendeje, hogy gróf Tisza István monumentális emlékművét 1934-ben felavatták a Kossuth Lajos tér északi oldalán lévő parkban, a Parlament felsőházi bejárata előtt. Az ünnepélyes avatást a volt miniszterelnök születésnapjára, április 22-re időzítették. A grandiózus emlékmű megvalósítása érdekében 1928 tavaszán kezdődött országos gyűjtés, a Tisza István-emlékbizottság kezdeményezése nyomán. Az emlékműre kiírt pályázatot a köztéri szobrairól híres Zala György szobrászművész és Orbán Antal szobrász, főiskolai tanár nyerte meg, így a végleges mű elkészítésére ők kaptak megbízást.

A 17 méter magas emlékmű mindössze tizenegy évig állt sértetlenül. 1945 tavaszán ismeretlen, nyilván kommunista vandálok ledöntötték a főalakot: az öt méter magas Tisza István-szobrot. Az emlékmű megmaradt elemeit 1948-ban különböző helyszínekre szállították és önálló köztéri szobrokként helyezték el, titkolva a Tisza emlékéhez fűződő kapcsolatot.

A baloldal „műkritikusai” az emlékművet már felavatásakor, illetve azt követően is bírálták. Mivel az anarchista baloldal bérgyilkosai által 1918 őszén kivégzett Tisza államférfiúi jelentőségét, a nemzet emlékezetében elfoglalt helyét nehéz lett volna megkérdőjelezni, maradt a Zala György és Orbán Antal alkotta mű esztétikai értékeinek lerombolása. Azokban az időkben szinte divat volt a modernitás jegyeit nélkülöző, történelmi tárgyú, historizáló műalkotások leszólása, így a bírálatokhoz mértéktartóbb, konzervatív hangok is társultak. Egyeseknek az emlékmű hatalmas mérete sem tetszett.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szoborcsoportot Elek István szobrászművész alkotta újra. A 2014. június 9-én, pünkösdhétfőn tartott újraavatási ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. Akik hallották, joggal érezhették, hogy ezúttal 

nemcsak Tisza István kapott kellő történelmi elégtételt, hanem a sokat bírált, egykor ledöntött emlékmű is tisztességes méltatásban részesült. Orbán Viktor a 2014-es ünnepségen – miként száz évvel korábban Tisza István − fontos, a háborút elutasító gondolatokat hangoztatott, holott akkor még híre-hamva sem volt az ukrajnai háborúnak. 

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország jövője elveszni látszott, „amikor Tisza István itt, a parlamentben bejelentette, hogy a mások érdekei miatt kirobbantott, de a saját megmaradásunkért vívott háborút elvesztettük”.

Orbán találóan jegyezte meg: 

Az első tragédia Tisza István meggyilkolásával, míg a második szobrának ledöntésével kezdődött el. Mindez nemcsak azt mutatja, hogy a magyar történelem igazi formálói gyakran mártírokká válnak, hanem azt is, hogy van, akit nem elég egyszer megölni.

 Megállapította: 

Fontos emlékezni arra is, hogy Tisza István eleinte nemet mondott a háborúra, pedig körülötte mindenki más lelkesen helyeselt. […] Sorsszerűnek látszik, hogy amíg a háború első lövése azt az embert ölte meg, aki sohasem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekeinek a védelméről szólt.

A tíz évvel ezelőtti esemény apropóján gondoljunk nap­jainkra, amikor ismét olyan miniszterelnökünk van, aki a magyarok érdekeit védelmezi határokon innen és túl, legalább olyan következetességgel, ahogyan azt egykor gróf Tisza István tette. Sokan kívánjuk, hogy minél hosszabb ideig legyen ehhez elegendő ereje.

A szerző író, újságíró

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök Elek Imre szobrászművésszel, a szobor újraalkotójával leleplezi Tisza István egykori miniszterelnök újjáépített szobrát Budapesten, a Kossuth téren 2014. június 9-én. (Fotó: MTI/ Beliczay László)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hatszáz napnyi gyötrelem

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.