idezojelek

Halogató gyermekvállalás jellemzi a magyar családokat

Sokan a jobb idők reményében halasztják a gyermekvállalást.

Fűrész Tünde avatarja
Fűrész Tünde
Cikk kép: undefined
Fotó: Havran Zoltán

Az utóbbi másfél évben, ahogy az Európai Unió legtöbb országában, úgy hazánkban is kevesebb gyermek születik. A gyermekvállalás szempontjából kiemelten fontos hosszú távú kiszámíthatóság hiánya, valamint a szomszédban zajló háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági és biztonsági válság természetszerűleg visszaveti a gyermekvállalási kedvet. 

Ugyanakkor Magyarországnak ezenfelül még egy speciális helyzettel, a szülőképes női korosztály jelentős csökkenésével is meg kell küzdenie.

Magyarországon az újszülöttek több mint kilencven százalékának az édesanyja húsz és negyven év közötti, és ez így van már évtizedek óta. Ehhez képest a demográfia a szülőképes női korosztályt 15 és 49 éves kor között határozza meg, és ez az alapja a teljes termékenységi arányszám kiszámításának is, amely a gyermekvállalási kedv leggyakrabban használt mutatószáma. 

Azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. A népesség fenntartásához arra lenne szükség, hogy minden nő legalább két gyermeket vállaljon. 

Ez az arányszám 2011-ben 1,23 volt, ezután 2021-re 1,59-re nőtt, az idei évben pedig várhatóan 1,4 körül alakul majd.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hazánkban a 15–49 éves női korosztály létszáma 2011 óta tíz százalékkal, de ezen belül a 20–39 éves korosztály létszáma huszonkét százalékkal csökkent. A születések száma 2011 és 2023 között ennél jóval kisebb mértékben, 3,2 százalékkal csökkent, tehát harmadannyi volt a visszaesés, mint ami a korosztály létszámának szűküléséből adódott volna. Ha a 20–39 éveseket nézzük, akkor ötször kisebb volt a születések számának visszaesése a korosztály létszámában tapasztalthoz képest.

A teljes gyermekvállalási korosztályban 2011 óta a negyven év alatti nők létszáma csökken, miközben a negyven év felettieké növekszik. Az összes 15–49 éves nő között a negyvenes éveikben járó nők részaránya 27 százalékról 36 százalékra emelkedett. A 45–49 éves nők száma 114 ezerrel növekedett, a 20–39 éveseké pedig éppen ellenkezőleg, 314 ezerrel csökkent. Ez a tény már önmagában jelentősen lefelé torzítja a termékenységi rátát. Valószínűleg jobb adatokat látnánk, ha nem volna ekkora különbség az ötéves női kohorszok létszáma között, és minden ötéves korosztályba nagyjából ugyanannyi nő tartozna. A korcsoportok közötti nagy eltérés az 1970-es évek második felében kezdődő, folyamatos, minden egyes évben csökkenő születésszám törvényszerű következménye.

Éppen ezért érdemes megvizsgálni az ezer 20–39 éves nőre jutó szülések számát. 2011-ben ez a szám 55 volt, az idei év első fél év adatai alapján 61 (2021-ben 71 volt). A történelmi mélypontra jutó havi születésszámokat tehát érdemes összefüggéseiben vizsgálni, mert önmagában az adott hónapban született kisbabák száma még nem ad teljes képet a magyarok gyermekvállalási kedvéről. 

2024-ben ugyan szemmel látható a visszaesés, de ne feledkezzünk meg arról, hogy még soha nem volt ilyen alacsony a tényleges szülőképes korban lévő nők létszáma!

Ráadásul a születések számának bezuhanása általános euró­pai jelenség. 2023-ban az Eurostat adatai alapján az EU átlagában 5,5 százalékkal csökkent a születések száma az előző évhez képest, miközben hazánkban „csak” 2,2 százalékkal. Az Európai Unió 18 tagállamában nagyobb mértékű volt a visszaesés, mint nálunk. Persze ez nem jelent vigaszt, de árnyalja azt a képet, amely a demográfiai katasztrófa rémét vetíti elénk. 

A mostani gyermekvállalási magatartás alakulásában egészen bizonyosan szerepet játszik a kivárás, feltehe­tően sokan a jobb idők reményében halasztják a gyermekvállalást. 

Biztos vagyok benne, hogy a háborús konfliktusok lezárása, illetve a családtámogatások lehetőség szerinti bővítése jelentős bátorítást adna a fiatal pároknak ahhoz, hogy merjenek és tudjanak családot alapítani vagy családot bővíteni.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.