Az utóbbi másfél évben, ahogy az Európai Unió legtöbb országában, úgy hazánkban is kevesebb gyermek születik. A gyermekvállalás szempontjából kiemelten fontos hosszú távú kiszámíthatóság hiánya, valamint a szomszédban zajló háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági és biztonsági válság természetszerűleg visszaveti a gyermekvállalási kedvet.
Ugyanakkor Magyarországnak ezenfelül még egy speciális helyzettel, a szülőképes női korosztály jelentős csökkenésével is meg kell küzdenie.
Magyarországon az újszülöttek több mint kilencven százalékának az édesanyja húsz és negyven év közötti, és ez így van már évtizedek óta. Ehhez képest a demográfia a szülőképes női korosztályt 15 és 49 éves kor között határozza meg, és ez az alapja a teljes termékenységi arányszám kiszámításának is, amely a gyermekvállalási kedv leggyakrabban használt mutatószáma.
Azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. A népesség fenntartásához arra lenne szükség, hogy minden nő legalább két gyermeket vállaljon.
Ez az arányszám 2011-ben 1,23 volt, ezután 2021-re 1,59-re nőtt, az idei évben pedig várhatóan 1,4 körül alakul majd.