Hazánkban a 15–49 éves női korosztály létszáma 2011 óta tíz százalékkal, de ezen belül a 20–39 éves korosztály létszáma huszonkét százalékkal csökkent. A születések száma 2011 és 2023 között ennél jóval kisebb mértékben, 3,2 százalékkal csökkent, tehát harmadannyi volt a visszaesés, mint ami a korosztály létszámának szűküléséből adódott volna. Ha a 20–39 éveseket nézzük, akkor ötször kisebb volt a születések számának visszaesése a korosztály létszámában tapasztalthoz képest.

A teljes gyermekvállalási korosztályban 2011 óta a negyven év alatti nők létszáma csökken, miközben a negyven év felettieké növekszik. Az összes 15–49 éves nő között a negyvenes éveikben járó nők részaránya 27 százalékról 36 százalékra emelkedett. A 45–49 éves nők száma 114 ezerrel növekedett, a 20–39 éveseké pedig éppen ellenkezőleg, 314 ezerrel csökkent. Ez a tény már önmagában jelentősen lefelé torzítja a termékenységi rátát. Valószínűleg jobb adatokat látnánk, ha nem volna ekkora különbség az ötéves női kohorszok létszáma között, és minden ötéves korosztályba nagyjából ugyanannyi nő tartozna. A korcsoportok közötti nagy eltérés az 1970-es évek második felében kezdődő, folyamatos, minden egyes évben csökkenő születésszám törvényszerű következménye.

Éppen ezért érdemes megvizsgálni az ezer 20–39 éves nőre jutó szülések számát. 2011-ben ez a szám 55 volt, az idei év első fél év adatai alapján 61 (2021-ben 71 volt). A történelmi mélypontra jutó havi születésszámokat tehát érdemes összefüggéseiben vizsgálni, mert önmagában az adott hónapban született kisbabák száma még nem ad teljes képet a magyarok gyermekvállalási kedvéről. 

Ráadásul a születések számának bezuhanása általános euró­pai jelenség. 2023-ban az Eurostat adatai alapján az EU átlagában 5,5 százalékkal csökkent a születések száma az előző évhez képest, miközben hazánkban „csak” 2,2 százalékkal. Az Európai Unió 18 tagállamában nagyobb mértékű volt a visszaesés, mint nálunk. Persze ez nem jelent vigaszt, de árnyalja azt a képet, amely a demográfiai katasztrófa rémét vetíti elénk. 

Biztos vagyok benne, hogy a háborús konfliktusok lezárása, illetve a családtámogatások lehetőség szerinti bővítése jelentős bátorítást adna a fiatal pároknak ahhoz, hogy merjenek és tudjanak családot alapítani vagy családot bővíteni.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke