Sajnos az idők folyamán történtek ennél súlyosabb válságok is. Az első világháború a globalizáció azt megelőző aranykorának vetett véget. 1931-ben beütött a nagy depresszió; az amerikai import két év alatt negyven százalékkal esett vissza. 1971 augusztusában Nixon amerikai elnök megszüntette a dollár aranyra való átválthatóságát; 19 hónappal később a fix árfolyamokra épülő Bretton Woods-i valutarendszer szétesett.
Az Economist elemzése szerint a mai válságot tovább súlyosbíthatja, és teljes összeomláshoz vezethet, ha Trump visszatér a Fehér Házba. Noha Joe Biden fokozta a Trump által elindított, a kínai import visszaszorítására irányuló kereskedelempolitikát és inflációcsökkentő csomagja épp azokat az állami támogatásokat tartalmazza, amelyeket a cikk korábban a globális kereskedelem korlátozójának nevezett.
Az olcsó kínai importtól való félelem tovább fokozhatja a válságot. Amerika és Kína fegyveres összecsapása Tajvanért vagy a Nyugat és Oroszország közvetlen háborúja szintén.
A rendszer hanyatlása széteséshez vezethet, és nem látszik, hogy milyen elvek és gyakorlat helyettesíthetné az eddigieket.
Bizalom és a jól működő nemzetközi intézmények nélkül a nemzetközi közösség nem lesz képes kezelni a kor problémáit, mint amilyen a mesterséges intelligencián alapuló fegyverkezési verseny, vagy az űrkutatási együttműködés.
Az egyes országok, országcsoportok együttműködése bizonyos kérdésekben nem pótolhatja a nemzetközi együttműködés rendszerét – írja az Economist.
Feltűnő ez a mellébeszélés.
Az Economist csak jelenségeket tárgyal, semmilyen magyarázattal nem szolgál. Én a globális világgazdasági rendszer szétesésének fő okát abban látom, hogy Amerika mindenáron meg szeretné akadályozni Kína előretörését. Elsősorban védővámokkal és a stratégiai fontosságú információtechnikai termékek (csipek és tranzisztorok) kivitelének a megtiltásával. És erre rákényszeríti Európát is.
Amerika abban sem érdekelt, hogy az IMF továbbra is kisegítse a bajba jutott országokat, és hogy a WTO folytassa a világkereskedelem kiterjesztésének útjában álló akadályok lebontását. Amerika nem érdekelt egy olyan világban, amelyben nem ő a főszereplő, egy olyan globális gazdaságban, mely elsősorban nem az ő érdekeit szolgálja. Amerika elsősorban a világ fölötti dominanciában érdekelt; így a fegyvergyártásban és a fegyverexportban is. Miközben a világ GDP-jének a 25 százalékát állítja elő, a katonai kiadásokban 36 százalékkal, a fegyverexportban pedig 42 százalékkal részesedik.
A szerző közgazdász és társadalomkutató
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!